Húsz fokkal, szürke, felhős, esős idővel az idei ősz szinte ránk rúgta az ajtót. Biztosan lesz még idén bőven "nyárias idő", feltételes reflexeink viszont jól működnek, az évtizedek óta sulykolt reklámüzenetek axiómaként törnek elő: a hűvös, esős idő meghűlést, náthát, megfázást jelent, itt az ideje felkészíteni az immunrendszert.
Valóban működik ez a "tudatos" immunerősítés? Hogyan előzhetjük meg a felső-légúti megbetegedéseket, és egyáltalán mi köze van a hidegnek a megfázáshoz? Erről kérdeztük Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát.
Nincs tisztességes magyarázat
Kezdjük az utolsóval, a hideg és a "megfázás" közötti összefüggésre van tudományos alapon nyugvó, logikus magyarázat. E szerint nyáron akár egy fagylalttól, ősszel és télen pedig ha a meleg helyiségből a kinti alacsony hőmérsékletre lépünk, a "sokktól" hirtelen romlik a felső légutak nyálkahártyáinak vérellátása.
A helyi érszűkület hatására átmenetileg csökken a védekezőképesség, és ennyi már elég az egyébként is velünk, rajtunk élő tucatnyi vagy több száz vírusnak, hogy áthatoljon szervezetünk első védelmi vonalán. Számukra egyébként is kedvező az ilyen időjárás, jócskán képesek elszaporodni.
Valóban logikusan hangzik, főleg a laikus fül számára, ám az immunológus főorvos mégis úgy fogalmaz:
A hideg és a felső légúti tünetek megjelenése közötti kapcsolat mikéntjére nincs mindent lefedő tisztességes magyarázat. Egy apró példa: akkor is megfázhatunk, ha forró nyári napon csak bokáig gázolunk a hűvös patakba.
Legfeljebb megkocogtatjuk
Ettől még tény, hogy a kórokozók elleni legjobb védelem az immunrendszer általánosan jó állapota - ezt próbáljuk ilyenkor biztosítani szinte pánikszerűen a legkülönfélébb immunerősítők átláthatatlanul gazdag kínálatából. Az emberi immunrendszer sokirányú, sokrétű sejtes és ellenanyagos válaszból épül fel, meglehetősen leegyszerűsített elgondolás, hogy akkor most jól megerősítjük.
Nagyjából úgy képzelhetjük el, mint amikor van egy régi óránk, amelynek mutatói elvesztették kapcsolatukat a valós idővel - kicsit megkocogtatjuk, hogy hátha, de ettől nyilván nem fog pontosan járni.
Ha valamely tápanyagból hiány alakul ki, az könnyen fogékonnyá tehet különböző betegségekre, ezért vitaminok, ásványi anyagok tudatos pótlásával csak nyerhetünk. Közismert, hogy a C-vitamin - ameddig ki nem ürül a szervezetből - fokozza a kórokozókkal szembeszálló fehérvérsejtek számát. Az A-vitaminról már kevesen tudják, segítségével a nyálkahártya sejtjei szorosabban csatlakoznak egymáshoz, így fizikailag hátráltatják a kórokozók bejutását.
Építeni még nem tudjuk
Megfelelően alkalmazott és adagolt "immunerősítő készítmények" alkalmazásából baj nem lehet, de egy szint után felesleges.
Egészséges együttműködésre van szükség, a hiányállapotot kell megelőzni, a túlkínálathoz a szervezet egy idő után legfeljebb hozzászokik és alkalmazkodik: tartósan nem hagyja magát átverni
- fogalmaz Kádár János.
Ez pedig azt jelenti, hogy az erős immunrendszer követelménye a megfelelő tápanyagok bevitele, mozgás, és ha talán furán is hangzik: a jó kedélyállapot. Őseink már az ókorban megfogalmazták, a modern tudomány megerősíti, hogy ép testben ép lélek, és ez fordítva is igaz.
Ha ezek nincsenek meg, bármilyen tudatos túladagolás, kondicionálás felesleges, hatástalan. A tudomány jelenleg ott tart, hogy az immunrendszer finom egyensúlyát képes gyengíteni, de építeni még nem.
Ha pedig hatalmunkban is állna, még mindig kérdés, ennek a rendkívül összetett és bonyolult rendszernek mely részéhez nyúlnánk hozzá? A felismerést erősítenénk? A tanulást vagy az ölősejteket? Alkalom adtán melyik és hol fog visszaütni? - az ölősejtek túlzott aktivitása például csökkentheti a magzat megtapadását az anyaméhben, hiszen alapvetően ő is "idegen testként" jelenik meg az anya szervezetében…
Távoltartás
Az immunrendszer tehát akkor a legerősebb, ha egészséges, mi magunk még annyit tehetünk, hogy csökkentjük a kórokozók esélyeit. A már említett vitaminpótlás, a hiányállapotok megelőzése mellett a leghatékonyabban védőoltásokkal védekezhetünk. Nagyon fontos a rendszeres és alapos kézmosás, kézfertőtlenítés, sőt az olyan időszakokban, amikor fokozott a kórokozók terjedésének kockázata, fertőtlenítsük rendszeresen a gyakran használt eszközöket a lakásban is.
A kialvatlanság és a krónikus stressz bizonyítottan csökkenti a védekezőképességet a betegségekkel szemben, felnőtteknek átlagosan napi 7 óra alvás javasolt. Jót tesz a masszázs, a jóga, a hobbi és a rendszeres sport, de lényeges a személyre szabott edzésterv: a túl intenzív, gyakori vagy megerőltető edzés például még fáradékonyabbá tehet, nem támogatja az egyébként is legyengült immunrendszert.
Sokaknak talán unásig ismételt tanácsok ezek, de az immunológus főorvos megerősíti: rendkívül hatékonyak.
Kiemelt kép: iStock
