A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter előterjesztését.
Mivel a törvény sarkalatos törvénynek számít, ezért minősített többséggel, tehát kétharmaddal kellett elfogadtatni, a kétharmados kormánytöbbség azonban simán átvitte a javaslatot, amelyhez a vita és a parlamenti munka során semmilyen módosító javaslatot nem toldottak hozzá - írja a Mérce.
Palkovics László a javaslat országgyűlési vitájában elmondta, a változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése, a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtése.
Az elfogadott törvénymódosítások eredményeként az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A kormány szándékai szerint ez a lépés a kutatóintézet-hálózat alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához vezet majd.
Palkovics László kiemelte, a változtatások az MTA köztestületi státuszát nem érintik, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet képez, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá.
A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban.
A tervezet benyújtása után kutatók, az MTA dolgozói és szimpatizánsok többször is tüntettek már a kutatóhálózat elcsatolása ellen. Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke egy sajtótájékoztatón mondta el a véleményét a kormány MTA-t érintő átalakítás terveivel kapcsolatban.
Lapozz az MTA elnökének a véleményéért:
