Az Amazonas a világ második leghosszabb és egyben egyik legnagyobb jelentőségű folyója. Vize emberek millióinak jelenti az életet, a folyam térségére pedig lenyűgöző biológiai sokféleség jellemző.
A Perun, Kolumbián és Brazílián át folyó Amazonas medencéjében mintegy 30 millióan élnek, ennek tükrében meglepő lehet, hogy a folyamon egyetlen híd sem található.
Összehasonlításképp: csak a jóval rövidebb Dunán több mint 130 híd fekszik. Az amazonasi jellegzetesség okait a Live Science járta körbe.
Walter Kaufmann, a zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Intézet mérnöke szerint valójában nincs kellően nyomasztó igény a régióban hidakra. A közel 7 ezer kilométer hosszú folyam mentén igen alacsony a népsűrűség, és kevés a jelentősebb út, a partokon található településekben pedig a csónakozás és kompozás régóta bevett szokás, gazdaságilag jobban megéri ezek használata.
Kaufmann hozzátette, természetesen technikai és logisztikai akadályok is állnak a háttérben. A régió hídépítés szempontjából sok természetes kihívást rejt, a mocsarak és a puha talaj miatt például hosszú, mély alapú struktúrákra lenne szükség, mindez pedig komoly költségekkel járna. A víz szezonális változásai, illetve az Amazonas különösen erős eróziós hatása tovább bonyolítja a helyzetet. A folyamon az ingadozások miatt a lebegő struktúrák, az úgynevezett pontonok alkalmazása sem mindenhol lehetséges: a csapadékos évszak idején, december és április között a víz magassága 15 méterrel is megnőhet a száraz szezonhoz képest.
Érdemes hozzátenni, hogy bár az Amazonason nincsenek hidak, a legnagyobb bal oldali mellékfolyóján, a Rio Negrón van egy, melyet 2011-ben fejeztek be. Ez Manaust és Irandubát köti össze.
Noha egyelőre nincsen konkrét terv amazonasi hidakra vonatkozóan, ez idővel változhat. A 2019-ben beiktatott brazil elnök, Jair Bolsonaro korábban bejelentette, hogy fel akar építtetni egy hidat, igaz, a lehetséges projekttel kapcsolatban azóta nincs előrehaladás. Ennek magyarázata az lehet, hogy a kivitelezés egyáltalán nem lenne kifizetődő.
Hasonló a helyzet az Amazonas felsőbb folyására, a Solimoesre, Manacapuru térségébe tervezett híddal, amely egy helyi autópályára csatlakozna. Philip Fearnside biológus és környezetvédő úgy látja, a koncepció politikai prioritású, gazdaságilag nem indokolt. A kutató szerint az autópálya fejlesztése ráadásul nagyon súlyos erdőirtással járna Brazíliában. Kaufmann úgy gondolja, a közeljövőben nem fog híd épülni az Amazonasra.
