Az összes haláleset a déli Oaxaca államban történt, két nő és öt férfi hunyt el - mondta Alejandro Murat kormányzó.
Oaxacában kétezernél több lakóépületben és ötvenkilenc iskolában keletkeztek károk, kórházak, templomok és hidak is megrongálódtak, kilenc közút vált járhatatlanná földcsuszamlások és kőomlások miatt, de már megindult rajtuk a forgalom. Országszerte 2,7 millió háztartás maradt áram nélkül, és szerdán még 4,5 ezer otthonban nem volt áramszolgáltatás.
A kedd reggeli 7,5-ös fokozatú földrengés epicentruma Oaxaca államban volt, a fővárostól, Mexikóvárostól több mint 700 kilométerre délkeletre, a Csendes-óceán partján található Crucecita település környékén. A rengés fészke 5 kilométeres mélységben volt.
A mexikói földrengésfigyelési intézet szerdai összesítése szerint az első nagy földmozgás óta több mint 1730 utórengés történt, és a legerősebb közülük 5,5-ös fokozatú volt.
Alejandro Murat kérte, hogy hirdessenek szükségállapotot az állam ötven érintett településén, de Andrés Manuel López Obrador államfő szerdán azt mondta, hogy az ilyen döntéseket körültekintően kell mérlegelni, mert a rendkívüli helyzetekben kiutalt pénzforrásokat Mexikóban gyakran korrupciós ügyletekre költik.
A 2017. szeptember 19-én történt 7,1-es erejű földrengésben 369-en haltak meg Mexikóvárosban és az ország déli, továbbá középső részén. A napra pontosan 32 évvel korábban, 1985. szeptember 19-én az ország középső részét megrázó 8,1-es erejű földrengés több mint 10 ezer áldozatot szedett, elsősorban a fővárosban.
Kiemelt kép: PATRICIA CASTELLANOS / AFP
