A Micimackó horror verziója nem más, mint egy egyszerű, ugyanakkor kreatív alapötletből megvalósított unalmas, amatőr kínzáspornó. Kritika.
Miután 2023-ban a Micimackó licensze közkincs lett, egy csapat szemfüles alkotó kapott az alkalmon, és megpróbálták elsőként kihasználni a könnyű pénz lehetőségét. Rhys Frake-Waterfield volt az egyik főelkövető. Ő az egyik ügyvezető producer, mi több, írta és rendezte is ezt a borzalmat. Sajnálom, nem tudtam tovább magamban tartani, mit gondolok erről a „műremekről”: égetnivaló!
Az egész produkció büdzséje talán a magyar tévéfilmek szintjén mozoghat. A maszkok gyengék, a történet unalmas, a fényképezés olykor moziminőségű, de vannak olyan pillanatok, amikor követhetetlen, mi történik a vásznon. Ez nem mozifilm, sőt… nem is igazán értelmes film.
Hogyan került a mozikba ez a rettenet? Nagy valószínűséggel azért, mert nincs elég hollywoodi sikerfilm, ezért mindent felvesznek a filmszínházak. Arról ne is beszéljünk, hogy a Micimackó név nemzetközileg elismert, és sokan nem tudják, hogy már nem csak kizárólag a Disney kezében van a karakter joga, így sokakat könnyen megtéveszthetnek vele.
így egyértelmű, hogy itt bizony teljesen mindegy, hogy a kritikusok mit mondanak, elkerülhetetlen a siker. Hiába gyenge a film, a mikróbüdzséjét be fogja hozni, sőt biztos vagyok benne, hogy hasznot fog hozni a készítőknek. Egy biztos, sokan fognak beszélni róla.
Egy jó részt tudok kiemelni, az is az elején lévő bizarr rajzfilmes etap. Ezt is valószínűleg az alacsony költségvetésnek köszönhetjük, mert nem tudták leforgatni a prológust. A bevezetés ad némi reményt, egészen, amíg nem vált a film élőszereplős változatra. Ekkor szétesik minden. A színészek, akikkel találkozunk, mintha most jöttek volna a Családi titkok forgatásáról.
Nem nagyon találkozunk ismert nevekkel a stáblistán, főleg feltörekvő modellek és lecsúszott tévészínészek alkotják a gárdát.
A forgatókönyv amúgy érdekesen indul: a Százholdas pagonyban az éhségtől megkergült állatok végső elkeseredésükben megeszik Fülest, és beleőrülnek. Az emberek hibája minden, bár nem magyarázzák, miért okolják őket, főleg Róbert Gidát, és bosszút esküsznek Füles emlékére. Ezt követően a történet átmegy egy gyenge „nyaraló az erdőben” típusú klisés slasherbe. Egy csapat lány együtt nyaral a Százholdas pagonyban lévő házban, hiába olvasható az újságokban és hírekben, hogy a környék veszélyes.
Ők jönnek, látnak és meghalnak, nem túl változatosan, ugyanakkor néha egészen véresen. Ami az egyik legröhejesebb az egészben: mindenki kedvenc macija úgy osztja a kegyetlen pofonokat, mint egy strici a Hollywood Boulevard-on. Nagyon vicces, hogy a „halálos fogása” egy béna visszakezes nyakleves. Mondjuk, mivel egy medve-ember hibridről van szó, mindezt kegyetlen erővel teszi.
Mindenről lerí, hogy olcsó és silány. A gyilkosok maszkja egy bénább Halloween-jelmez szintjén mozog. A díszletek, a legolcsóbb erdő és ház klisét erősítik. A 80’-as években sikeres VHS-trashfilmek mondása volt, hogy ha nincs díszleted, menj ki az erdőbe, vagy a sivatagba, ez a két megoldás a tuti nyerő.
A kötelező elem, a félmeztelen csajok azért fellelhető itt is, és mindenki megnyugodhat, mielőtt a szép lányok meghalnak, a vadállat gyilkosaink előtte jól levetkőztetik őket, legalább derékig. Teljesen logikus.
Ez egyébként mind-mind akár megbocsátható is lenne, ha szórakoztatóan lenne béna a Micimackó. De nem. Unalmasan ügyefogyott: 40 perc, mire történik valami érdemleges, addig csak lötyög a történet. Ha a nyolcvanperces játékidő alatt nem lennének céltalan lassítások, talán egyórányi se lenne.
A forgatókönyv egyébként egy hihetetlenül kiszámítható és gyenge formulát követ. Új jelenet, áldozat gyanútlanul lézeng, elkapják, megkínozzák, „hőseink” megtalálják, majd együtt menekülnek tovább, hogy másokat is megtalálhassanak, és közben egyesével elhulljanak. Ez egymás után háromszor is megtörténik a rövidke játékidő alatt.
Ami mellett pedig nem tudok elmenni, hogy a filmnek nincs lezárása: egyszer csak elindul a vége főcím egy véres akciódúsabb jelenet kellős közepén. Ha tippelnem kellene, elfogyhatott a büdzsé.
Elmondható, hogy nemcsak minden motivációt és értelmet mellőz a Micimackó: Vér és méz, hanem a klasszikus filmes bevezetés-tárgyalás-befejezés hármast is. Ne nézze meg senki, ez 100% idő- és pénzpazarlás. Nem viccesen, hanem feleslegesen gagyi slasher horror.
Ne dőljön be senki a címnek, ezt pusztán egy csapat pénzéhes amatőrfilmes gyenge próbálkozása a könnyű jövedelem reményében.
