Az orosz internetes sajtó és az állami tévé természetesen élőben számol be a támadásról Ukrajna ellen. Az internetes lapok döntő többsége lojális a Kremlhez, a hatalomhoz, pontosabban az elnökhöz, Vlagyimir Putyinhoz. A lapok többsége nem támadásnak, nem háborúnak és nem is inváziónak, hanem speciális hadműveletnek nevezi az Ukrajna elleni inváziót. A Komszomolszkaja Pravda nevű lap Putyin-hű újságírója, Alekszandr Koc is ezt magyarázza cikkében: azért nem háborúról van szó szerinte, mert nem területekért és nem is erőforrásokért folyik.
Az orosz sajtó szerint ugyanis a cél - Putyin elnököt idézve - Ukrajna demilitarizálása, tehát nem az elfoglalása. Az orosz tévé élő adásában az egyik szakértő például ezzel magyarázta az ukrajnai katonai repterek működésképtelenné tételét célzó támadásokat.
A speciális hadművelet kifejezést használta az orosz védelmi minisztérium is, amikor az első "sikereiről" beszámolt, például arról, hogy 74 szárazföldi célpontot tettek működésképtelenné, így 11 katonai repteret Ukrajnában.
A Pravda mára elvesztette azt a különleges befolyását, amelyet a Szovjetunió idején élvezett, amikor az állampárt lapjaként meghatározó volt a szovjet kommunista propagandaeszközök között. Mindazonáltal a Pravda is hangsúlyozza például, hogy az orosz hadművelet a "békés donbasszi lakosság védelmét" szolgálja. Másrészt az orosz sajtóban elhangzik gyakran a nácitlanítás, a "denácifikáció" kifejezés is, mint a hadművelet másik célja, amit Putyin szintén megnevezett.
A hivatalos orosz értelmezés tehát az, hogy nem akarják Ukrajna területeit elfoglalni, hanem megvédeni azokat a szakadár luhanszki és donyecki "köztársaságokat", amelyeket nemrég az orosz elnök és az orosz törvényhozás is elismert, s amelyeket Moszkván kívül senki sem ismer el.
A már idézett bulvárlap, a Komszomolszkaja Pravda tudósítója az Al-Jazeera szerint szerdán este még arról számolt be, hogy - semleges megfigyelők számára nehezen hihető módon - Ukrajna akarta "erőszakkal megoldani a területi konfliktust", de a szakadár köztársaságok visszaverték az ukránokat a Donyec folyónál. Az ilyen nyilvánvaló álhírek azonban nem kapnak nagyobb teret az orosz sajtó más részében.
A nácitlanításra viszont már a támadás előtti napokban célzott az orosz állami tévé politikai show-műsorában Vlagyimir Szolovjov műsorvezető, aki sokszor viselkedik úgy, mintha Putyin szócsöve lenne. Szolovjov arról filozofált, hogy Oroszországnak semmi baja Ukrajnával és az ukránokkal, csak azokkal a fasisztákkal, akik ott működnek. Tulajdonképpen arról beszélt, hogy az ukrán fasisztákkal, illetve nácikkal (Oroszországban e két szó között nem igazán szoktak különbséget tenni), nem érdemes tárgyalni. Ezzel megelőlegezte Putyin ismert tévényilatkozatait, amelyekben az elnök is arról beszélt, hogy
azok ellen lépnek fel, akik "Ukrajnát túszul ejtik".
Szolovjov Youtube-csatornáján máris történelmi napnak nevezte az orosz inváziót. Szerinte ez az a nap, amikor megkezdődik a "jogos denácifikálás" Ukrajnában. Természetesen Szolovjov sem támadásnak, nem is inváziónak, s persze nem is háborúnak nevezi az akciót, hanem ugyancsak speciális hadműveletnek, "szpecoperacijának".
A Gazeta.ru is élő tudósításokkal, "percről-percrével" számol be az eseményekről, ők sokat foglalkoznak a katonai-hadászati kérdésekkel. Kiemelik, hogy az ukránok nem voltak "morálisan" felkészülve egy "igazi" támadásra, és itt elsősorban azt elemezték, hogy miként sikerült az oroszoknak gyorsan megsemmisítenie az ukrán légelhárítást. A lap szerint az ukrán hadsereg rosszul volt felszerelve, így nem volt képes megakadályozni az orosz támadást. Rakétaelhárító rendszereik például teljesen elavultak, illetve fejletlenek voltak. Az oroszok viszont tűpontosságú támadásokkal iktatták ki a légvédelmet és a reptereket a lap szerint.
Ugyanakkor egyes orosz újságírók és hírességek az angol nyelvű Moscow Times hírei szerint kiálltak Putyin akciójával szemben. A petíciót Jelena Csenyenko, a Kommerszant újságírónője kezdeményezte, és elsősorban független orosz médiák (Dozsgy, Novaja Gazeta, Eho Moszkvi) munkatársai, illetve külföldi lapok orosz tudósítói csatlakoztak ehhez. A Kommerszant gazdasági lap egyébként azon ritka lapok egyike, amelyik nem "szpecoperacijának", hanem katonai hadműveletnek ("vojennaja operacija") nevezi az akciót.
Ugyanakkor vannak, akik tiltakozó gyűlést hirdettek Moszkvába a támadás elleni tiltakozásul, ennek kapcsán a Lenta.ru (amely korábban ellenzéki szájt volt, de időközben Putyin-közeli oligarchák kezébe került), közölte az orosz belügyi hatóságok közleményét, miszerint ezeket a tiltakozásokat nem engedélyezték az illetékesek, és aki megsérti a törvényeket, annak számolnia kell a következményekkel.
