A koronavírus hatására világszerte nőtt a kereslet az elektronikai eszközök iránt, többen vásároltak számítógépet, laptopot, tévét, konzolt. Az egy ideje lefelé ívelő PC-piac olyan élénkülést mutatott a távmunka miatt, amire tíz éve nem volt példa: a Canalys elemzőcég adatai szerint 2020-ban 297 millió eszközt sikerült szállítani, ami 11 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. Az IDC szakértője, Ryan Reith szerint a kereslet még jó ideig hasonlóan magas lesz, hiszen szerte a világban még sokan dolgoznak home office-ban.
Mindeközben több új, 5G-s mobil is piacra került, illetve megérkeztek az újgenerációs konzolok (PlayStation 5, Xbox Series gépek) is, melyek komoly előrendelési számokat eredményeztek. Arról nem is beszélve, hogy az online szolgáltatásoknak egyre több szervert kellett csatasorba állítaniuk a megnövekedett terhelés miatt, emiatt a gyártóknak több félvezetőre lett szükségük. Nem csak a központi processzorokról van szó, hanem azokról az apró chipekről is, amik a kijelzők vagy az energiaellátás kezeléséhez, akár az 5G modemek működtetéséhez szükségesek.
Ennek nyomán érdekes folyamat indult el: a pandémia okozta gyárbezárások és a kapacitások átrendezése miatt kialakult a globális félvezetőhiány. A világ legnagyobb gyártójának, a Qualcommnak is elkezdett nehézséget okozni a megrendelők kiszolgálása, és a tajvani TMSC háza tájáról is rossz hírek érkeztek, ők sem képesek kielégíteni minden megrendelést. A kapacitásbővítéssel kapcsolatos tervek pedig nem egyik napról a másikra valósulnak meg, hónapokig, akár évekig tart az új gyártósorok, üzemek felhúzása.
A vásárlók mindeközben arra lehettek figyelmesek, hogy egyes készülékek jelentősen megdrágultak, nehezebben lehet hozzájuk jutni, vagy épp hiány lett belőlük. A Sony is készlethiánnyal küzd, hiszen az új konzolok processzorát gyártó AMD is szűkölködni kezdett komponensekben. A japán vállalat korábban azt közölte, hogy a félvezető-ellátás miatt az újgenerációs PlayStation 5 jó eséllyel nem éri el az értékesítési céljait, de nem jobb a helyzet a Microsoftnál sem. Az AMD vezére szerint az egész iparnak növelnie kell a kapacitásokat.
Az autógyártók szívták meg legjobban
A serpenyő másik oldalán pedig ott vannak az autóipari szereplők, akiknek szintén szükségük van lapkákra, bár nem olyan mértékben, mint a high tech cégeknek. Az új járművekben ugyanis félvezetők és mikrokontrollerek vannak, amik az információs és szórakoztató rendszerek működtetéséhez vagy a vezetést segítő funkciókhoz szükségesek. Az autóchipek általában régebbi technológiákon alapulnak, de hiány nem csak a leggyorsabb chipek terén alakult ki.
A gyártók a kapacitásaik nagyobb részét a fogyasztói elektronikai termékekbe szükséges komponensekre állították át a fentebb is említett élénkülés miatt.
Az autógyártók viszont visszavettek a rendelésekből a "békeidőkhöz" képest, mivel a járvány elején egy átmeneti lassulás volt megfigyelhető, az emberek kevesebbet mozgolódtak, jobban féltek a várható gazdasági nehézségektől. Hónapok alatt vált érzékelhetővé, hogy nem csak az elektronikai kütyükre nőtt meg a kereslet, de autóvásárlásra is egyre többen adják a fejüket: érthető mód kevésbé vonzóvá vált a tömegközlekedés, így a kezdeti lassulás után hirtelen megnőtt az autók iránti kereslet, főleg az elektromos modellek iránt, mivel egyre több ilyen járművet kezdtek el bemutatni a gyártók a Teslát övező őrület nyomán.
Az autógyártók esetében megbosszulta magát az a készletezési gyakorlat (just-in-time), hogy egyes alkatrészekből a lehető legkevesebbet tartanak raktáron, vagyis a cégek nem szoktak hozzá ahhoz, hogy hiány alakulhat ki. Mivel későn próbálták a megnövekedett igényhez igazítani a chipbeszerzéseket, szűkölködni kezdtek a szükséges chipekben, melyekből addigra már betankoltak az elektronikai eszközök gyártói. És amíg az apró, szükséges vezérlők hiányoznak, addig nem lehet eladni a drága autót sem.
