Sok kereskedő még az utolsó, karácsony előtti hétben reménykedett, mondja a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint az, hogy december 24-én zárva tart a boltok többsége, már nem sokat számít.
Ahogy 2020 és a Covid egy fogalommá váltak, úgy válik talán emlékezetünkben eggyé 2023 és az infláció. Mértéke már 2022-ben, a választás után egy hónappal áttörte a 10 százalékos plafont, hogy idén januárban 25,7 százalékkal tetőzzön. Amit elvesztettünk, azt nem kapjuk vissza, tehát, ami egyszer megdrágult, olcsóbb már nem lesz. Amit régen egy nagybevásárlásra költöttünk, azt lazán otthagyjuk most a sarki kisboltban csak egy kisebb vásárlásnál, ami annak fényében ijesztő, hogy a fizetések bárhogy emelkedtek, nem nagyon tartottak lépést az áremelkedéssel. Így érkezett el az idei karácsony, és sejthető, hogy sok családnak ez a karácsony szerényebb lesz, mint a korábbiak.
Molnár László, a Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint rosszabb a helyzet, mint eddig bármikor az utóbbi tíz évben. A lakossági jövedelmek a magas infláció miatt erodálódtak. Az adatokból is látszik, hogy körülbelül 3 százalékkal esett a kiskereskedelmi forgalom, a lakossági fogyasztás volumene. Az embereknek egyszerűen nincs pénzük vásárolni, és ez a karácsonyra is rányomja a bélyegét.
Molnár László szerint a bajok forrása a 2022-es választás előtti osztogatás, amikor ezermilliárd forintnyi pénz áramlott ki adókedvezmények, plusz nyugdíj-juttatás formájában, viszont az infláció részben emiatt is lett jó 10 százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag. Ez 2000 milliárd forintot jelent, azaz amit a választás előtt kaptunk, annak a kétszeresét vette vissza a lakosságtól a pénzromlás.
Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke azt mondja, hogy a mérleget a kereskedelmi vállalatok még csak ezután vonják meg, de érezhető, hogy az embereknek kevesebb pénz van a pénztárcájában. Drágábbak a termékek, és egész évben ez volt a helyzet. Korábban több lehetőség volt arra, hogy év közben spóroljon valaki az ünnepekre.
„Mi a kereskedelmi dolgozók bérezésén látjuk ugyanezt, éppen most folynak a tárgyalások a jövő évi bérükről. Ők is minden hónapban szinte kifutottak a pénzükből, és amit nem tudtak félretenni, azt most nem tudják majd elkölteni, azaz biztosan más lesz ez a karácsony, mint amilyen volt az előző években.”
A két szakember egyetért abban, hogy az idei karácsonyi bevásárlások spórolósabbak lesznek, mint a korábbiak. Azt látják, hogy az emberek elkezdtek jobban tapogatózni az ár-érték arányban jobb, sajátmárkás termékek felé.
Korábban sokan karácsonyra időzítették a nagy fehéráru beszerzést, a hűtőszekrényt, a televíziót, a mosógépet, mosogatógépet, szárítógépet, az olyan nagy értékű dolgokat, amikre egész évben spóroltak.
– mondja Molnár László. Szerinte az sem a környezetvédelem miatt van, hogy javíttatjuk például a cipőt, és nem dobjuk ki, hanem azért, mert drága. Az új megvásárlásához képest a javítás vagy a használt cikk olcsóbb. Ezeknek a forgalma kezd megint fellendülni, ami megint csak azt mutatja, hogy nincs pénz.
És ha nincs pénz az embereknél, nem lesz pénz a kereskedőnél sem. A jövedelem nem növekedett. Az éves átlagos infláció 14,5 százalék volt tavaly, azaz ha annyival nőtt egy vállalat forgalma, akkor az még csak azt jelenti, hogy nullán volt. Idén pedig valahol 18% körül lesz a vége.
Persze a karácsonyi forgalomtól még remélnek enyhe változást. „Én azt mondom, a cégek is azt mondják, hogy alacsonyabb a forgalom, viszont volt, aki azt mondta, hogy ezt a hetet várja nagyon, mert ez a hét decemberen belül is meghatározó lehet. Ez annyira fontos adat lehet, hogy van, ahol emiatt elhalasztottuk a bértárgyalások folytatását januárra, mert meg akarjuk nézni a végleges eredményt” - mondja Karsai Zoltán.
A GKI vezérigazgató szerint 24-én már nincs nagy forgalom, az emberek olyankor már csak egy-egy elfelejtett termékért ugranak be. Eddig illett ezen a napon nyitva tartani, de már nem kell, nincs ilyen elvárás.
A szakszervezeti vezető ehhez azt teszi még hozzá, hogy ezt a munkavállalóik érdekében tették elsősorban, mert a munkavállalók oldaláról erre évek óta komoly igény volt.
„Szeretnének ők is otthon lenni, és 24-én úgy ébredni, hogy már a karácsonyi előkészületekkel foglalkozhassanak. Ha rajtunk múlna, akkor jövőre már akár szabály is lehetne arra, hogy ezen a napon vagy ne nyissanak ki, vagy csak túlórával lehessen foglalkoztatni a munkavállalókat. Ebben az évben a gazdasági racionalitás segített nekünk ebben.”
Eddig is arra törekedtek, hogy lehetőleg önkéntes alapon történjen ezen a napon a beosztás, ami persze nem mindig valósítható, meg, de ha mondjuk valaki vállalta a 24-ét, akkor 31-én szabadnapot kapott, vagy fordítva.
És hogy mire számíthat az a néhány áruházlánc, melyek nyitva marad? Karsai Zoltán szerint ha kevesebb bolt van nyitva, akkor relatíve több lesz a vásárló, de van egy másik, kényesebb szempont.
„Képzeljük el azt, hogy én alapvetően az egyik üzletláncban vásárolok. De nem tudok odamenni, mert bezárt. Ekkor körülnézek a városban, és azt mondom, hogy jó, hát akkor megnézem a másikat. Átmegyek, bevásárolok, és azt mondom, hogy tetszik, lehet, hogy fogok ide járni.
Tehát, aki nyitva tart, talán azt is várja, hogy azok a vásárlók, akik eddig elkötelezettek voltak egy-egy márka mellett, és az most nincs nyitva, akkor bejön hozzá, megnézi őt. Viszont azért azt se felejtsük el, hogy 24-én most már előre tudod, hogy melyik boltok vannak zárva.”
Az, hogy jövőre mi lesz, Molnár László szerint attól is függ, választási év lesz-e, vagy sem. A jövő évi pedig az lesz, tehát biztos lesz némi népjóléti intézkedés,
Azaz, a GKI vezérigazgatója szerint mivel a költségvetés továbbra sem lesz jó helyzetben, amin nem segítenek az érthetetlen extra kiadások (például a Vodafone vagy a reptér megvásárlása), illetve a már nem halasztható oktatási és egészségügyi béremelés, újból vissza kell venni a választások előtt kiáramoltatott pénzt, így jó eséllyel megint karácsony táján jön el a szűkösebb világ 2024-ben is.
