Elhunyt 92, többségében idős, krónikus beteg - csütörtök reggel erről adott hírt a koronavirus.gov.hu. Ugyanez a formula hangzik el minden nap az operatív törzs sajtótájékoztatóin is Müller Cecília szájából, a mondatban csak a szám változik. A száraz tényközlést lassan megszoktuk, de ne feledkezzünk el a Covid-osztályokon dolgozó orvosok a betegekért folytatott mindennapos kemény küzdelméről, és azokról sem, akiket nem sikerül megmenteni.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szabályok betartásával életeket lehet menteni, ahogyan az egészségügyben dolgozók terhei is ezáltal csökkenthetők. Ez az elsődleges oka annak, hogy érdemes tisztában lenni azzal, kik a leginkább veszélyeztetettebbek, kiknek érdemes fokozottan vigyázniuk magukra, illetve másoknak is rájuk. Ezért elemeztük ki a koronavírus miatt november 18-áig elhunyt 3380 ember adatait, amiből valóban az látszik, hogy főleg idős, beteg emberek szerepelnek az áldozatok között, ám ennél az egyszerű képletnél sokkal több minden leszűrhető, ha rendezzük az ömlesztve közölt adatokat.
A férfiak korábban halnak koronavírus miatt is
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) heti bontású halálozási statisztikájában pontosan nyomon követhető, hogy a járvány terjedésével és az intenzív osztályok telítődésével összhangban a halálozások is nőnek mind abszolút számokban, mind arányosan, főleg a 65 év felettiek korcsoportjaiban. Az év 34. és 43. hete között így alakult a halálozási statisztika:
- a 65-69 év közöttiek 9 százalékkal vannak többen, mint az előző években, mégis 17 százalékkal több halt meg közülük, mint korábban;
- a 70-74, illetve 75-79 év közöttieknél pedig hiába négy százalékos csak a népességszám-növekedés, 11 százalékkal több halott került ki most közülük, mint 2015 és 2019 között.
Koronavírus 65 év felett: csak részben a Ratkó-korszak miatt halnak meg most egyre többen
Újra megnéztük, mennyire vannak összhangban a Központi Statisztikai Hivatal és a hivatalos kormányzati koronavírus-oldal halálozási adatai.
Az előző évektől való felfelé eltérést csak részben magyarázza a Ratkó-korszakban születettek miatti többlet egyes korcsoportokban, és a szám annál is magasabb ezekben a korcsoportokban, mint ahányan meghalnak a koronavírus miatt. Erre lehet magyarázat, hogy a hivatalos statisztikába nem kerül bele minden covidos elhunyt, valamint az is, hogy a járványhelyzet miatt fennakadások vannak a krónikus betegek ellátásában is. Erre a dilemmára csak a későbbiekben, részletes adatok birtokában lehet majd pontosan válaszolni.
A hivatalosan közölt adatokból viszont már most is kitűnnek egyértelmű trendek. Az egyik ilyen, hogy valóban az idősebbekre veszélyesebb a vírus, ám komoly eltérés mutatkozik a férfiak és a nők között.
Az elhunytak átlagéletkora november közepén 75,9 év, ami másfél-két évvel alacsonyabb az első hullámban tapasztaltnál, viszont az esetszám most jóval magasabb: tavasszal 616-an hunytak el a koronavírus miatt, ősszel már 2856-an. A valamivel alacsonyabb átlagéletkor is annak tudható be, hogy a tavasszal a vírus főleg zárt intézményekben terjedt, most viszont szabadon terjed az egész országban, így fiatalabb áldozatai is vannak.
Mint a fenti korfa mutatja, főleg a férfiak között vannak fiatalabb áldozatok: csak 80 év felett látszik női többlet az elhunytak között, pedig a teljes társadalomban már az 51. életévtől kezdve a nők vannak egyre nagyobb többségben.
Ez egyértelműen azzal magyarázható, hogy a férfiak általában rosszabb egészségügyi állapotban vannak Magyarországon: korábban lesznek krónikus betegek, a születéskor várható átlagos élettartamuk is hét évvel kevesebb a nőkre jellemzőnél.
A koronavírusban eddig elhunytak közel háromnegyede volt 70 évesnél idősebb, de a nőknél ez 82,5 százalék, a férfiaknál mindössze 65 százalék - ez óriási különbség. Úgy még világosabb, ha azt írjuk, a női áldozatok több mint fele volt 80 évesnél idősebb, a férfiaknál csak a harmaduk.
