Megismétlődött az a tragédia, amit a koronavírus-járvány okozott 2020 tavaszán az olaszországi Lombardiában, de ezúttal a kontinens délnyugati részén, Portugáliában.
Az elmúlt hetekben szinten minden az akadozó oltási programokról szólt az EU-ban, ezért méltatlanul kevés szó esett a portugálok kínkeserves harcáról, pedig jelenleg nemcsak Európát, hanem az egész világot nézve is lakosságarányosan itt a legsiralmasabb a járványhelyzet.
Az első hullámban kiemelkedően védekező, gyakran példaként emlegetett Portugáliára januárban már a harmadik hullám csapott le, az egészségügyi ellátórendszer pedig az összeomlás szélére került, ha ugyan nem omlott még össze. Nincs elég kórházi ágy, sem megfelelő létszámú személyzet, miközben az új fertőzöttek száma sem akar csökkenni. A portugál kormány egy évvel az olaszok után az unió tagállamainak segítségét kérte: Németország szakembereket küldött, Ausztria pedig felajánlotta a legsúlyosabb betegek kezelését.
Hogy mi vezetett idáig, annak összetett okai vannak, de a kormány felelőssége a legnagyobb. Karácsonyra ugyanis négy napra kinyitottak, miközben a brit koronavírus-változat már az országban cirkulált. Ez a döntés eddig több mint ötezer ember életébe került.
Minden adott volt, hogy az új vírustörzs terjedjen
Megmentjük a karácsonyt
- jelentette ki még december elején António Costa portugál miniszterelnök. A kormány döntésének értelmében december 23. és 26. között felfüggesztettek szinte minden korlátozást, az éjszakai kijárási tilalmat hajnal 2 és hajnal 5 közé szorították, és bárki utazhatott bárhová az országon belül.
Costa akkor a sajtótájékoztatóján elmondta, nem avatkoznak be a családok életébe, ezért azt sem fogják megmondani, hogy hányan üljenek az asztalokhoz szenteste. Ezt a lakosság úgy fordította le, hogy mindenki azt csinál, amit akar.
Hat nappal karácsony előtt a brit kormány közölte, a koronavírus egy jóval fertőzőbb változata terjed Délkelet-Angliában, ezért Portugália más országokhoz hasonlóan lezárta a határait a Nagy-Britanniából érkező gépek elől.
A gond csak az volt, hogy addigra az új vírustörzs már rég ott volt az országban. Portugália rendkívül népszerű téli úti cél a brit turisták körében, a több mint 170 ezer Angliában dolgozó portugál is hazatért az ünnepekre, és a 35 ezer Portugáliában letelepedett brithez is érkeztek rokonok.
Mivel már a portugálok is belefáradtak a védekezésbe, karácsonykor négy napig szinte mindenki megállás nélkül rokonlátogatón volt. A brit vírusvariáns pedig azóta halomra fertőzte és fertőzi az embereket.
Szilveszterkor már szigorúbb szabályok voltak életben, de kisebb rendezvényeket akkor is megtartottak. Madeira szigetén egymillió euróból tűzijátékot tartottak, a sziget vezetője, Miguel Albuquerque pedig arról beszélt,
az embereknek kell egy kis öröm a nehéz időszak közepén. Ez a tűzijáték a következő évhez fűzött reményünk jelképe. Kell, hogy legyen reményünk.
A remény úgy egy napig tartott ki, január 2-án, alighanem a karácsonyi lazaság miatt, elkezdtek az égbe szökni a járványadatok. Más európai országokkal ellentétben január 15-ig nyitva tarthattak az éttermek, a kávézók, a sportlétesítmények, a fodrászok és a nem létfontosságú üzletek. Mire bevezették a teljes zárlatot, már túl késő volt.
Az ágyak megteltek, a lélegeztetőgépek elfogytak
Portugália ráadásul halmozottan hátrányos helyzetből indul. Európában a portugál lakosság a második legidősebb, tehát a fertőzés itt arányosan majdnem a legtöbb embert veszélyezteti, ráadásul a kontinensen a fejletlenebbek közé tartozik az egészségügyi rendszerük, és a kórházi kapacitás is az egyik legalacsonyabb.
A helyi kórházszövetség elnöke szerint lett volna idő felkészülni. Alexandre Lourenco arról beszélt, már tavaly tavasszal, az első hullámban is érezhető volt, hogy egy ilyen erős járványt nem bírna el a rendszer. Akkor 120 ezer műtétet és több mint 10 millió orvosi konzultációt kellett elhalasztani azért, hogy a koronavírusos betegeket kezelni tudják. Ezek jelentős részét azóta sem pótolták.
