Ronda egy hullámvasútra ültetett minket az időjárás az idei ősz derekán. Október utolsó teljes hete még augusztus végét idéző száraz, 26-28 fokos napokkal telt, majd múlt hét elején gyakorlatilag két nap alatt ráfordultunk a télre. Éjszaka sok helyen fagyott, napközben is csak 5-10 fokot mérhettünk, a hegyekben hó szállingózott, máshol szitált az eső és hosszan kitartott a köd: párás hideg volt.
Az előttünk álló napok ismét szinte a nyarat fogják idézni, esőből is lehullik pár nap alatt a novemberi átlag, mondjuk úgy, párás meleg várható. A szélsőségek között mozgó légköri változások mindenkinek a szervezetét megterhelik, ám lassan a télbe gázolva van itt még valami. A vírusok.
Újabb szélsőségre vált az időjárás.
Az időjárás ellenünk van
A kórokozók ebben az időben tobzódnak, miközben immunrendszerünk azon küzd, hogy egyáltalán "utolérje" önmagát, ennek pedig csak egy vége lehet: felpörög a felső-légúti megbetegedések, a "nátha" szezonja - erősíti meg a 24.hu-nak Dr. Békássy Szabolcs háziorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapító tagja. De kezdjük az elején.
Az aszállyal együtt járó, elhúzódó őszi meleg nagyon is kedvezett a meghűléses vírusfertőzéseknek azon egyszerű okból, hogy nehéz volt megválasztani a megfelelő ruházatot. Amikor - nyilván kisarkítva - az embernek arról kell döntenie, hogy reggel fázzon rövid ideig munkába menet, vagy egész nap izzadjon, könnyű rossz döntést hozni.
Márpedig a hideg levegő nagyon rövid idő alatt képes károsítani a légúti nyálkahártyákat, védekezőképességük időlegesen csökken, ami már elég is a náthás tüneteket okozó vírusok megtelepedéséhez és elszaporodásához. A hirtelen betörő nedves, hideg idő pedig kifejezetten kedvezett az ilyen vírusok szaporodásának és terjedésének, amin a most várható párás, enyhe időszak sem segít. Sőt.
Mi köze a hidegnek a megfázáshoz?
Evidenciaként kezeljük, hogy a hidegben megfázunk, de miért is? Kánikulában is lehet bárki náthás.
A második csúcs
A hűvös reggelek és enyhe nappalok még jobban összezavarják hőérzetünket, ami az öltözködést illeti, de még ennél is lényegesebb, hogy ilyen extrém időjárási változások mellett szervezetünk alkalmazkodóképessége is komoly zavart szenved
- fogalmaz Békássy Szabolcs.
Az őszi-téli, laikusként mondjuk úgy náthaszezonnak orvosi szemmel két csúcsa van. Az első szeptember elején, amikor kezdődik az óvoda és az iskola, a gyerekek ismét közösségbe kerülve könnyebben megfertőződnek és a kórokozókat nyilván haza is viszik. A másik, így mint idén, november táján. Köszönhetően a változékony, ám egyre hidegebbre váló időnek, az immunrendszer átmeneti "sebezhetőségének". A gyakorlatban Békássy doktor pácienseinek növekvő száma is azt mutatja, hogy
jelenleg a felső-légúti megbetegedések második csúcsa közeleg, amit aztán még tovább fokoznak majd a bakteriális felülfertőzések és hosszabb távon az elkerülhetetlen influenzaszezon.
Folyadék és kézmosás
Mit tehetünk ellene? A szakember tanácsai teljesen logikusak, ám valamiért mégis keveseknek jut eszébe így is tenni… Fontos a réteges öltözködés, a jókora napi hőingás ellenére is legyen mit levenni vagy magunkra kapni, hogy ne fázzunk és ne is izzadjunk meg. Az immunrendszer támogatása - hirtelenjében elsősorban C-vitaminnal - megfelelő táplálkozással, a szükséges vitaminok, ásványi- és tápanyagok bevitelével.
A vízfogyasztás mennyisége sem mindegy, hiába vagyunk túl a tikkasztó nyáron. Ősszel és télen is naponta legalább 2-3 liternyi folyadékra van szüksége egy átlagos felnőtt embernek: hiányában a légúti nyálkahártyák kiszáradnak, nem tudják betölteni védelmi szerepüket. Érdemes fokozni a testmozgást is jelentős immunerősítő szerepe miatt, illetve nem lehet eleget hangsúlyozni a rendszeres, meleg vízzel és szappannal elvégzett alapos kézmosást sem.
Antibiotikum?
Békássy Szabolcs viszont óva int a felesleges antibiotikum-kúráktól:
Vírus okozta megbetegedések ellen az antibiotikum semmit nem ér, tünetenyhítő szerekkel és ágynyugalommal »kell beérnünk«. Ha ezek 3-5 nap múlva sem hoznak enyhülést, akkor kerülhet szóba a bakteriális felülfertőzés, amire valóban antibiotikumot kell alkalmazni.
Nagyon komoly a tét, a felelőtlenül szedett gyógyszerek miatt egyre több baktériumtörzs vált ellenállóvá. Ha ez így folytatódik, az antibiotikum-rezisztens kórokozók már 2050-re évi több tízmillió embert ölhetnek meg az akár legmodernebb orvosi ellátás ellenére is.