A nőknél csak minden huszadik áldozat 60 év alatti, a férfiaknál viszont minden tizedik.
Pedig az áldozatok 52,7 százaléka volt férfi, tehát nagyon más nem magyarázza ezt az eltérést, mint amit már említettünk, miszerint a nők egészségi állapota évekkel később romlik meg. Illetve van még egy magyarázat, amiről hamarosan szót ejtünk.
Főleg a 70 évnél idősebbekre veszélyes a Covid, ha nincs alapbetegség
Van az az egészségügyi állapot, amikor nem tudunk életet menteni
- mondta kedden az országos tisztifőorvos.
Arról viszont nem hallottunk eddig Müller Cecíliától túl sokat, vajon milyen alapbetegségek azok, amelyek miatt nagyobb valószínűséggel kerül valaki olyan egészségügyi állapotba, ahonnan már nincs visszaút. Márpedig ez különösen fontos kérdés, mert miként a járványügyi szakember közölte, az elhunytak mindössze 7 százalékánál nem találtak semmilyen alapbetegséget.
Ez egyébként nincs összhangban a hivatalos honlapra feltöltött adatokkal: azoknak az aránya számításaink szerint 4,65 százalék, akikhez nem töltöttek fel adatot, vagy azt írták, hogy nem ismert alapbetegsége.
A 3380 elhunyt közül 158 áldozatnál nem tüntettek fel alapbetegséget, a 60 százalékuk volt férfi, tehát a koronavírust nem számolva egészségesek között is kevésbé jelentek meg a nők. Erre adhat magyarázatot az az augusztusi, a Nature-ben megjelent tanulmány, amely szerint a nők erősebb immunválaszt adnak a koronavírusra, mint a férfiak, azaz valamivel hatékonyabban védekezik ellene a szerveztük.
A fenti ábrán látszik, hogy az alapbetegséggel nem rendelkező áldozatok kétharmada is a 70 évesnél idősebbek közül került ki, főleg a férfiak között voltak náluk fiatalabbak, nagyjából a felük. Tizenhárom 50 évesnél fiatalabb "egészséges" áldozat volt, közülük mindössze egyikük volt nő. A legfiatalabb ilyen áldozat 28 éves volt.
Az elhunytak között sok a cukorbeteg, a magas vérnyomású, a szívbeteg: minden az elhízás irányába mutat
Az elhunytak életkora mellett egyedül az alapbetegségeiket közlik, ami személyiségi jogi okokból érthető, bár a területi halálozási adatok - legalább megyei szintű - titokban tartását nem magyarázhatják ezzel. Talán népegészségügyi szakemberek sokkal pontosabb képet láthatnak majd a járvány levonulása után arra nézve, hogy milyen demográfiai csoportokat érintett súlyosabban a covid. Az orvosok viszont addig is láthatják az alapbetegségeket, viszont Csilek András infektológus szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara Borsod megyei Területi Szervezetének elnöke ezzel kapcsolatban is szkeptikus:
Az elérhető statisztikából egyelőre nem lehet tiszta képet kapni, majd ha levonul a járvány, a pontosabb kórképek alapján lehet biztosat mondani
- mondta a szakorvos, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy egy-egy alapbetegség nagyon különböző kórképeket rejthet.
Példája szerint egy "magas vérnyomás" jelentheti azt, hogy valaki egy gyógyszerrel karban tartja a hypertoniáját, más valaki akár négy-hat gyógyszert is szedhet, szintén más valaki pedig lehet a magas vérnyomása mellett alkoholista, elhízott, és dohányos is. Mindhárom eset más rizikófaktorral jár, ám ezt a közölt adatok elfedik. Valamennyi kapaszkodót jelenthet így, ha látjuk, általában hány alapbetegséget tüntetnek fel az elhunytaknál.
Az elhunytak több mint felének kettő, vagy három alapbetegsége volt, de a négy-öt betegség sem ritka. Ennél több már kuriózom, de négyen voltak olyanok is, akik tíz alapbetegségük mellett kapták el a covidot. Életkori csoportokban a fiatalabbaknál a sok alapbetegség ritkább, de az átlag minden korcsoportban 2 és 3 között mozog. Azonban ez továbbra is csak "érdekesség" - ahogy egy intenzíves szakorvos fogalmazott, aki a kiskunhalasi járványkórházban dolgozik -, mert a konkrét kórképek árulnak el többet. Az orvosok tapasztalatai szerint ez viszont kirajzol egy határozott képet.
