Elég ránézni a térképre, hogy lássuk a földrajzi realitásokat: a legközelebb az ukrajnai harcokhoz a NATO-tagállamok közül Románia van. Még két óra sem telt el azt követően, hogy csütörtökön hajnalban Putyin elnök bejelentette Ukrajna lerohanását, egy ukrán vadászgép már be is repült Romániába.
A légi incidenst csütörtökön reggel a borceai légibázis (Baza 86 Aeriana Borcea) jelezte a közösségi oldalán. Azt írták, hogy a NATO-parancsnokság alatt álló két román F-16-os helyi idő szerint 6:15-kor szállt fel, miután az ország északi részén egy gép megsértette az ország légterét. A nemzetközi előírások betartásával 7:05-kor az ukrán légierő Szuhoj 27-esét már leszállásra kényszerítették a bákói reptéren, a pilóta átadta magát a hatóságoknak. További részleteket nem közöltek.
Az orosz támadást követően Klaus Iohannis államfő azonnal összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), majd az ülést követően élő egyenes adásban beszélt a kialakult helyzetről. Elmondta, Románia határozottan elítéli az indokolatlan, törvénytelen és ki nem provokált agressziót, és hangsúlyozta, hogy a megoldás egyetlen útja a diplomácia. Azt üzente a lakosságnak, hogy az ország a történelem során még soha nem volt ennyire védve bármilyen támadás ellen, és kész szembenézni a gazdasági és humanitárius következményekkel. Hozzátette, Romániát sosem fogják belerángatni az ukrajnai katonai konfliktusba. Hogy az elmúlt időszakban Románia segítette-e Ukrajnát fegyverszállításokkal, arról nincs információ.
A békés nyilatkozat ellenére azonban Románia a jelek szerint már számított a háborúra. Február 9-én a nagylaki határátkelőnél németországi bázisról amerikai katonai konvoj érkezett az országba, a célállomás pedig a Constanta megyei M. Kogalniceanu katonai reptér volt, de azt is belengették, hogy tavasztól megalakul a NATO romániai harccsoportja. Pár nappal ezelőtt kiderült, hogy a harccsoport ennél sokkal hamarabb létrejön. Egyébként úgy tudni, az országban mától az összes katonai egységet, parancsnoki pontot riadókészültségbe helyezték. Kora délután pedig két amerikai F-35 Lightning II érkezett a borceai bázisra, a hivatalos verzió szerint a román légierővel való közös gyakorlatozásra.
Az államfő által említett humanitárius következményekkel máris szembesült Románia. Csütörtök reggeltől ukránok ezrei érkeztek a szeretvásári határátkelőhöz, de hasonlóan sokan várakoznak a belépésre Máramarosszigetnél (Sighetu Marmatiei). A román hatóságok már szerdán jelezték, hogy legalább 500 ezres menekültáradatra számítanak, és erre fel is készültek.
Máramarosszigetnél távozna az Ukrajnában tartózkodó turisták egy része is - akiknek törölték repülőjáratait -, sokan gyalog érkeztek a határállomásra. A digi24 hírtelevízió helyszíni tudósítása szerint az ukrán családok gépkocsikkal jönnek, sokan a rokonaikhoz, de a városban már épül a több ezer ember befogadására alkalmas menekülttábor. A belépés Romániába nehézkes, mert az ukrán oldalon állítólag csak a nőket és a gyermekeket engedik ki az országból, Szeretvásárnál több kilométeres a kocsisor.
A román külügyminisztérium is arra szólította az Ukrajnában tartózkodó román állampolgárokat, hogy mielőbb térjenek vissza, ehhez logisztikai támogatást is nyújtanak. Azt egyelőre nem tudni, miként menekítik ki őket.
Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője szerint "nem túl acélosak" a román menekültszállások általában. Kifejtette ugyanakkor, hogy a menekültek első körben belföldön igyekeznek biztonságos helyre menni, és ha ez nem működik, lépik át a határt. Romániába zömmel
román állampolgársággal is rendelkező ukránok lépték át a határt eddig
- mondta a szakértő. Ukrajnában ugyanis román kisebbség is él.
Romániában szerinte nincs pánik, hiszen "kicsi a valószínűsége, hogy Oroszország egy NATO-tagországot megtámadna", de oroszellenesség tapasztalható.
Ami a várható gazdasági problémákat jelenti, egyelőre több a kérdőjel, mint a konkrétum. Ion Sterian, a Transgaz állami földgázszállító vezérigazgatója csütörtökön délelőtt azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy egyelőre nincs fennakadás az Ukrajna felől a Gazpromtól érkező gázszállításokkal és a BRUA-vezeték is maximális kapacitással üzemel. Az Isaccea állomáson keresztül naponta 5,3 millió köbméter érkezik, az ország fogyasztása most átlagosan napi 38,7 millió köbméter. Bukarest csak most bánhatja igazán, hogy a politikai-gazdasági érdekek miatt a fekete-tengeri gázkitermelés még mindig padlón van.
Moldovában rendkívüli állapot jöhet
De van még egy puskaporos hordó Ukrajna és Románia között: Moldova. A helyzetet bonyolítja, hogy az ország keleti részén átfolyó Dnyeszter mentén van egy vékonyka szakadár köztársaság, ahol a
Szovjetunió széthullása után - a függetlenedő Moldovában - polgárháborús helyzet alakult ki, és azóta is kvázi önállóan működik. Még fontosabb, hogy a területén orosz békefenntartó csapatok
állomásoznak lassan több évtizede. A BBC
beszámolója szerint a Dnyeszter keleti oldalán lévő orosz alakulatok gyakorlatoznak, amely növeli az aggodalmat, hogy Oroszország akár ezt a területet is bekebelezheti.
Odessza ráadásul - ahol a nem megerősített hírek szerint szintén történtek harci cselekmények, deszanttámadások - közel van Moldovához. Pászkán Zsolt beszélt arról is, hogy Maia
Sandu moldáv államfő már kezdeményezte a rendkívüli állapot elrendelését az országban.
