A 2022-es soros elnökség tehát alapvető politikai jelentőséggel bír Emmanuel Macron számára. Kötelező feladat, de kampányeszközként fogja használni. A francia elnök a hírek szerint tudja, hogy olyan hivatali előnyről van szó, amellyel okosan élve a többiek - értsd: a többi jelölt - fölé emelkedhet. Igaza is van. A mindenkori francia elnököknek a külpolitika-védelempolitika-uniós politika olyan exkluzív, ún. számukra fenntartott terület, amelyet a többiek hasonló szinten aligha érhetnek el. A nagyokkal, a legnagyobbakkal tárgyalni, világpolitikai ügyeket intézni, és nem csak beszélni róluk: ez a francia elnökök legbecsesebb, politikailag leggyümölcsözőbb eszköze. És Macron a közvélemény-kutatások szerint eddig is jól sáfárkodott vele. Ráadásul a legutóbbi francia elnökség - még Nicolas Sarkozy hivatali idejében - elég jól sikerült Franciaországnak. Sarkozy a grúz háborút és a pénzügyi válság elejét ügyesen kezelte (és használta), de éppen nem volt elnökválasztási kampánya, és 2012-re elfogyott a politikai tőkéje.
A mostani francia elnök környezete nemcsak elkezdte az előkészületeket - ez önmagában még nem hír -, hanem aktívan kommunikál is az elnökségi ambíciókról. Ez már érdekesebb, mert igazán azt sem rejti véka alá, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít az Európa-kérdésnek a kampányban. Úgy tudni például, hogy a január 19-i, elnökséget indító strasbourgi köztársasági elnöki beszéd már készül, és az elnöki párt, az En marche EP-delegációja elkezdte felmérni, hogy milyen kezdeményezésekhez lehet a házban többséget szervezni.
A kormány-adminisztráció is foglalkozik az elnökséggel, bár ez a felkészülés unalmasabb része. Az illetékes miniszter 2020 novemberében bemutatta a francia elnökség várható főbb vonalait az "újraindítás, hatalom, összetartozás" hármas jelszava jegyében. Egy év eleji kormányértekezlet szintén foglalkozott a témával, e pillanatban három terület tűnik dominánsnak: a környezetdelem, a szuverenitási kérdések (ideértve a migrációt) és a digitális világ. Hallani arról is, hogy a törvényalkotási munka és az Európa jövőjéről szóló konferencia lehet a két kiemelt cselekvési területe a franciáknak (a soros elnökséget betöltő ország vezetője a konferencia egyik társelnöke, ami "villogási" lehetőség). Egyes források szerint a költségvetési szabályok, a szociális jogok is napirendre kerülhetnek, s a magyar sajtó is beszámolt arról, hogy a maastrichti költségvetési szabályok újraírása is ott lehet a menün. Ami a logisztikai munkát illeti: létrejött a minszterelnök hivatalában az elnökséget koordináló főtitkárság, Clément Beaune európai ügyekért felelős államtitkár pedig - akinek a portréja itt olvasható - egy pártközi és egy tanácsadó bizottságot hívott életre. Nyilvánosságra került továbbá azoknak a kutatóintézeteknek és szervezeteknek a neve, amelyekkel egyeztet a kormányzat az elnökség kapcsán.
A francia elnök kampányának fontos lesz, ha nem egyenesen fontosabb, mint a konkrétumok, hogy mi hogyan látszik majd a kampányban. Emmanuel Macron sajtóhírek szerint azt kéri a környezetétől, hogy "rúgjanak gólokat és emeljék fel a kezüket". Ez azt jelenti, hogy folytassanak eredménykampányt (a leggyakrabban emlegetett mérce a 2017 szeptemberében elmondott ún. Sorbonne-beszéd lehet, ahol az éppen akkor hivatalba lépett új francia elnök vázolta terveit és elképzeléseit). Az egyik macronista EP-képviselő pedig már egy friss politikai szervezetet is létrehozott azzal a céllal, hogy a kampányban az elnök Európa-politikájának népszerűsítésére használhassák. Nyilván nem saját kezdeményezésére lépett. A szervezet indítása körüli megszólalások azt sugallják, hogy az egyik macronista kulcsüzenet az lehet:
Macronon kívül senkinek nincs kész és világos terve Európával kapcsolatban.
Szimbólumok és látványos felmutatások éppúgy várhatók tehát, mint konkrétumok. Mindezt aládúcolhatja az Európa jövőjéről szóló konferencia. A 2021. május 9-én induló eseménysorozat indulásakor is felszólalhat a francia elnök - mondanivalóját csakis a francia elnökválasztási kampány részeként és kontextusában lesz majd érdemes értelmezni.
Konferencia Európa jövőjéről
Az Európa jövőjéről szóló konferenciának már egy éve zajlania kellene. A Covid-járvány miatt halasztódott, s a tervek szerint 2022 első félévében véget is ér. A hardcore európai hírkövetőkön kívül vélhetően alig hallott még valaki erről az eseménysorozatról, noha a tervek szerint a polgárok részvételére is számítanának. Ugyanakkor jogos kritika, hogy nem demokratikus döntéshozatalról, vagy kötelező erejű véleménynyilvánításról lesz szó, ami kérdéseket vet fel a mobilizáció várható erejével kapcsolatban. Az európai közvélemény egyébként - a beszélgetésre legalábbis - nyitottnak tűnik: a válaszadók 92 százaléka (ezen belül 55 százalék "teljes mértékben", 37 százalék pedig "inkább") egyetért azzal, hogy az uniós polgárok véleményét jobban figyelembe kellene venni. A kijelentéssel csupán hat százalék nem ért egyet. A konferencia keretében magyarországi eseményeket is rendeznek, ezek itt böngészhetők.
A belpolitikai kontextus miatt talán nem bonyolódunk elrugaszkodott jóslásokba, ha azt gondoljuk, hogy a francia polgárok hallanak a legtöbbet Európában majd erről a konferenciáról. Emmanuel Macron kezdettől fogva "demokratizálni" akarta az európai politikát. Már megválasztása előtt, a Révolution című kampánykönyvében is érvelt az európai demokratikus részvétel erősítése mellett, és 2017-es programjának utolsó pontja is ezt követelte. A 2019-es európai parlamenti választás előtt is voltak erről szóló viták, részben éppen francia nyomásra. A mostani konferencia pedig, ha átütő eredményekkel nem is kecsegtet, de legalább lázasan mutogatható az elnökválasztási kampányban, mint e demokratizálódás egy eleme, lépése, építőkockája.
Az európai politika mindig a nemzeti-tagállami belpolitika eszköze, és ez alól Franciaroszág sem kivétel. Ráadásul a nemzeti választók csinálják az európai politikát, hiszen ők hozzák létre az európai politikát csináló - és az európai jogszabályokat végrehajtó - kormányokat. Amíg az európai intézmények erőviszonyai nem változnak, ez természetesen így is marad. Macron ezt tudja, és ennek megfelelően jár el.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kedves Olvasónk!
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.