Főleg a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a különböző légzőszervi megbetegedések, és az immunrendszert gyengítő betegségek, például a daganatos betegségek megléte miatt kerül valaki rizikócsoportba. Nincs ez máshogy a Covidnál sem, mint más fertőző betegségeknél
- magyarázta Csilek András.
Az idézett intenzíves orvos is azt mondta, hogy a legtöbb betege elhízott, és ezzel van összefüggésben a magas vérnyomásuk, a cukorbetegségük, illetve a szív- és érrendszeri betegségük is sokszor. Ő azt mondta, hogy a légzőszervi megbetegedéseket ő meglepő módon nem tapasztalja olyan sokszor kritikus tényezőnek, mint a felsoroltakat. Ezek olyan népbetegségek, amelyek a vezető halálokok között is szerepelnek, így nem meglepő, hogy a koronavírus miatt elhunytaknál is gyakran fordulnak elő.
Szív- és érrendszeri betegséggel diagnosztizálták a covidban elhunytak háromnegyedét, 63 százalékukat pedig magas vérnyomással: mindkét arány magasabb, mint a teljes társadalomban. Az is kiugró adat, hogy minden negyedik elhunyt cukorbeteg volt, miközben 800 ezer körül van a diagnosztizált cukorbetegek száma, a tényleges számukat pedig 1 millió környékére teszik, tehát minden tizedik magyar lehet érintett. Csilek András erre is tudott magyarázatot adni:
A cukorbetegség egy olyan immunmoduláns betegség, ami olyan hatással van a vegetatív idegrendszerre, hogy annak következtében sokkal súlyosabban zajlik le egy fertőzés egy diabéteszesnél. A cukorbetegeknél lassabban jutnak el a betegségekről az információk az agyba, kevésbé látványosak a tüneteik. Még olyan is előfordul náluk, hogy úgy kapnak infarktust, hogy nem fáj nekik, ezért nem is fordulnak orvoshoz, ami nagyon veszélyes lehet
- magyarázta az infektológus szakorvos, hogy miért különösen veszélyesek a különféle fertőzések - így a Covid is - a cukorbetegekre.
A különféle nem daganatos tüdőbetegségek például sokkal ritkában jelennek meg alapbetegségek között, mint akár diabétesz, vagy a szív- és érrendszeri betegségek.
Csilek András és a Covid-osztályokon dolgozó orvosok is, akikkel beszéltünk azt mondták, hogy szerintük az elhízás a legkomolyabb rizikófaktor.
De ezt külön alapbetegségként nagyon ritkán említik, noha lehetőség lenne rá: mindössze az érintettek 2,8 százalékánál tűnik fel. Az orvosok arra hívták fel a figyelmet, hogy ők rengeteg túlsúlyos embert kezelnek a Covid-osztályokon, azonban róluk legtöbbször csak a magas vérnyomásukat, illetve a szív- és érrendszeri betegségüket jegyzik fel.
Az alkoholizmussal, és az ezzel összefüggő májbetegségekkel is hasonló a helyzet: Csilek András szerint a rendszeres ivás is lehet rizikófaktor, még ha nagy különbség is van aközött, hogy "valaki jó minőségű alkoholokat iszik, és közben sportol, vagy az utcán él, és rossz minőségű italokat iszik már évtizedek óta". Az elhunytak mindössze 4 százalékánál találtunk alkoholizmust, vagy arra utaló májbetegséget az alapbetegségek között, de ez is alulbecslés lehet az infektológus szerint: "Mondják, hogy az egymillió nagyivó országa vagyunk, de ehhez képest elenyésző számú embernek van arról papírja, hogy alkoholista" - érzékeltette.
Az orvosok mind azt mondták, hogy nem tűnik úgy egyelőre, hogy a Covidnál eltérő rizikófaktorok lennének jellemzőek, mint más fertőző betegségeknél. Azonban a járványra vetülő figyelem miatt most szélesebb körben téma az, ami szakmai körökben közhely: a magyar társadalom általános rossz egészségi állapota jól látszik akkor, amikor fertőző betegségek ellen kell küzdeni.
Kiemelt kép: MTI/Árvai Károly/kormany.hu
