Aggasztó hírek érkeztek az elmúlt napokban a koronavírus balkáni terjedéséről: rekordokat döntött Szerbiában, Romániában és Bulgáriában is a fertőzöttek száma. Újra terjed a vírus Horvátországban, ráadásul ott, ahová a turisták is igyekeznek: Dalmáciában. Mindezek után a magyar kormány is lépéseket tervez: Gulyás Gergely csütörtökön bejelentette, hogy akár szigorításokat is elrendelhet a kabinet a következő napokban, és erről beszélt péntek reggel Orbán Viktor kormányfő is.
A Balkánon három országban különösen drámai a fertőzések terjedése: az előző héthez képest ezen a héten Szerbiában 125, Bosznia-Hercegovinában 75, Horvátországban pedig 232 százalékkal emelkedett az új esetek száma. A Spiegel szerint a Balkánon még nem a vírus második hullámáról van szó, hanem arról, hogy a Covid-19 késleltetve terjed a régióban.
Több országban korán vezettek be korlátozásokat, de ezek óriási elégedetlenséghez vezettek, hatalmas gazdasági károkat okoztak, és emiatt, továbbá a szerbiai, illetve észak-macedóniai választások miatt a népszerűségkereső kormányok hirtelen feloldották a tilalmakat.
Amikor viszont újra megugrottak a fertőzöttségi adatok, Szerbiában túl hirtelen akartak átváltani ismét a korlátozásokra, ez az elmúlt napok híreiből világosan látszik.
A káoszt jelzi Novak Djokovic esete is: a világelső teniszező egy jótékonysági versenysorozatot szervezett, aminek egyetlen "eredménye" az lett, hogy ő maga és néhány világhírű játékostársa, illetve az ő környezetük is megfertőződött a koronavírussal. Djokovic amúgy is - sok ortodox balkáni ország állampolgáraihoz hasonlóan - oltásellenességéről ismert. Romániában az ortodox vallás szerepét az oltásellenesség okaként említi egy 2019-es WHO-jelentést ismertető tudományos szemle is.
Érdekes mindazonáltal, hogy éppen az egyik legújabb fertőzési gócponttal, Szerbiával szemben - amelyet Orbán egyik legközelebbi politikai szövetségese, Aleksandar Vucic elnök irányít - relatíve megengedő a magyar beutazási szabályozás.
Szerbia: Tüntetések, erőszak, fertőzések, ülősztrájk
Szijjártó Péter külügyminiszter május 25-én jelentette be, hogy karanténkötelezettség nélkül lehet belépni Szerbiából Magyarországra, miközben például Montenegró éppen ekkor komoly korlátozásokat vezetett be Szerbiával szemben, miután a 100 ezer lakosra jutó fertőzések száma meghaladta ott a 25-öt, márpedig Montenegró az ilyen államokból nem engedi a beutazást. Emiatt a két ország azóta egyfajta gazdasági-közlekedési miniháborút vív egymással, a szerbek a bajban lévő montenegrói légitársaságot tiltották ki Belgrádból.
Szlovénia is korlátozza a szerbeket, de ők a bosznia-hercegovinaiak, észak-macedónok, koszovóiak és montenegróiak beutazásait is akadályozzák vagy tiltják. A szlovének szintén objektív mércét állítottak fel: az országonkénti fertőzöttek arányától függ az, hogy valaki beléphet-e hozzájuk. A horvát és a szlovén kormányfő éppen pénteken találkozik, és a vírussal kapcsolatos intézkedések összehangolásáról is tanácskoznak.
Ezzel szemben a magyar kormányhoz tartozó konzuli szolgálat honlapján ez volt olvasható még július 9-én délután is:
A külgazdasági és külügyminiszter (… ) rendelete szerint nemzetközi viszonosság alapján korlátozás nélkül beléphetnek Magyarország területére a Szerb Köztársaság állampolgárai. Vagyis a szerb állampolgárok már nem csak Szerbia területéről léphetnek be Magyarországra korlátozás nélkül. Újra működik mind a kilenc határátkelőhely.
Mindeközben a Sátoraljaújhelyen megrendezett Kárpát-medencei diáktáborban egy szerbiai és egy magyar fertőzöttet találtak és húsz vajdaságit haza is küldtek a találkozóról.
