Óriási tettet hajtott végre a Siófok KC női kézilabda csapata azzal, hogy a dán Viborg legyőzésével bejutott az EHF-kupa döntőjébe. A szurkolók természetesen örülnek a klubtörténelmi sikernek, más kérdés, hogy az a modell, amelyet Fodor János ügyvezető alkalmaz, megosztja a kézilabda-társadalmat.
Fodor ügyvezető sok milliárd tao-támogatást, adóforintot költött a klub párját ritkító infrastrukturális hátterének felépítésére (lásd a keretesben a cikk alján). Miközben a pompás akadémia, a szivacskézilabda-csarnok alátámasztja, hogy fontosnak tartja az utánpótlásnevelést, a nemzetközi sikert egy világválogatott összevásárlásával és az egyik legismertebb edző, a norvég Tor Odvar Moen Magyarországra csábításával érte el.
Nevezzük ezt siófoki modellnek.
A szakembereket és a szurkolókat is megosztó kérdés az, mennyire a magyar kézilabda sikere, hogy az oda-visszavágós EHF-elődöntő alkalmával összesen három magyar játékost neveztek a 15 fős keretbe - Such Nelli (szélső, 23 éves), Barkóczi Dorina (átlövő, 20 éves), és Wald Kira (szélső, 17 éves) -, ők azonban nemigen jutottak szóhoz. Vajon a magyar kézilabda jövője szempontjából ez a helyes út?
Az MKSZ szerint többféle klubmodell fér meg egymás mellett
A Magyar Kézilabda Szövetség kimerítő választ küldött fenti kérdéseinkre. Úgy fogalmaztak, "mivel önálló sportszervezetekről, gazdasági vállalkozásokról van szó, a szövetség nem írhatja elő a kluboknak, milyen játékospolitikát kövessenek, a Siófok saját döntése, hogy a magyar tehetségek közül kikkel köt szerződést".
Látszik, hogy a magyar kézilabdázásban többféle klubmodell fér meg egymás mellett és verseng egymással: az egyik út a Siófok KC vagy a Kisvárda útja, a másik pedig a Ferencvárosé, a Vácé, a Budaörsé, vagy éppen a Dunaújvárosé, utóbbi együttesek ugyanis kizárólag, vagy többnyire magyar játékosokkal versenyeznek. Látjuk, hogy a bajnokságban és az európai kupákban mindkettő eredményes lehet
- érvelt a szövetség, amely szerint az EHF-kupa döntőbe jutás örömet okoz a klub szurkolóinak, ezért a Balaton-partiak sikere a magyar kézilabda sikere is. Az MKSZ nem tervezi, hogy bármilyen módon számon kérje a Siófok KC-n, hogy miként jutott be egy európai kupa döntőjébe, lévén a szövetség számára a prioritás elsősorban az erős magyar válogatott, az erős bajnokság és a nemzeti csapat(ok) játékosainak megfelelő játéklehetőség biztosítása, márpedig a szóban forgó kézilabdázók rendszeresen és sokat játszanak más klubokban.
A merőben ellentétes modell
A szövetség válaszában megemlítette a váciak jobbára magyar kézilabdázókra építő modelljét is. Azt, amelyik a bajnokságban nem is olyan rég egy góllal, 25-24-re legyőzte a siófoki világválogatottat. Ezért megkérdeztük Szilágyi Zoltán váci vezetőedzőt, miként vélekedik minderről.
Mivel a Siófok KC riválisa a GVM Europe-Vác csapatának, ezért az ő általuk képviselt modellt nem szeretném minősíteni. Mi egy teljesen más úton indultunk el, más koncepció alapján dolgozunk. Elsősorban a saját nevelésű játékosoknak és magyar ambiciózus tehetségeknek szeretnénk lehetőséget adni. Úgy véljük, hogy hosszú távon leginkább ez szolgálja a magyar kézilabdázás jövőjét. Ugyanakkor a Siófok KC Magyarországot képviseli az EHF-kupában, ezért természetesen ez a továbbjutás a magyar sport, a magyar kézilabda sikere. Ettől függetlenül meg tudom érteni azokat, akik jobban tudnak azonosulni egy olyan csapat eredményeivel, amelynek tagjai túlnyomó részt magyar játékosok
- érvelt a váci vezetőedző.
