A NOB február elején publikálta a résztvevőknek szóló első ajánlását, hozzátéve, hogy a pandémia világra gyakorolt hatásával összhangban ezt folyamatosan újraértékelik és módosítják.
Kapcsolódó
A világbajnok dánok kézikapitánya elengedné az olimpiát
Ha maradnak a korlátozások és nézők sem lesznek, akkor nincs értelme az egésznek.
A 33 oldalas dokumentumban megfogalmazottak szerint például az étkezések, az alvás és a versenyek idejét leszámítva ajánlott lesz a maszkviselés, illetve rendszeres lesz a tesztelés, valamint javasolt lesz letölteni a japán koronavírus-alkalmazást. Felhívták a figyelmet a közösségi közlekedési eszközök használatának minimalizálásra, illetve a kontaktok kerülésére.
Aki a playbookot megnézi, az láthatja, hogy szigorú olimpia lesz. Szervezőnek, versenyzőnek, nézőnek avagy minden részvevőnek áldozatot kell hoznia
- mondta a 24.hu-nak Vékássy Bálint, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára.
A MOB-tól származó információ szerint éppen ez a kiadvány jelzi, hogy szóba sem kerül az olimpia elhalasztása, láthatóan már a részletek kidolgozásánál tartanak a szervező bizottsággal.
Japánban jelenleg a szigor tombol
Az Asahi Shimbun szerdán egy hosszabb írásban szemléltette, mi vár most, február elején egy Japánba érkező személyre - hozzátéve, hogy külföldiként szinte lehetetlen bejutni az országba.
Az utasoknak már a repülőgépen ki kell tölteniük egy egészségkártyát, amelyen fel kell tüntetni, mely országokban járt az elmúlt 14 napban. Mivel új koronavírus-változatok jelentek meg Japánban, a hármas szintű országokból és régiókból (Egyesült Királyság, Dél-Afrika, Írország, Brazília egyes részei) érkezők a kormány által kijelölt helyen kerülnek karanténba három napra. Akiknek a harmadik napon negatív a mintájuk, távozhatnak (a tömegközlekedést nem használhatják), de a karantén befejezéséig - még 11 napig - másik helyen folytatják az önelszigetelést.
A karantén után telepíteni kell egy, a kormány által kijelölt, COVID-19 kapcsolattartó alkalmazást, engedélyezve benne a helymeghatározó funkciót.
Szurkolni tilos!
A playbookban meghatározták a 205 nemzetből érkező 15 400 olimpikon és paralimpikon számára a beutazási szabályokat. Ugyanakkor a tervek gyorsan változhatnak, egyelőre úgy tervezik, a javaslatokat és előírásokat áprilisban és júniusban is frissítik.
A sportolókat 14 nappal az utazás megkezdése előtt speciális intézkedésekre kérik: testhőmérséklet mérése, maszkviselés és társadalmi távolságtartás betartása. 72 órával a repülőút megkezdése előtt mindenkit tesztelnek, és csak negatív eredmény ismeretében indulhatnak útnak. Japánba érkezésük után ismét tesztelik őket, és az újabb negatív eredmény ismeretében sterilizált járművön szállítják az olimpiai faluba, amely buborékként fog szolgálni. A tervek szerint a helyszínen mindenkit négynaponta tesztelnek, és a játékok során távol tartják őket a médiától és a szurkolóktól, azaz a legtöbb interjút online fogják megszervezni és lebonyolítani.
Minden sportolót arra kérnek, hogy csak öt nappal az első versenye előtt érkezzen meg, és legkésőbb két nappal az utolsó versenye után távozzon.
Az ESPN összeállításában azt írta: megérkezés után a sportolókra nem vár karantén, de elképzelhető, hogy nem vehetnek részt olyan eseményeken, amelyeken nem versenyeznének.
Mindenkinek részletes útvonaltervet kell benyújtania a japán hatóságokhoz - beleértve azok neveit is, akikkel szoros kapcsolatban lesznek, például a csapattársakét. A már említett mobilapplikáció számukra is kötelező lesz, abban kell folyamatosan frissíteni az egészségi állapotukat és az esetleges tünetek részleteit.
A sportolókat arra kérik, hogy a szurkolás szorítkozzon egyszerű tapsolásra, kiabálni, énekelni is tilos lesz.
Bárkit, aki ismételt vagy súlyos mulasztásokkal megszegi ezeket a szabályokat, hazaküldenek.
Egyelőre nem kötelező az oltás
A másik fontos kérdés, hogy mi lesz az oltásokkal. Nos, a NOB arra ösztönzi a sportolókat, hogy ha rendelkezésükre áll, és nem károsítják ezzel a helyi lakosság kiszolgáltatottabb tagjait, akkor oltassák be magukat - a magyarok így tettek. Ugyanakkor az oltás nem kötelező, és nem lesz köze a részvételhez - egyelőre.