Július elejétől határozottan romlik ugyanis a vírushelyzet Szerbiában. A napi új fertőzöttek száma szerdán elérte 357-et, és 11 ember halt meg az országban. 118-an lélegeztetőgépen voltak. Csütörtökön az új fertőzöttek száma 266-ra esett vissza, de újabb 11 ember meghalt. A Blic című belgrádi lap szerint a lélegeztetőgépen lévők száma pedig kettővel emelkedett - százhúszra.
Intő jelek már korábban is voltak arra, hogy Szerbiában valami nincs rendben: Vucic tekintélyelvű kormányzásához hozzátartozott, hogy mindenáron megtartották a választásokat, annak ellenére is, hogy még mindig terjed a koronavírus, és az ellenzék egy része bojkottálta a szavazást. Sportrendezvényeket is engedtek, hogy a kormánynak és az elnök pártjának a népszerűségét fokozzák.
A Spiegel Online idézi Zoran Radovanovic járványkutató véleményét, aki szerint a belgrádi kormány a választások miatt oldotta fel a korlátozásokat az egyik napról a másikra júniusban. A választások után viszont emelkedett a fertőzöttek száma.
Orbán szövetségese nyert Szerbiában, de a torz rendszer a magyarokat is segítette
Aleksandar Vucic pártja minden bizonnyal kétharmados többséget szerez a belgrádi törvényhozásban, mégis koalícióra lép a szocialistákkal. A szavazást részben bojkottáló ellenzék tehetetlenül szemléli az eseményeket. A Benedek Tiborról szépen emlékező Aleksandar Sapic populista pártjával harmadik lett.
Vucic játszik a tűzzel
Amikor viszont most júliusban, a túlnyert voksolás után (a 250 képviselőből 188-at Vucic pártja küldhet a parlamentbe) az államelnök péntekre újra kijárási korlátozásokat hirdetett, Szerbiában elszabadult a pokol. Ahogy egy szerb újságíró mondta a 24.hu-nak: az embereknek elegük van - főleg a fővárosban és a nagyvárosokban - a kormányból, és így tulajdonképpen irracionális módon a koronavírus és a kormány ellen egyszerre kezdtek tüntetni. Mindez meghátrálásra kényszerítette Vucicot: máris vissza kellett vonnia az elvileg péntektől életbe lépő intézkedéseket, a kijárási tilalom kihirdetését.
Szerda este Belgrádban, Nisben és Újvidéken (a Vajdaság "fővárosában") is kormányellenes zavargások törtek ki. A tüntetők a belgrádi parlament, a Szkupstina épületét is megtámadták, és zavaros követeléseik közül leginkább a kormányellenesség látszik egyértelműnek, illetve az, hogy a vírus elleni küzdelem átpolitizáltsága szűnjön meg. A tüntetők a kijárási korlátozások eltörlését követelték, amit részben elértek, a probléma csak az, hogy Szerbiában a vírus erősen terjed, és a tüntetők a távolságtartás szabályait persze nem tartják be - mondta belgrádi forrásunk.
Vucic elnök éppen Párizsba utazott csütörtökön, így a repülőről üzent: szerinte az újvidéki eseményekhez hasonlót (a tüntetők a városházát támadták meg)
még a fasiszták sem csináltak 1941-ben.
Csak emlékeztetőül: Magyarország 1941-ben engedte át a német náci csapatokat Jugoszlávia lerohanására, ezzel felrúgva a pár hónappal korábban Jugoszláviával kötött "örökbarátsági szerződést". Ezután követett el Teleki Pál magyar miniszterelnök öngyilkosságot. Később, 1942-ben a magyar megszálló katonai erők véres tisztogató akciót hajtottak végre a vajdasági városban.
A szerb kormány az erőszakos tüntetőkkel szemben erőszakot vetett be. A belügyminiszter szerint legalább tíz rendőr sérült meg, egy rendőrnek mindkét lába eltört. A belgrádi ellenzéki lapok viszont a rendőri brutalitást részletezik, többek között a lovasrendőrök bevetését örökítették meg videókon. A szerb rendőrfőnök csütörtök délután még rémisztőbb számokról beszélt: 118 rendőr sérült meg, és 153 személy ellen indult eljárás az akkor már kétnapos tüntetések nyomán. A rendőrfőnök szerint Újvidéken az RTV Vojvodina épületében keletkeztek károk és a városháza bejáratánál gyújtottak tüzet a demonstrálók.