Hajdú János, a Nemzeti Kézilabda Akadémia szakmai igazgatója elismeri, a téma rendkívül fontos a női felnőtt nemzeti válogatott távolabbi (olimpiai) eredményességének a szempontjából. Szerinte "kiemelkedő nemzetközi kluberedményt (BL, EHF) csak magyar játékosokkal nem lehet elérni, szükség van nemzetközi szintű sztárokra, viszont azokra a posztokra, ahol jobb lehetne a magyar tehetség, ott őket kellene alkalmazni."
Ha egy magyar klubcsapat felnőtt csapatában csak külföldi játékosok szerepelnek ("dísznek" betesznek a keretbe 2-3 hazai nevelésű, nem túl nagy tehetséget), és a magyar utánpótlás bajnokságban is csak a futottak (6., 7.és 12. helyezések) még kategóriát tudják teljesíteni, az biztos, hogy nem szolgálja a magyar nemzeti kézilabdázás jelenének és jövőjének érdekét sem utánpótlás, sem felnőtt szinten. Ugyanakkor a Siófoknál az utóbbi években kialakított fantasztikus infrastruktúra óriási lehetőséget kínál a jövő utánpótlásának nevelésére, ezzel, ha élnek, sokat tehetnek a magyar kézilabdázás jövőjéért
- fogalmazott a mesteredző.
A korábbi kiváló válogatott játékos, Vass Sándor sokkal markánsabb véleményt fogalmazott meg, szerinte a siófoki felnőttcsapat jelen állás szerint "egyáltalán nem segíti és nem is szolgálja a magyar kézilabda jövőjét, a magyar sportot semmilyen formában nem dicsérheti és nem minősítheti."
Ez a siker a klub elnökét elégítheti ki, hogy sikerült a hosszú évek alatt egy olyan komoly játékosállományt összevásárolni, amely képes volt olyan nemzetközi sikert elérnie, mint amit most elért. Ez a probléma nem csak a Siófokot érinti. Ez a probléma jelen van a Győrnél és az Érdnél is.
Amit a Siófok KC-ról tudni érdemes
Fodor János a a Magyar Tenisz Szövetség vitákkal tarkított közgyűlésén is felszólalt, felhívva a figyelmet az utánpótlásnevelés fontosságára, mondván, Siófokon is kiemelt hangsúlyt kap a fiatal kézilabdázók képzése.
Kétségtelen tény, az elmúlt években a Balaton partján parádés infrastrukturális háttér épült ki.
- 2013-ban átadták az utánpótlás által is használt munkacsarnokot,
- a hét lépcsős fejlesztési programjának második állomásaként gyönyörű akadémia épült, az ehhez tartozó, minden igényt kielégítő sportszálló 2016 szeptemberében nyitotta meg kapuit, 32 fiatal sportolónak ad otthont és Kiss Szilárd mesteredző nevét viseli.
- Harmadik létesítményeként átadták a szivacskézilabda csarnokot,
- majd 2018-ban Somogy megye egyetlen NBI-es női csapata - amely 2006-ban még a kézilabda harmadik vonalában szerepelt - bajnoki és nemzetközi mérkőzéseire beköltözhetett az 1400 férőhelyes Kiss Szilárd Sportcsarnokba.
Az elnök és csapata hosszú távra tervez, így a pozitívan gondolkodók azt remélik, csak a 2013-ban indult program elejétől eltelt rövid idő okán nem hemzseg a felnőtt csapat a saját nevelésű, vagy máshonnan átcsábított Magyarországon született játékosoktól.
Kiemelt kép: Bodnár Boglárka / MTI