A koronavírus miatti lezárásokból fakadó kényszerhelyzet hatására munkavégzési formák ezrei változtak egyik napról a másikra, a munkáltatóknak hirtelen kellett levezényelni az otthoni munkavégzésre történő átállást, ami az első időszakban a munkáltató és a munkavállaló nagyfokú együttműködését feltételezte. A jogi szabályozás természetes késedelme miatt a munkáltató és a munkavállaló a kölcsönös bizalom mentén kezdett el dolgozni, azonban hamar világosság vált, hogy több fontos probléma is felmerül az otthoni munkavégzés során.
Jogos a kérdés
Az élet minden területén jogviszonyok vesznek körbe minket: amikor házasodunk, eladunk vagy veszünk valamit, és akkor is, amikor munkahelyet váltunk. Egy ügyvéd bármikor jól jöhet. Épp emiatt lenne fontos, hogy minél több ember olyan kapcsolatot alakítson ki egy ügyvéddel, amelyben jogos kérdéseire szakszerű, részletes választ kaphat, és a lehető legkedvezőbb megoldáshoz segíti őt. Ezért hívta életre az ügyvédi hivatásrend a "Jogos a kérdés!" jogi ismeretterjesztő- és jogtudatosságot fejlesztő kampányát, amelyben segítünk megválaszolni a család-, ingatlan- és munkajogi kérdéseket, illetve megtalálni azt az ügyvédet, aki képviselheti az érdekeinket.
Az egyik legjelentősebb kihívás, hogy a munkáltató miként tudja nyilvántartani a munkavállaló munkaidejét. Ennek fontossága elvitathatatlan, hiszen egyrészt a munka törvénykönyve a pontos nyilvántartás vezetését a munkáltató kifejezett kötelezettségeként írja elő, másrészt pedig ez adja alapját a pihenőidő kiadásának is, ami a munkavállaló alapvető joga.
A pihenőidő alatt a munkavállaló nem tartozik sem munkavégzési sem pedig rendelkezésre állási kötelezettséggel, így kikapcsolhatja a telefonját, és nem lehet elvárni tőle, hogy olvassa a leveleit, vagy meghatározott időn belül reagáljon az ott érkezett megkeresésekre.
A munkaidő és pihenőidő szabályozását, és a fentiek biztosításának kereteit, nyilvántartását egyértelműen a munkáltatónak kell kialakítani, amit jellemzően szabályzatokkal, írásbeli utasításokkal végeznek el a munkáltatók. Ezek elkészítését érdemes ügyvédre bízni, hiszen a szakember segítségével jogi szempontból is megfelelő megoldás dolgozható ki.
"A munkajogászok is eltérő álláspontokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy ennek mi a jogi megoldása. A felek a munkaviszony létesítésekor jellemzően nem ilyen formában történő teljesítésre szerződtek, így a pandémia miatti lezárások során kezelni kellett a hirtelen megváltozott formájú munkavégzést. Voltak olyan vélemények, hogy ezekben az esetekben - a törvényben engedélyezett 44 nap munkaszerződéstől eltérő munkavégzés lehetőségének kimerítése után - munkaszerződés módosítást kell végrehajtani, mások szerint erre nincs szükség, mivel csak a teljesítés helye változik. Alapvetően ebben a szakemberek között sem volt teljes az egyetértés." - magyarázza Dr. Sipka.
Az irodai munka sem mindenhol egyforma
További jelentős problémaként jelent meg az, hogy miként tudja a munkáltató ellenőrizni a munkavállalót, nevezetesen, hogy a munkaidőben ténylegesen munkát végez-e? Irodai környezetben az ellenőrzés viszonylag egyszerűbb kérdés, mert ott a munkavállaló tevékenysége jobban látható, azonban, ha valaki otthon végez munkát, akkor főszabály szerint a munkáltató nem tud megbizonyosodni arról, hogy a munkaidejét ténylegesen ledolgozza-e, legfeljebb az mérhető, hogy a kiadott feladatok készen vannak vagy nem.
