A spanyol Nuestra Senora de las Maravillas (A csodák Miasszonya) nevű galleon 1656-ban egy, a Bahama-szigetek menti zátonynál süllyedt el, majd több mint háromszázötven éven át, egy nemrégiben indult expedíció érkezéséig őrizte a titkát - írja a The Guardian nyomán az MTI.
A fedélezétn szállított aranyat korábban kincsvadászok egész sora, sőt, jól szervezett expedíciók is megpróbálták megtalálni, a sikerre azonban egészen mostanáig kellett várni, hiszen
a több mint 13 kilométer hosszú törmelékmezőn mesés leleteket - drágakövekkel berakott függőket és rozettedíszes aranyláncokat - találtak.
A roncs feltárásával megbízott Allen Exploration cég a bahamai és amerikai haditengerészet régészeinek és búvárainak közreműködésével tárta fel a területet, a szakértők pedig úgy gondolják, hogy az ékszereket (ezekről itt, a Guardian cikkében látszik két fotó) tehetős nemeseknek, vagy esetleg a királyi család tagjainak szánták.
A fedélzeten talált,
Kolumbiában bányászott smaragdok és ametisztek meglepő módon nem voltak feltüntetve a hajó rakománylistáján, ami azt bizonyíthatja, hogy csempészáruként kerültek volna Európába.
A leleteket az augusztus 8-án Freeportban megnyíló Bahamai Tengerészeti Múzeumban állítják ki.
Az egy madridi kolostorban található XIII. századi csodatévő szoborról elnevezett Nuestra Senora de las Maravillas egy nagyobb flotta részét képezte, ami az amerikai kontinensről származó kincsekkel indult Havannából Spanyolország felé.
A hajó 1656. január 4-én hajnalban süllyedt el, miután egy navigációs hibát követően összeütközött a vezérhajóval, majd zátonyra futott a sekély vízben. A fedélzeten lévő 650 emberből mindössze negyvenöten élték túl a szerencsétlenséget.