Január utolsó hetében Portugáliában átlagban napi 16 ezer új esetet diagnosztizáltak. Csak összehasonlításként: a szintén 10 millió lakosú Magyarországon akkor ezer körül mozgott az új fertőzöttek száma, de emlékezetes, hogy nálunk a járvány legrosszabb napjaiban sem nőtt hétezer fölé.
Costa múlt heti tájékoztatása szerint a fertőzöttek 32 százalékánál már a brit vírustörzset azonosították, Lisszabonban pedig 50 százalék feletti ez az arány. Olyan ez, mintha két járvány lenne egyszerre: a régi vírus ellen győzelemre állnak, az új ellen vesztésre.
Naponta több mint háromszáz portugál hal meg. A járvány kezdete óta 12 757 ember hunyt el, és ami a legmeghökkentőbb: az áldozatok fele januárban veszítette életét. A helyzet egyelőre nem javul, jelenleg is közel hétezer beteget ápolnak kórházban, és 865-en vannak intenzív osztályon. Úgy, hogy Portugáliának mindössze 850 lélegeztetőgépe van, tehát elérték a kapacitásuk határát.
Helyszíni beszámolók szerint a mentősöknek sokszor órákig kell várniuk a kórházak előtt, mire a pácienseket egyáltalán át tudják adni. Mivel a legtöbb kórház megtelt, elérkezett az idő, amikor választani kell a betegek között. Az orvosok döntik el az oxigénszint és a testhőmérséklet alapján, ki az, aki várhat a kezeléssel, őket az intézmények melletti fűtött sátrakban helyezik el. De ez sem elég, ezért több sportlétesítményt és iskolát is elkezdtek átalakítani ideiglenes kórházzá.
A helyek bővítése zökkenőmentesen zajlik, az emberi erőforrás növelése viszont egy jóval nehezebb feladat. Aki nem kezelt még koronavírusos betegeket, nem látott még lélegeztetőgépet, egyáltalán nem is dolgozott az egészségügyben, azokat a nulláról kell betanítani, ami hatalmas feladat. Pedig óriási szükség van most az önkéntesekre, mert csak ezekben a napokban tízezer egészségügyi dolgozó nem tudta felvenni a munkát, mert maga is koronavírusos lett.
Segélykiáltás
Portugália az EU-tól kért támogatást. Elsők között a németek siettek a segítségükre. Szerdán landolt Portugáliában egy 8 orvost, 18 nővért, 150 kórházi ágyat és 50 lélegeztetőgépet szállító katonai repülőgép. A helyzetről sokat elárul, hogy egy lisszaboni magánkórháznak mindössze nyolc lélegeztetőgépet tudtak adományozni, de Marta Temido egészségügyi miniszter szerint akkora nyomás alatt vannak, hogy számukra most ez is rengetegnek tűnik.
Ausztria szintén meghallotta a portugálok segélykiáltását. Sebastian Kurz osztrák kancellár a hétvégén arról tájékoztatott, hogy 10-15 súlyos állapotú koronavírusos beteget szállítanak át Ausztriába, hogy ott kezelhessék őket. Az osztrákok egyébként korábban Olaszországból, Franciaországból és Montenegróból is fogadtak pácienseket a szolidaritás jegyében.
A járványhelyzet egyelőre nem javul, ugyanakkor Portugália jelenleg a hatodik leggyorsabban oltó EU-tagállam, március elejére a lakosság tíz százalékának szeretnék beadni a vakcinát. Ám botrányok is övezik a programot, mert több polgármester és idősotthon vezetője a sort megkerülve kapott oltást.
Marcelo Rebelo de Sousa újraválasztott portugál elnök a múlt héten tizedszerre hosszabbította meg a rendkívüli állapotot. A jelenlegi helyzetet úgy foglalta össze,
nem rejthetjük el a valóságot. Márciusban dől el, hogy milyen lesz a tavaszunk, a nyarunk és talán az is, hogy milyen lesz az őszünk.
Az oltás megszervezése a fejlett világban is komoly feladat elé állítja a kormányokat, így Afrika helyzete különösen aggasztó.
A brit felnőttek 20 százalékát már beoltották
Szlovéniában kinyitnak az óvodák