A belgrádi tüntetők furcsa módon ellenzéki politikusokat is megvertek. A 24.hu-t tájékoztató szerb újságíró erről azt mondta: a tüntetők nem akarták, hogy a parlamenti ellenzék kisajátítsa az akciójukat. A demonstrálók jelentős része ugyanis parlamenten kívüli szélsőbalos vagy szélsőjobbos. Így a Koszovóért demonstráló jobbosok mellett feltűntek a balosok is, akik Vucic lemondását követelték, de a legtöbb tüntető legalább abban egyetértett, hogy a vírus elleni küzdelmet átpolitizálja a szerb kormány.
Ezért a tüntetők nagy része a szerb járványügyi irányítás depolitizálását követelte. Ennek hatására Predrag Kon, a koronavírus elleni intézkedéseket összefogó szakmai stáb főnöke csütörtökön bejelentette, kész távozni a posztjáról.
Mivel azonban a vírus tényleg terjed Szerbiában - és a koronavírus láthatóan nincs tekintettel a kis helyen tömörülő tüntetők politikai beállítottságára - a járványügyi hatóságok szakemberei kénytelek újabb korlátozó intézkedéseken törni a fejüket, még ha a kijárási korlátozásokat Vucic péntektől nem lépteti is életbe. A bolgár Dnes értesülései szerint most Szerbiában is olyan intézkedéseket terveznek, mint Szlovéniában: a tíz főnél nagyobb csoportok gyülekezését tiltanák be.
Vucic a tiltakozásokat kihasználva nem a vírussal foglalkozott csütörtökön, inkább a rend és a stabilitás fenntartását ígérte a szerbeknek, a huligánok randalírozásával szemben.
Csütörtök este aztán újabb demonstrációk kezdődtek a fővárosban és nagyon sok vidéki városban Szerbia-szerte: a tüntetők ezúttal békésen demonstráltak, és a Blic című, az ellenzékhez némileg közelebb álló lap szerint a rendőrség sem avatkozott közbe. A tüntetők igyekeztek a radikális, erőszakos demonstrálóktól elhatárolni magukat. Vucic is békésebb hangot ütött meg ezután: szerinte a demonstrálók akár száz évig is tüntethetnek, ha nincs erőszak, akkor nem vetik be ellenük a rendőrséget sem. Ugyanakkor felelőtlennek nevezte, hogy a vírus terjedése ellenére nagy tömegben, együtt demonstráltak a tiltakozók. A tüntetők mindenesetre csütörtök este immár ülősztrájkhoz hasonló békés demonstrációkat tartottak Szerbia-szerte.
Szlovéniában a legszigorúbbak a szabályok, de tovább szigorítanak
A szlovének most leginkább a horvátországi fertőzésektől tartanak, a horvátokkal ugyanis ők jobban függenek, és velük szemben nem voltak eddig nagyon súlyos korlátozások, ám a dalmáciai és az isztriai fertőzések számának emelkedése Ljubljanát is aggasztani kezdte. Szlovéniában az új fertőzöttek száma csütörtökön 13 volt, 15 embert ápoltak kórházban, és egyetlen személy sem vesztette életét. Intenzív osztályon jelenleg senkit ápolnak Szlovéniában.
Ugyanakkor a szlovén kormány azonnal lépett a balkáni helyzet romlása láttán: a tíz főnél nagyobb társaságok gyülekezését megtiltják - ez amúgy jól jön a Janez Jansa vezette kormánynak, amely ellen az utóbbi hetekben számos tüntetést rendeztek különböző szervezetek.
Vita folyik Szlovéniában arról is, hogy bevezetik-e azt a koronavírus-applikációt, amely lehetővé tenné a fertőzöttek és betegek mozgásának ellenőrzését, illetve azt, hogy jelezzen-e a telefon, ha ilyen személyhez közel kerülnek mások is. A Jansa-kabinet előterjesztését csütörtökön a szlovén parlament végül elfogadta, így azoknál, akik fertőzöttek és karanténra kötelezték őket, kötelezővé teszik ennek az applikációnak a használatát, másoknál viszont ez opcionális lenne. A szélsőbalos Levica párt azonban máris alkotmánybírósági felülvizsgálatot követel a törvény miatt, s más ellenzéki pártok is a szabadságjogok korlátozásának tartják a törvényt.
Horvátország: Zágrábban és Dalmáciában a legtöbb az új fertőzés
Növekszik a fertőzöttek száma Horvátországban is: a csütörtöki hírek szerint az előző 24 órában 91 új fertőzést regisztráltak, az aktív esetek száma pedig 978. A 91 új fertőzés drasztikus emelkedés a szerdai adatokhoz képest, amikor 53 új esetet jelentettek (de már a szerdai adat is jelentős növekedés volt a korábbiakhoz képest). Egy haláleset is történt, miközben százan vannak kórházban, hárman lélegeztetőgépen. A péntek reggeli adatok szerint pedig 102 egészségügyi dolgozó kapta el a vírust.