Az ESPN szerint Japán a hónap végéig nem kezdi meg az oltásokat, így valószínűleg az ország nagy része nem kapja meg a játékok kezdetéig. Ez aggodalomra adhat okot, éppen emiatt a sportoldal idézi is Dr. Angela Rasmussent, a Georgetown University virológusát, aki szerint a legjobb intézkedés az lenne, ha a NOB a játékok biztonságos lebonyolítása érdekében mégiscsak kötelezné a sportolókat.
A zárt kapus megoldás is opció
A nézőkről még mindig nem született hivatalos döntés, a hírek szerint ez tavasszal dőlhet el. Mori Josiro, a szervező bizottság időközben lemondott elnöke elmondta, hogy több lehetőséget fontolgatnak.
Természetesen sokféle forgatókönyvet vizsgálunk. Nem akarjuk nézők nélkül megrendezni a játékokat, de többféle szimulációnk van, így a zárt kapus megoldás is egy opció.
Az olimpiai falu kérdése sem egyszerű, a társadalmi érintkezés és élményszerzés fő helyszíne ezúttal sokkal zártabb világ lesz. Az arcmaszkokat minden nyilvános helyen kötelező lesz viselni, a sportolóknak be kell tartaniuk a 2 méter távolságot, tilos a fizikai érintkezés minden felesleges formája, azaz az ölelés, a kézfogás és a pacsizás.
Minden a dollármilliárdokról szól
Japánban jelenleg nincs kedvező hangulat az olimpia megrendezésére. A Kyodo News telefonos közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 35,3 százaléka a végleges törlés mellett érvelt, 44,8 százaléka szerint pedig újabb halasztásra lenne szükség. Vannak, akik szerint az idei rendezést ellenzők 82 százalékos aránya picit sántít, mert ez az országos statisztika, márpedig nem Japán rendez olimpiát, hanem Tokió. Ugyanakkor így is árulkodó a szám.
Közben a Tokyo Shoko Research hétfőn közzétett legfrissebb felmérése szerint a japán cégek 56 százaléka támogatná az újabb halasztást vagy a végleges törlést.
A február 1-8-a között elvégzett kutatás során több mint 11 000 céget kérdeztek meg, és a végeredmény romló értéket mutat: az előző, augusztusi felméréskor ez a szám 53,6 százalék volt.
A cégeknek mindössze a 7,7 százaléka vélekedett úgy, hogy az olimpiát teljes egészében meg kell tartani (ez fél éve még 22,5 százalék volt), több mint 70 százalék pedig azt állította, hogy a játékok lemondása vagy elhalasztása csekély hatással lenne a bevételeikre.
Hogy miért csökken az olimpia támogatása? Yuhei Inoue, a Manchester Metropolitan Egyetem docense gazdasági okokra vezeti vissza. A koronavírus-járvány kitörése előtt a japánok többsége támogatta a rendezést, mert úgy vélték, hogy az olimpia előnyei, elsősorban gazdasági hatásai felülmúlják annak költségeit.
Ezt bizonyította a 2019-es közvélemény-kutatás, amely 90 százalékos támogatottságról számolt be. A vírus kitörése azonban mindent megváltoztatott, a sajtó azt hangsúlyozza, hogy a játékok milliárdos veszteséget termelhetnek, és a pénzügyi költségekre érzékeny helyiek máris nem örülnek annyira az eseménynek.
A szerző szerint most a gazdasági előnyök hiányában a pszichés nyereségre kell koncentrálni, a polgári büszkeség és a közösséghez való tartozás érzése lehet az, ami megfoghatja a helyieket - akkor is, ha esetleg nem lehetnek ott szurkolóként.
Yuhei Inoue szerint a legrosszabb eset az lenne, ha a szervező bizottság a helyiek erőteljes tiltakozása vagy a támogatás hiánya miatt kénytelen lenne lemondani a játékokat, ugyanis az olimpia törlése szerinte is pusztító hatású lenne.
Hogy ez egyelőre miért nem vetődik fel? Egyértelmű: a pénz miatt.
A Los Angeles Times publicistája, Dylan Hernández szerint annyi pénz forog kockán, hogy bár az olimpiát le kellene fújni, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem fogja megtenni. Erre bizonyíték a playbook megjelentetése, de állítja, az iránymutatások csupán részben válaszoltak az egyre növekvő kritikákra.
"Habár az olimpiai sportolóknak és tisztviselőknek nem kell oltást kapniuk az országba való belépéshez, mozgásukat szigorúan korlátozzák. Nem járhatnak tömegközlekedéssel, nem látogathatnak turisztikai helyszíneket, üzleteket vagy éttermeket" - írta, hozzátéve, a sajtószabadságot is korlátozhatják, hiszen az újságíróknak szinte biztosan előírják, hova mehetnek.
