Minden párkapcsolatban bekövetkezik az a fázis, amikor a barátok, családtagok sokkal inkább előtérbe kerülnek az életünkben, és ez így természetes. Azonban nehézséget okozhat, ha a barátok olyanok, akiket nehéz vagy egyáltalán nem lehet megszeretni: vagy mert romboló hatással vannak a kapcsolatra, vagy mert teljesen más életszakaszukat élik és befolyásolják egymást. Komoly kríziseket okozhatnak a barátok a párkapcsolatban, és elhangozhatnak olyan mondatok is, hogy "vagy én vagy a barátaid". Ezek már súlyos döntésekkel járó ultimátumok, amik megpecsételik a kapcsolat jövőjét.
A nyitottság a kulcs
A párkapcsolatoknak több szakaszuk van: az első, szenvedélyes szerelmi fázisban nem feltétlenül a barátok a legfontosabbak, hanem jellemzően egymásra figyelünk, csak egymásnak, egymásért élünk, keveset foglalkozunk másokkal. Randizunk, beszélgetünk, szeretkezünk, majd pár hét elteltével - amikor realizálódik, hogy a kapcsolatból több is lesz - bemutatjuk a partnert a barátainknak. Ez komoly próba a kapcsolatban, ilyenkor rendszerint mindenki izgul egy kicsit, hiszen mégiscsak fontos a jó benyomás. Valamiért sokakban bujkál az a félelem, hogy ha a barátoknak nem lesz szimpatikus, akkor a kapcsolatnak is lőttek; és biztosan előfordul ilyen is, de nem ez a jellemző. Megtörténhet, hogy bármennyire is szeretnénk jó benyomást kelteni, a barátok idegenek maradnak, olyanok, akikkel kénytelenek vagyunk jópofizni, de az égvilágon semmilyen közös téma nem köt minket össze, sőt. Az is előfordulhat, hogy valaki semennyire nem nyitott arra, hogy megismerje a partnere barátait, hanem csak meg akar felelni a párjának és kipipálni ezt is.
És olyan helyzet is előállhat, hogy a féltékenység is felüti a fejét a barátok miatt, ami szintén nem vezethet jóra a párkapcsolatban.
Hogy ne csak egy szemszögből nézzük meg a helyzetet, azt is fontos leírni, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a barátok akarnak megszabadulni az új partnertől, és nyíltan kijelentik, hogy szerintük nem kellene vele lenni. Mindenféle jelzőket aggathatnak párunkra, alááshatják a kapcsolatot, és előfordulhat, hogy valaki odáig is elmegy, hogy ultimátumot ad. Ezek senkinek sem jó érzések, de leginkább annak nem, aki az egész kellős közepén áll, és szembe kell néznie az elutasítottsággal. Pedig neki kell vezetnie a helyzetet, és kiállni a barátaiért és a partneréért is, amennyiben mindannyian fontosak számára - ezt senki más nem teszi meg helyette.
Kimondatlanul is távolságot teremthet a párkapcsolatban a barátokkal szembeni ellenszenv, de amennyiben a partner megkapja azt a figyelmet, amivel azt érezheti, hogy övé az elsőbbség az emberi kapcsolatokban, a szorongása is csökkenhet.
Az őszinte beszélgetés a minimum, amit egymásért tehetünk
Ez azt jelenti a mindennapokban, hogy az a legjobb megoldás, ha nyíltan és őszintén beszélgetnek arról, ki és miért nem szimpatikus, mi történik a barátokkal való találkozásuk közben és után, ami fájó lehet a kapcsolatban. Ebből a beszélgetésből kiderülhet akár az is, hogy valamilyen gyerekkori emlék rossz érzéseket idéz elő, és azokra emlékeztet valakit a helyzet - például, ha az apa sokat ivott és részegen tántorgott haza hajnalban, később pedig elhagyta a családot, majd a partner ugyanezt teszi a kapcsolatban: előfordul, hogy iszik a barátaival és hajnalban jár haza. Egy ilyen helyzetben érthető, ha valaki szorongani kezd amiatt, hogy elveszítheti a szerelmét. Ezeket jó, ha megbeszéljük.
Egészen biztos, hogy sem a partnernek, sem a családtagoknak, sem pedig a barátoknak nincs joguk azt kérni, hogy szakítsunk meg minden kapcsolatot azzal, akik nekik nem szimpatikusak. Ilyet egyetlen egy ember sem kérhet senkitől, és ha ez előkerül, akkor megbeszélésre van szükség. Amennyiben ilyenkor kiderül, hogy a barátokkal olyan tevékenység zajlik, ami a párkapcsolatban a bizalmat is megtörheti (például prostituáltakhoz járás), esetleg arról szól a beszélgetés, hogy a párkapcsolatba semmilyen plusz energiát nem fektet valaki, csak a barátaival szeretne lenni, akkor jogos lehet a kérés: döntsünk, ki és mi a fontosabb.
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy ekkora nyomás alatt idővel valóban feladják a konfliktusos emberi kapcsolataikat és inkább a meghátrálást választják. Ez is egy megoldás, de nem jelenti azt, hogy a következő párkapcsolatban nem kerül elő újra ez a problémakör. A szakítás a legvégső megoldás, ezen akkor érdemes gondolkodni, ha már rendszeresen bűntudattal, szégyenérzettel jár együtt az, ha a barátainkkal találkozunk, vagy ha fenyegetve érezzük magunkat a kapcsolatban, esetleg bizonytalanok vagyunk a közös jövőben.
Párkapcsolati és szexológiai tanácsadással foglalkozó szerzőnk korábbi cikkeit ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: 24.hu/Máté Csaba
