Világszerte, így Magyarországon is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavasszal − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, amelyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.
A jelenség hátterében a madaraknak a költési időszak kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet "tükörkép-szennyező" hatása áll.
Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre - derül ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján található tájékoztatóból.
Civilizációs ártalom
A nyugodt víztükörben ivás közben tükröződő "ellenség" legyőzhető, mivel a hullámzással a kép teljesen eltűnik, és a víz újabb, akár percekig tartó elsimulásáig nem is tér vissza, így a madár néhány perc alatt megnyugszik. Ezt mutatja be Orbán Zoltán, az MME szóvivőjének videója egy karvaly főszereplésével:
A mesterséges tükröződő felületek képe viszont stabil, a tükörkép ezeknél nem legyőzhető, ami a madarakból elhúzódó támadó viselkedést válthat ki. Itt éppen egy balkáni fakopáncsból, ezt a felvételt is Orbán Zoltán készítette.
Szaporodási izgalom
Tavasszal a hosszabbodó nappalok hatására szaporodási izgalomba kerülő hímek fészkelőhelyet keresnek maguknak és leendő párjuknak, majd énekléssel kijelölik ennek határait, miközben figyelve és fülelve keresik a rivális hímeket.
Ilyenkor a fészkelőhely "tulajdonosa" nem egy helyben üldögélve énekel, hanem a revírt körberepülve, rövidebb-hosszabb időre meg-megállva szó szerint körbeénekli a területét, amihez a magaslati pontok, például a parkoló autók különösen vonzó helyet kínálnak.
Ha ez történetesen egy sötét színű, metálfényezésű jármű, melyben a madár megláthatja a saját tükörképét, vagy megpillantja magát az autó visszapillantó tükrében, ablaküvegében, akkor elkezdődhet az akár napokig, naponta több órán át tartó harc a saját tükörképével. Így néz ki egy hím házi veréb küzdelme a tükörképe ellen Budapest-Rákoshegyen (Videó: Huszár Imre):
Életveszélyes lehet a fantomharc
A viselkedés leggyakoribb kiváltója az autók visszapillantó tükre és hátsó szélvédője, de a madarakat bármilyen tükröződő felület (például ablakok), és természetesen a számukra hozzáférhető helyre kitett tükör is megtréfálhatja.
Bármilyen jópofának tűnjenek is ezek az "erőlködő" madarak, a vizuális környezetszennyezés könnyen veszélyessé válhat a számukra, mert a tükörképükkel vívott sokórás, mániákus, teljesen természetellenes harc során az "ellenség" soha nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni.
Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt, az ablakban tükröződő "fajtárs" támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.
Hogy mit tehetünk a madarak védelmében, az ablakok megóvása és nem utolsó sorban az órákon át tartó, zajos kopogtatás ellen, arra az MME cikkében talál praktikus, gyakorlati tanácsokat.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Jean Mayet / Biosphoto