"A hét elején kaptam egy telefonhívást egy japán újságírótól, aki meg akarta tudni, hogy az amerikaiak miként vélekednek a játékokról. Mondtam, hogy néhány kollégám biztosnak tartja, hogy megrendezik. Az ok: a pénz.
Tokió állítólag 25 milliárd dollárt fektetett az olimpiába és a paralimpiába. A közvetítései jogok a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bevételeinek 73 százalékát teszik ki, amelyek egy része visszakerül Tokióba.
Igaz, Hernández azt is hozzátette, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a jövő miatt is megfontoltabban kell döntenie: egy esetleges törlés az amúgy is szkeptikus városokat még vonakodóbbá tenné a jövőbeli pályázatoknál.
Ezt erősítette meg az ESPN is, hozzátéve, hogy a 73 százalék nagyjából 2-3 milliárd dollárnak fele meg, és ehhez jön hozzá még 20 százalék a szponzori bevételekből.
Ráadásul Japán hatalmas nyilvánosságot kapna, amire Jeff Kingston szerint is nagy szüksége van.
"A kormány elsősorban a presztízs érdekében rendezi meg az olimpiát, hogy ezzel ünnepelje meg Japán erényeit és erősségeit. Szeretnék megismételni az 1964-es tokiói olimpiai játékok dicsőségét, és szeretnének javítani a világjárvány miatt zuhanó nemzeti és globális közhangulaton. És persze azt is reméli, hogy ez az esemény felrázza a haldokló gazdaságot" - nyilatkozta a tokiói Temple University történész professzora, egyben az Ázsiai Tanulmányok Intézetének igazgatója.
Belebukott a szexista botrányba a főszervező
Közben a szervező bizottságnál botrány tört ki, Mori Josiro elnök ugyanis kijelentette, a nők túl sokat beszélnek, őt pedig bosszantja, ha emiatt egy-egy értekezlet túlságosan elhúzódik. Az eredetileg az Asahi Shimbun újság által közzétett szexista megjegyzés nagyon érzékeny pontra tapintott rá, a közösségi médiában csoport alakult, amely a 83 éves sportvezető lemondását sürgette, aki a bocsánatkérése után jelezte, nem kíván lemondani.
"Nem gondolkodom azon, hogy lemondjak. Hét éve keményen dolgozom és odaadóan segítek, nem fogok visszalépni" - jelentette ki. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság annyit közölt, a megjegyzés nem volt helyénvaló, de ezzel lezártnak is tekintette az ügyet.
A felháborodás következtében több száz önkéntes távozott. Ugyan a Tokió 2020 szervező bizottsága azt közölte, csupán 390-en távoztak, miközben az önkéntesek száma 80 ezerre tehető, de
az NHK japán közszolgálati műsorszolgáltató hozzátette, ketten visszaléptek az olimpiai fáklya váltójából, és mintegy 4000-en tettek panaszt telefonon a szervezőknél.
A kormányszóvivő Kato Kacunobu úgy nyilatkozott, hogy a szervezőknek meg kell próbálniuk meggyőzni az önkénteseket a visszatérésről. "Fontos, hogy a szervező bizottság alapos magyarázatot adjon az önkénteseknek" - jelentette ki, miután a Tokió 2020 közleményt adott ki Mori bocsánatkéréséről, és megerősítette az elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség és a sokszínűség mellett.
A Mainichi Shimbun napilap komolyabb következményeket lengetett be a meggondolatlan szexista kijelentés következtében, ugyanis néhány olimpiai szponzor csalódottságát fejezte ki a szervezők felé, és felháborodottan jelezte, hogy bojkottfenyegetéseket kaptak.
Így aztán Mori végül mégis lemondott, a japán lapok már csütörtökön belengették a távozását, ami péntekre vált hivatalossá. Más kérdés, hogy ez az ügy sem segítette a japán olimpiai mozgalmat, miközben a világjárvány miatt amúgy is rengeteg a kérdőjel.
Kapcsolódó
"Egyedül az számít, hogy júliusban legyen olimpia"
Betartotta ígéretét és lemondott a szexista beszólásába belebukó bizottsági elnök.
Az olimpiára eredetileg tavaly július 24. és augusztus 9. között került volna sor, a paralimpia pedig augusztus 25-én rajtolt volna, de a pandémia miatt márciusban mindkettőt elhalasztották. A játékokat a jelenlegi tervek szerint idén július 23-tól augusztus 8-ig rendezik meg, a paralimpiára pedig augusztus 24. és szeptember 5. között kerül sor.
