Megkezdte munkáját a francia nemzetgyűlésben a járványkezelés hiányosságainak feltárására alakult különbizottság, amely egyebek mellett arra keresi választ, hogy miért volt maszkhiány, meg lehetett-e volna menteni több életet az idősotthonokban, és nem túl későn rendelte-e el a kormány az általános karantént.
Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja volt: csaknem 30 ezren vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben, de egy szakértői jelentés szerint a karanténnak köszönhetően 60 ezer életet sikerült megmenti.
A vizsgálóbizottság minisztereket, az egészségügyi tárca járványügyi döntéshozóit, a regionális egészségügyi ügynökségek vezetőit hallgatja meg. A 32 képviselő vizsgálni fogja, hogy mikor és hova tűntek el a korábbi kormányok által felhalmozott maszkkészletek, milyen stratégiát alkalmazott a kormány a teszteléseket illetően, milyen intézkedéseket hozott az idősotthonok és más szociális intézmények lakóinak megóvására, a járvány az áldozatainak harmadát ugyanis ezen intézményekben szedte.
A héten a szakmai vezetőket hallgatja meg a bizottság, míg a szakértőket, köztük Didier Raoult professzort, a marseille-i egyetemi kutatóintézet igazgatóját, a malária ellen használt, mostanra vitatottá vált hidroxiklorokin nevű gyógyszer népszerűsítőjét, a politikusokat pedig június végén idézik be. A vizsgálóbizottságnak idézésére kötelező megjelenni, a távolmaradás büntetőjogi szankciókat vonhat maga után, a tagok helyszíni szemléket is szervezhetnek.
A bizottság mellett a párizsi ügyészség is előzetes eljárást indított egy héttel ezelőtt gondatlanságból elkövetett emberölés és emberéletek veszélyeztetésének gyanújával az országos döntéshozók esetleges büntetőjogi felelősségének megállapítására az általános karantén alatt érkezett több mint hatvan feljelentés nyomán.
Kiemelt kép: jobb munkakörülményeket követelő francia egészségügyi dolgozó. Fotó: Elyxandro Cegarra/ Anadolu Agency
