Észak-Korea hétfőn jelentette be, hogy lerombolta egyik fontos rakétakilövő állomását, a művelet megtörténtét képekkel támasztották alá.
Ez önmagában jó hír, az viszont már kevésbé, hogy Phenjan szinte semmit nem tesz a nukleáris arzenálja leépítéséért, mióta Kim Dzsongun és Donald Trump júniusban találkozott Szingapúrban.
Július elején az amerikai külügyminiszter harmadszor utazott Észak-Koreába, hogy az atommegállapodás részleteiről tárgyaljon a diktátorral, aki azonban ehelyett inkább elment egy krumpliföldre szétnézni.
Bár Mike Pompeo találkozott magas rangú észak-koreai tisztviselőkkel, sajtóértesülések szerint egyáltalán nem vették komolyan az ügyet. Kim Dzsongcshol, Kim Dzsongun bátyja állítólag a mindössze egy órás tárgyaláson azt hajtogatta, csak arra van felhatalmazása, hogy átvegye a Trump által küldött levelet.
A "maximális nyomás" elve sem működik a leghatékonyabban. A Reuters információi szerint a márciusihoz képest a felére estek a gázolajárak Észak-Koreában, ami nagy szó, tekintve, hogy az ENSZ szankciókat vetett ki az ország petróleumimportjára. Nagyon úgy néz ki, hogy az Egyesült Államokkal épp kereskedelmi háborúban álló Kína táplálja üzemanyaggal az országot, emiatt esnek az árak, a rezsim gazdasága pedig valamelyest kilábalt a mélyrepülésből.
Mike Pompeo Észak-KoreábanFotó: Win McNamee/Getty Images
Trump a színfalak mögött egyre idegesebb
Bár Kim Dzsongun a rakétakilövő állomás megsemmisítésével és pénteken a koreai háborúban elesett amerikai katonák földi maradványainak hazaszállításával elkezdte beváltani Trumpnak tett ígéreteit, egyetlen jel sem utal arra, hogy az észak-koreaiak lemondanak a nukleáris fegyverzetükről.
Az észak-koreai rezsim olcsón szeretné boldoggá tenni Trumpot, és ezt eddig nagyon jól csinálja. A Sohae kilövőállomás lerombolása valójában semmibe nem került nekik, mert megvan a technológiájuk, amivel akár nukleáris fegyvereket is ki tudnak lőni akár 10-15 ezer kilométerre is. Szakértők szerint az sem elképzelhetetlen, hogy már nem is volt szükségük a létesítményre, ahol egyébként főként kutatásokat végeztek. Ebben az esetben viszont gesztusnak sem értékelhető a lépés.
Nem teljesen tiszta az sem, hogy mit csinálnak a munkások a július 20. és 22. között közzétett fotókon. Úgy látszik, mintha az állványzatot darabokban szedték volna szét, így viszont nagyon könnyen újra össze tudnák rakni az épületet.
Donald Trump hivatalos álláspontja szerint egyre jobbak a kapcsolatok Észak-Koreával. Persze ez nincs így, és a háttérben ideges is miatt. A Washington Post legalább is úgy értesült, hogy az elnököt bosszantja, hogy nem haladnak egyről a kettőre, és folyamatosan zargatja emiatt a tanácsadóit.
A probléma gyökere, hogy a felek között nincs kötelező érvényű szerződés. Csak egy kézfogás és a csúcstalálkozón aláírt 400 szavas dokumentum köti össze őket, amiben nem vezetik le pontosan, hogy milyen lépéseknek kellene történniük a feszültségek enyhítésére.
Dél-koreai híradást néznek utasok a műholdak fellövésére használt észak-koreai Szohe rakétakísérleti telepről a szöuli központi pályaudvaron. A videofelvétel tanúsága szerint
elbontották a nukleáris fegyverek indítására is alkalmas kilövőállást.Fotó: Ahn Jung Dzsun/AP/MTI
Elkapkodott csúcs
Ahogy arra már a szingapúri találkozó előtt sokan figyelmeztettek, Trump két dolgot is csúnyán benézett.
- Az egyik az, hogy a szankciókkal, a diplomáciai elszigeteltséggel és a háborús fenyegetésekkel elérheti, hogy Kim letegyen a nukleáris arzenáljáról. A valóságban a diktátornak sokkal erősebb a pozíciója ennél, tekintve, hogy már elérték a nukleáris céljaikat.
- A másik, hogy azt hitte, a karizmájával és üzleti érzékével bele tudja kényszeríteni egy számára kedvezőtlen megállapodásba a diktátort, aki viszont jól tudta, miként tudja manipulálni Trumpot, és még a saját nyelvezetét is ráerőltette. Amikor az elnök bejelentette, hogy felfüggesztik a hadgyakorlatokat a Koreai-félszigeten, azzal érvelt, hogy ezek háborús játékok, amik provokatívak. Ezeket az kifejezéseket pedig leggyakrabban az észak-koreai állami médiában lehetett korábban olvasni.
A legnagyobb félreértés pedig még mindig az, hogy nem határozták meg pontosan, mit jelent az a nukleáris leszerelés. Az USA elképzelése szerint azt, hogy Észak-Korea lemond az atomfegyvereiről, a másik oldal viszont úgy gondolja, hogyha ők megteszik ezt, akkor azt Amerikának és Dél-Koreának is követnie kell, ami nyilvánvalóan nem fog megtörténni.
Trump azt hitte a csúcs előtt, hogy mindent jobban tud, pedig már egy denuklearizációs folyamat átgondolása is hónapokba vagy akár évekbe telhet. Az amerikai elnöktől távol áll a stratégiai türelem, pedig Észak-Korea esetében ez az egyik, ha nem a legfontosabb tényező.
Egyértelműen akkor lehetne megállapítani, hogy Észak-Korea komolyan veszi az atommentesítést, ha elárulnák, hol vannak a titkos nukleáris telephelyeik. Bár az USA kettőről biztosan tud, reális az esélye, hogy van harmadik és akár negyedik is. Kim Dzsongun viszont egykönnyen nem fogja kiadni a koordinátákat.
Addig pedig szinte felesleges is üdvözölni az aprócska pozitív fejleményeket, mert a két kiszámíthatatlan vezető hektikus kapcsolatában nem egyszer álltak be drasztikus változások. Ha pedig a tárgyalások megszakadnának, Trumpnak egyáltalán nincs B terve a "rakétaember" - ahogy Kimet nevezte - megállítására.
Kiemelt kép: Kevin Lim/The Strait Times/Handout/Getty Images