A Siol.net szerint 10 fertőzött Szlovéniából érkezett Horvátországba, akik öt kontaktszemélyt fertőztek meg ott. Szerbiából 30 fertőzött érkezett, akik 44 újabb esetet generáltak Horvátországban. Ugyanitt 12 bosznia-hercegovinai fertőzöttet találtak, akik további tíz embert fertőztek meg.
Turistáknak érdekes lehet, hogy Horvátországon belül Zágrábban, a fővárosban és Dalmáciában a legmagasabb az új fertőzöttek száma: 23, illetve 17 személyről szóltak a hírek csütörtökön. Isztria térségében 9 új fertőzöttről tudnak a hatóságok. Július óta Horvátországban az új esetek száma egyébként elérte a 639-et.
Románia: Közbelépett az alkotmánybíróság
Romániában 555 új fertőzöttről szóltak a július 8-i hírek. Ez abszolút rekordot jelent a Covid-19 megjelenése óta, és így az összes fertőzött száma túllépte a 30 ezret délkeleti szomszédunkban.
Ráadásul az alkotmánybíróság megsemmisített több, a karanténra vonatkozó miniszteri rendeletet, így most szabályozatlan például a külföldről belépők esetében elrendelhető kényszerintézkedések ügye, de a kórházban ápolt betegek mozgásának jogi korlátozása is tisztázatlan. Ezért a román törvényhozásnak kell sürgősen lépnie, hogy az amúgy is súlyosbodó járványügyi helyzetben ne tetézzék még a jogszabályi bizonytalanságok a problémákat. A román parlament alsóháza a Transindex szerint csütörtök este elfogadta az új jogszabály-tervezetet, ennek értelmében azoknál rendelhető el
az intézményes vagy otthoni karantén, akik fertőzésgyanúsnak minősülnek, akik járványügyi szempontból fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségből érkeznek, illetve akik kapcsolatba léptek igazoltan fertőzött személyekkel.
A törvényt azonban még a román parlament felsőházának is szentesítenie kell.
A hatóságok zavarát az elmúlt napokban jelezte a román egészségügyi miniszter néhány egymásnak ellentmondó nyilatkozata is, amint arról már a 24.hu-n is beszámoltunk: a tárcavezető a koronavírus-fertőzések számának növekedése miatt először a Digi24-nek azt mondta, nem kizárt, hogy újra be kell vezetni a szükségállapotot. Nelu Tătaru egy órával később újra bejelentkezett a hírtévében, és pontosított, akkor már azt mondta, hogy a szükségállapot visszaállítása jelenleg nem indokolt, s inkább más eszközökhöz fognak folyamodni.
Bulgária: Kitiltják a közönséget a stadionokból
Bulgáriában a Dnes.bg szerint csúcsot döntött a fertőzések száma. Az új esetek a csütörtöki hírek szerint először lépték át a kétszázas határt, a frissen kimutatott fertőzöttek száma 240-re emelkedett. Bulgáriában majdnem ötszázan voltak ekkor kórházban és 29-en intenzív osztályon. Öten haltak meg a csütörtöki adatok szerint a balkáni országban. Pénteki hírek szerint az elmúlt 24 órában viszont újabb lélektani határt lépett át a fertőzöttek száma: immár 330 új esetet regisztráltak. Három ember hunyt el csütörtökön. A legtöbb új fertőzött a fővárosban volt (140), második helyen Plovdiv áll a negatív rangsorban (42), a harmadik pedig a Fekete-tenger partján lévő nagyváros, Várna, 21 új fertőzöttel.
Még aggasztóbb, hogy a bolgár egészségügyi dolgozók közül immár 476-an fertőződtek meg koronavírussal.
Mindezek hatására most a szófiai egészségügyi miniszter úgy döntött: a zárt terű diszkókat, bárokat bezárják a balkáni országban. A nyitott, szabad téri vendéglátóhelyek 50 százalékos kapacitással működhetnek. Kitiltják a közönséget a stadionokból és a fedett sportlétesítményekből is. Erre jó okuk van, hiszen nemrég érkezett a hír, hogy a bolgár labdarúgó kupagyőzelem után öt focista és félszáz drukker kapta el a vírust, a Lokomotiv Plovdiv ünneplésekor.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
