Két hónap alatt 8 százalékkal csökkent azok aránya, akik agressziónak tartják, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát - derül ki a Publicus Intézet felméréséből, melyet a Népszava megrendelésére készítettek.
A közvélemény-kutató intézet korábbi kutatásaival összevetve kiderül hogy ez a szám folyamatosan csökken. Egy március elején készült kutatásban még a kérdezettek 64 százaléka gondolta orosz agressziónak az ukrajnai inváziót, március végén már csak 58 százalék volt ez az arány, most pedig még ennél is 2 százalékkal kevesebben gondolják ezt.
Vagyis két hónap alatt 8 százalékkal csökkent a támadást agressziónak tartók aránya.
Ugyanebben az időszakban 15 százalékról 28-ra nőtt, majd 25 százalékra esett vissza azoknak a köre, akik a támadást inkább Oroszország védekezésének tartják. Az intézet szerint a növekvő tendenciára az oroszbarát állami propaganda lehet a magyarázat, ugyanis a kormányközeli médiumokban rendre az orosz kormánypropaganda hírmagyarázatai köszönnek vissza.
A háború megítélésében nagy különbségek vannak a megkérdezettek pártpreferenciája szerint: a Fidesz szimpatizánsainak mindössze 42 százaléka tartja "inkább agressziónak" az ukrajnai háborút, az ellenzék hívei pedig - a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk hívei nélkül - 85 százalékban gondolják "inkább agressziónak" az orosz támadást.
A felmérésben előkerült a szankciók kérdése is. Arra a kérdésre, hogy "támogatna-e olyan szankciókat Oroszország ellen, amelyek miatt többet kellene fizetnie az energiáért" a válaszadók 72 százaléka felelt nemmel. A kormánypártiak teljesen elutasítóak, alig 6 százalékuk vállalna kicsi vagy nagyobb áldozatot, az ellenzékieknek 61 százaléka lenne hajlandó erre, sőt 44 százalékuk kifejezetten támogatna egy Oroszországnak súlyos bevételkiesést, a szankció kivetőinek viszont drágulást hozó döntést.
A felmérés szerint összességében nőtt azok száma, akik elégedettek azzal, ahogy a kormány eddig reagált a háborúra: március elején 60 százaléknyian vélték így, május elején viszont már kérdezettek 66 százaléka gondolta ezt.
