A már elkezdett óriásprojektek ettől nem állnak le, és továbbra is kikerülhetnek minden tiltást, ha nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítanak egy-egy beruházást - írja a Népszava az Alkotmánybíróság Balaton-beépítésével kapcsolatos határozatáról.
A döntés
Az Ab alaptörvény-ellenesnek nyilvánított és megsemmisített néhány törvényi passzust, amelyek megkönnyítették a Balaton-part beépítését. Eddig miniszteri, kormányzati vagy önkormányzati engedéllyel ki lehetett kerülni az amúgy érvényes beépítési korlátozásokat, és megfelelő papír birtokában a part 30 méteres sávján belül is építkezhettek, túlléphették a településrendezési tervben előírt beépítettség és beépítési magasság maximális mértékét, valamint csökkenthető volt a strandok, kempingek, zöldterületek partszakasza. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy legfeljebb törvényekben, nem rendeletekben lehetne ilyen kivételekről határozni, és ebben a formában a szabályozás gyengíti az Alaptörvényben foglalt egészséges környezethez való jog garanciáit.
A cikk szerint a döntés jövőbeni érvényességű, azaz a már engedélyes projekteket nem befolyásolja. Vagyis például a Club Aliga totális beépítése vagy éppen a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett e-kikötő sorsát nem befolyásolja, ahogyan az egykori keszthelyi kemping lakóparkká átépítése is folytatódhat.
Az Alkotmánybíróság ezen határozata nem nyilatkozik az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, így nem is állapította meg ezek alaptörvényellenességét. Hiszen nem érinti ezt a jogszabályt, sem annak érvényességét vagy hatályát. Az AB-határozat kizárólag arról a kifogásolt törvényről szól, melyben az MSZP normakontrollt kért
- mondta a Népszavának Magyar György.
A Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetője megjegyezte: az Ab csak annyit mondott ki, hogy a törvénybe eddig beillesztett kivételes és különleges felhatalmazásokat nem lehet alkalmazni a jövőben, s ezzel erősen megkötötte például a kormányhivatalok vagy éppen a helyi építési szabályzatot megalkotó, azt esetlegesen egyes beruházások kedvéért megváltoztatni akaró önkormányzatok kezét. Vagyis, ha egy az államtól magánkézbe került területre - például egy Bahart-kemping esetében - 15 százalékos a maximális beépíthetőség, akkor azt nem lehet helyi szinten 60-70-80 százalékosra növelni a beruházó érdekeit szem előtt tartva. Ám ettől az Ab még meghagyta a kiskaput a tópart beépítéséhez - magyarázta Magyar György.