A munkáltatók egyes helyeken kezdeményezték olyan programok telepítését az otthon használt irodai eszközökre, amelyekkel jobban tudják felügyelni a folyamatokat, esetleg látják a felhasználó tényleges tevékenységét. Itt minden esetben felmerül egy komoly adatvédelmi kérdés is, nevezetesen, hogy a munkáltató milyen típusú adatokat ismerhet meg, és miként biztosítható az, hogy a dolgozó privát adataihoz a munkáltató ne férhessen hozzá. Ebben a helyzetben is tanácsos ügyvédhez fordulni, ugyanis támogatásával jogszerű keretekbe foglalható a home office felügyelet.
A munkahelyi egészségvédelem újabb probléma, mivel a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munka feltételeit. Ha nincs kontrollja a hely felett, ahol a dolgozó tölti a munkanapokat, ez nehezebb feladat. Ilyen téren is eltérő megoldásokat lehetett látni: voltak cégek, ahol megengedték, hogy a munkavállalók hazavigyék a székeiket vagy az asztalokat, ha nem volt otthon megfelelő eszközük. Máshol fényképet kértek a munkavállalóktól a munkavégzési helyükről, és távolról próbálták megvizsgálni, hogy az adott munkakörnyezet megfelelő-e.
Teljes körű és végleges megoldást senki nem tud még a helyzetre, a járvány okozta munkajogi kihívásokat minden ország másként kezelte. Jogalkotói szinten azért nem egyszerű a helyzet, mert a munkaerőpiac nagyon sokszínű, egységes szabályozást lehetetlen alkotni. Még az irodai munkavégzést sem lehet egy homogén egészként értelmezni. A járvány kezdetét követően első megoldások közt a jogalkotó lehetővé tette a munka törvénykönyvétől való nagyobb fokú eltérést, így megszűnt az a szigorúbb keretrendszer, ám ez hosszútávon nyilvánvalóan nem volt fenntartható. Jelenleg is láthatunk bizonyos jogalkotói lépéseket a helyzet kezelésére, de alapvetően a felek saját maguk alakítják ki a munkavégzés feltételeit
- fejti ki Dr. Sipka.
Az otthoni munkavégzés működik, így a megoldások is elterjednek majd
A járvány első időszakában volt egy komolyabb elbocsátási hullám, amikor sok embernek megszűnt a jogviszonya, bezárt rengeteg vendéglátóegység, ez volt az egyik meghatározó konfliktuscsoport. Kevés olyan esetről tudni azonban, hogy pereskedés lett volna egy-egy munkaviszony megszüntetés következménye.
"Úgy látom, hogy ahol home office-ban lehetett dolgozni, ott erősödött a felek együttműködése. A munkáltató próbált a rendelkezésére álló eszközrendszerrel valamilyen szabályzatot kialakítani, amiben folytathatta a működését, a munkavállalók pedig igyekeztek alkalmazkodni ehhez, így volt egy erős önszabályozási faktor. Időről időre felmerül, hogy lehetne erőteljesebb a jogalkotói jelenlét, de a munkaerőpiac nagyon erős állami szabályozása nem feltétlenül vezet eredményre" - fejti ki az ügyvéd.
Dr. Sipka szerint egészen biztos, hogy már nem tudunk visszamenni ilyen téren a 2020 év eleji helyzetre.
"Olyan sok helyen látszik, hogy működik már az otthonról történő munkavégzés és a munkavállalók jelentős része annyira hozzászokott ehhez, hogy ha a covid teljesen kitörlődne, akkor sem történne meg, hogy mindenki visszaáll a hétfőtől péntekig tartó, helyhez kötött munkarendre. Az eredményekkel a megoldások együtt fognak jönni. Ebből adódóan számítok arra, hogy ezek elterjedése magával hozza azt is, hogy kialakulnak a megfelelő technikák és szabályozások."
Szponzorált tartalom
A cikk a Budapesti Ügyvédi Kamara támogatásával készült.