Az autógyártók egyébként is alacsonyabb prioritásnak számítanak a szórakoztató elektronikai eszközök gyártóival szemben. A TSMC chipjeinek mindössze 3 százaléka ment autókba, míg 48 százalék okostelefonba 2020-ban. A techcégeknek hosszabb időre szóló szerződéseik vannak a félvezetőgyártókkal, és jobban megéri velük üzletelni, mert nagyobb hasznot jelentenek, mint a jellemzően régebbi technológiákra támaszkodó autógyártók.
A készletállomány megcsappanása és a globálisan kialakuló chiphiány együtt azt eredményezte, hogy az autógyártók kénytelenek voltak visszavágni, vagy rosszabb esetben teljesen szüneteltetni a termelésüket, januárban többen állítottak le komplett gyártósorokat. A Ford műszakokat törölt, és közölte, arra számít, hogy több milliárd dollárnyival kevesebb nyereségre számíthat idén, az F-150 modell gyártását is visszavágták. De rossz a helyzet az olyan más nagy cégeknél is, mint a Nissan vagy a General Motors. Az Alixpartners konzultációs vállalat előrejelzései szerint a komplett autóipar akár 60 milliárdos árbevételtől eshet el idén, egyértelműen ez a szektor szívja meg leginkább a félvezetők hiányát.
Már a high tech tűzhelybe sincs
A félvezető-ellátási problémák végigsöpörnek más iparágakon is, mostanra már a háztartási gépeket gyártó cégek is nehézségeket tapasztalnak. Március végén a Whirlpool a Reutersnek elmondta: idén márciusra már 10 százalékkal csökkent a chipszállítmányaik aránya. A cég főleg az okosotthonokhoz fejlesztett mikrohullámú sütőkben, hűtőgépekben és mosógépekben használ félvezetőket. A Hangzhou Robam Appliances kínai háztartási eszközgyártónak is négy hónapot kellett csúsztatnia egy felsőkategóriás tűzhelye megjelenését, mert
nincs elég mikrokontrollere.
A másik terület, ahol látványos hatások mutatkoznak, a mobilpiac. A cégek a piaci pánik hatására elkezdték felvásárolni a chipkészleteket, ami felhajtotta az árakat, és így megnövelte a költségeiket. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a Huawei Technologies lényegében kiesett a játékból, a versenytársak pedig nagy mennyiségben vásárolják fel a Qualcomm különböző rendszer- és vezérlőchipjeit. Igaz, a mobilgyártóknál jellemzően nem a high-end chipekből, hanem az olcsóbb alkalmazásprocesszorokból és energiamenedzsment-áramkörökből van hiány.
A legjobban az Apple tartja magát, de még ők sem tudták kivédeni a helyzetet. A chipekre évente 58 milliárd dollárt költő vállalat két hónappal tolta el az iPhone 12 megjelenését. Utánuk a második legnagyobb chipfelvásárló, a Samsung is problémákat jelentett: a hiány miatt el kell halasztania az új Galaxy Note premierjét, annak ellenére, hogy a cég egyben a világ második legnagyobb chipgyártója. Neil Campling, a Mirabaud média- és technológiai elemzője szerint a helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy miközben a Samsung 56 milliárd dollárnyi félvezetőt ad el másoknak, addig a saját termékeinek piacra dobását késleltetnie kell. A Samsung vezérigazgatója, Koh Dong-jin már korábban is említette, hogy komoly egyensúlyhiány alakult ki azt illetően, kik kapnak a korlátozott chipkészletekből.
A Xiaomi egyik alelnöke, Lu Weibing pedig már múlt hónapban "extrém mértékű" komponenshiányról beszélt, a cég jövőbeli tervei közt nem véletlenül szerepel, hogy beruház chipgyártó vállalatokba. Mivel a cég költségei megnövekedtek, egyes modellek is drágábban kerülhetnek piacra.
Hogy mikorra enyhül a krízis, arról megoszlanak a szakértői vélemények, sokak szerint év végig kitarthat a hiány. A Qualcomm első embere, Steve Mollenkopf pár hete viszont arról beszélt, hogy az iparág a várakozásokhoz képest hamarabb túl lesz ezen a kemény időszakon. A vezető szerint már látszik a javulás az ellátási lánc teljesítményében, legalábbis a kisebb teljesítményű, jellemzően alsó- és középkategóriás okostelefonokba építhető vezérlőáramköröknél.
