Szél Bernadett független képviselő a kormány klímapolitikájával kapcsolatos alapinformációkat próbált kipaszírozni Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszterből, de nem járt sikerrel.
A képviselő október elején küldött összesen 15 írásbeli kérdést az ITM-nek, hogy megtudja, a következő évtizedekre nézve mik a pontos tervei a klímavédelem ügyében nem mindig acélkemény Orbán-kormánynak.
Szél Bernadett többek között arra volt kíváncsi, hogy
- Mikor lesz a hosszú távú kibocsátás-csökkentési stratégia társadalmi egyeztetése?
- Mire költi az állam a szén-dioxid-kvótabevételekből befolyó tízmilliárdokat?
- Milyen intézkedések várhatóak a lakossági széntüzelés visszaszorítására?
- Mire alapozza a kormány azt az állítást, hogy a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz 2030-ra?
- Miért csökken Magyarországon 2013 óta folyamatosan a megújuló energia aránya az unióban egyedülálló módon?
- Hogyan egyeztethető össze a szén kivezetésére vállalt kötelezettség a szénbányászat utóbbi években zajló felfuttatásával?
- Mekkora volt hazánk szén-dioxid-kibocsátása az 1990 óta eltelt években (évenként) és hogyan alakult ezen idő alatt az egységnyi GDP előállításához felhasznált energia mennyisége?
- Magyarország is vállalta-e a 2050-es klímasemlegességet az ENSZ-klímacsúcson?
A kérdések között számos olyan is volt, amelyekben konkrét adatok, részletes statisztikák kiadását kérte a képviselő.
A miniszter nevében válaszoló Schanda Balázs államtitkár viszont nem vesződött a részletekkel. A 15 külön beadott kérdésre egy összevont, alig féloldalas válaszban felelt. Schanda állítása szerint a Fidesz-kormány kiemelt célja, hogy a családok megfizethető, hazai erőforrásokra alapozott, tiszta energiához jussanak, és továbbra is kiáll a rezsicsökkentés mellett. Az államtitkár megnyugtatólag jelezte azt is, hogy a Nemzeti Klímaterv és a Nemzeti Energiastratégia kidolgozása a terveknek megfelelően halad, ráadásul az ország karbonkibocsátás tekintetében Európa legjobban teljesítő országai közé tartozik.
A válasz egyáltalán nem elégítette ki Szél Bernadettet.
Nem csak engem vett semmibe Palkovics László minisztériuma, hanem a választópolgárokat is, akiknek a 85 százaléka súlyos problémának tartja a klímaváltozást a legfrissebb Eurobarometer-felmérés szerint.
A képviselő a 24.hu-nak azt hangoztatta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az uniós klímacélt júniusban a választók háta mögött vétózta meg, Áder János köztársasági elnök pedig úgy ment ki a szeptemberi ENSZ-klímacsúcsra, hogy egy szóval nem árulta el, mit fog képviselni a nevükben New Yorkban.
Szél szerint teljesen ellentmond a kormányzat által propagált "klímabajnok" országképnek, hogy Orbán saját állítása szerint az ország Brüsszeltől 150 milliárd eurót kért ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges legyen.
Persze, hogy hogyan jött ki nekik ez az irdatlan szám, azt már nem árulják el: most is fut egy perem az ITM-mel, mert nem adták ki a klímavétót megalapozó számításaikat.
A politikus Kövér László házelnöknél panaszt tesz az összevont válasszal kapcsolatban az országgyűlési képviselők tájékoztatáshoz való jogának megsértése miatt.
