Óriási pénzbe kerül a magyar társadalomnak az, hogy gyalázatos egészségi állapotban vannak a 30 és 64 év közöttiek. Az osztrákok jóval egészségesebbek.
Nemrég fejeződött be az a kutatás, amelyben Joó Tamás egészségügyi közgazdász, Vitrai József népegészségügyi szakértő és Kollányi Zsófia szociológus azt vizsgálta, hogy mekkora munkaidő-veszteséget okoz az egészségromlás Magyarországon.
A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) rendezvényén mutatták be eredményeiket, amely szerint az úgynevezett betegségteher – a betegség vagy halálozás miatt elvesző munkaidő termelési értéke – a GDP 7,2 százaléka volt 2019-ben - írta meg a Népszava.
Az állam a GDP 4,5 százalékát költötte az egészségügy működtetésére ugyanekkor. Kollányi Zsófia szerint ez a pénz nem tűnik el csak úgy, hanem valakinek veszteségként jelentkezik. Reménykednek abban, hogy sikerül a kormánnyal megértetni, hogy a gazdaságnak fontos a jól működő egészségügyi rendszer.
Vitrai József szerint
Ebben a korcsoportban 50 volt az egy főre jutó betegségben töltött napok száma. A mozgásszervi és a mentális egészség-problémák volt a leggyakoribb ok a munkából való kiesésre. Az összes munkaidő egyhetede vezethető vissza az egészségromlásra, de ez a veszteség mintegy 40 százalékkal kisebb lenne, ha a magyarok olyan egészségesek lennének, mint az osztrákok.
Azt is elmondták, hogy mi az oka az egészségromlásnak: a dohányzásban, egészségkárosító ételek fogyasztásában és italozásban is jócskán megelőzzük az osztrákokat.
Vitrai szerint, ha ezeket a kockázati tényezőket megelőzéssel visszaszorítanánk, akkor jelentősen csökkenthetők lennének a veszteségek. Ehhez persze sokkal többet kellene költeni prevencióra.
