A tavalyi év végén nagydarab macskák tartották lázban a magyar közvéleményt. November közepén egy láthatóan szelíd - hiszen minden bizonnyal ember nevelte - szervál bukkant fel a Bükkben, Borsodnádasd határában. Definíció szerint ugyan nem nagymacska, de a jogszabály értelmében a közepesen veszélyes állatfajok közé tartozik, és azért egy jó 10-15 kilós ragadozó a macska fegyverzetével és erejével felvértezve valóban nem játék. Viszonylag gyorsan elfogták, ám szervezete annyira legyengült, hogy nem sokkal később elpusztult - koronavírusos volt.
Szűk egy hónap múlva már egy valódi nagymacskáról Kiskunhalas határában készült videófelvétel járta be a sajtót és a közösségi médiát. Néhány nappal később, december 15-én a rendőrség közölte, hogy az előzetes szakvélemények szerint a felvétel valódi, és egy fekete párduc lehet a képsorokon. A közleményhez fotókat is közöltek, melyeken egy férfitenyérnél nagyobb, látszólag macskalábnyom látható. Azóta hivatalos forrásból nem értesültünk a párduc felbukkanásáról, viszont máig rendszeresen jelennek meg találgatások. Hol arról van szó, hogy a "fenevad" valójában egy kövér házi macska, máskor birkák közt elkövetett mészárlással gyanúsítják a rejtőzködő párducot.
Mi az igazság? Mit tudunk a kunsági fekete párducról? Kérdéseinkkel a Szegedi Vadasparkhoz és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitánysághoz és fordultunk.
Csak egy házi macska?
Kezdjük azzal, hogy a fent idézett elsődleges vizsgálatok és szakértői vélemények dacára még mindig nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy valóban fekete párducról vagy egyáltalán nagymacskáról van szó. Ezt mondja a 24.hu-nak Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója, és erre utal a rendőrség később részletezett válasza is.
A felvételt készítő halszemoptika ugyanis torzíthat, szakértők vizsgálják az állat valós méretét: ha a testnagyság stimmel, akkor sok szakértő szerint párducról beszélhetünk. Emellett mindeddig nem találtak olyan mancsnyomot sem, ami 100 százalékig nagymacskára utalna.
Egyelőre érdemes szkeptikusan kezelni a kérdést, de nagy a felelősség: ki kell deríteni, hogy valóban párduc kóborol-e szabadon az országban
- fogalmaz lapunknak Veprik Róbert.
A rendőrség kérésére a vadaspark munkatársai is kivonulnak az észlelések helyszínére, de ennél több jelenleg nem indokolt. Az igazgató szerint a gyakorlat akkor vált át - azon nyomban - aktív kereséssé, ha bebizonyosodik, az állat tényleg párduc. Az emberek védelme elsődleges fontosságú, miközben persze semmiképp nem a ragadozó elpusztítása a cél.
Egy nagy kutya volt a támadó
Érdeklődésünkre a rendőrség elsősorban a már idézett közleményt ajánlotta figyelmünkbe. További szűkszavú válaszukból kiderül, hogy egyelőre "macskaszerű állatról" beszélhetünk, amely "akár egy fekete párduc is lehet". A kapitányság munkatársai minden jelzést komolyan vesznek, reagálnak, a jelzett területet szakemberek segítségével alaposan átvizsgálják, átfésülik.
Olyan bejelentést, amely alapján terület átvizsgálása vált szükségessé, legutóbb karácsony előtt kaptak. Ebből tehát az következik, hogy a ragadozóról nagyjából két hete nincsen megerősített hír.
Megtámadott házi állatról december 24-én érkezett bejelentés a megyéből, ám erről kiderült, az elkövető egy nagytestű kutya volt.
Kiugrik a lövésből
Természetfilmeken szocializálódó laikusként persze mi sem tűnik könnyebbnek, mint kihelyezni egy nagy ketrecet az erdőbe benne a csalival: a párduc besétál, és már csattan is mögötte az ajtó. Vagy ott az altatópuska: az állat tíz perc múlva magatehetetlenül fekszik a földön, mehet a vadasparkba, másnapra kutya baja. Veprik Róbert azonban kiemeli, a gyakorlat a legkevésbé sem ilyen egyszerű.
Klinikai körülmények között az állatorvos kiméri az altató testsúly alapján számolt adagját, majd belövi a ketrecben nyugodtan fekvő állatba - amelyet előtte kiéheztetnek, hiszen esetükben is az az ideális, ha a beavatkozás éhgyomorra történik. "Odakint", a természetben ezzel szemben több probléma is adódik. Egyrészt nyilván nincs lehetőség az éhgyomri altatásra, illetve az altatószer dózisát is ott helyben kell megsaccolni. A tévedés következménye nagyon hosszú álom lehet, vagy másik végletként emberek sérülésével járhat. Másrészt a sűrített levegővel működő altatópuska nem egy nagy hatósugarú fegyver.
A maximális hatótávolsága 40 méter, és az altatólövedék nem éri el a hangsebességet. Egy párduchoz hasonló kvalitású állat a fegyver pukkanására olyan gyorsan megugrik, hogy a lövedék célt téveszt. Úgy mondjuk, kiugrik a lövésből
- magyarázza a szakember, aki számos állat sikeres befogásában vett részt, többek között neki sikerült altatólövedékkel meglőnie a 2018-ban Szegedig portyázó barnamedvét is.
A puska 15-20 méterről képes ellensúlyozni a párduc elképesztő reflexeit, vagyis ennyire kellene megközelíteni az állatot, amelyikről most még körülbelül sem tudjuk, hol tartózkodik. Külön kockázat, hogy ha valóban nagymacskáról van szó, minden bizonnyal emberek nevelték, nincs benne páni félelem irányunkban. Ilyenkor megeshet, hogy a lövéstől megriadva nem menekülőre fogja, hanem támad.
Egy ilyen akciót zárt térből, autóból biztonságos végrehajtani, vagy ha netán sikerül magát a ragadozót bezárni, mondjuk, egy pajtába. Az élvefogó csapdával pedig az a baj, hogy azt az állat által rendszeresen látogatott helyszínre érdemes telepíteni, márpedig ilyet egyelőre nem ismerünk.
Mi lesz vele?
Történetünknek természetesen több végkimenetele lehet, már amennyiben - ezt nem győzzük eleget hangsúlyozni - párduc a főszereplőnk. A legoptimistább forgatókönyv szerint elfogják úgy, hogy senkinek nem esik bántódása, a Szegedi Vadasparkban ellátják, elhelyezik, további sorsáról pedig bíróság dönt. Ez esetben tulajdonosát is megpróbálják felkutatni, veszélyes állatnak minősített faj egyedét ugyanis magánszemély nem tarthatja, akkreditált állatkertből pedig nem hiányzik párduc.
A legrosszabb lehetőség, ugye, hogy emberre támad és lelövik, amit nyilván mindenki próbál elkerülni.
A harmadik forgatókönyv szerint a párduc beveti magát az erdőbe és hosszú időre eltűnik a szemünk elől. Veprik Róbert szerint a bundája elég védelmet nyújt a magyar tél ellen, és macskaösztönei éhen halni sem hagyják, hiába kaphatta egész életében készen a táplálékot.
Persze nyilván el is pusztulhat, akár egy olyan félreeső helyen, ahol senki nem talál rá - esetleg majd évek múlva valaki párduckoponyát talál egy magyar erdőben. Megeshet az is, hogy észrevétlenül elhagyja az országot.
Végezetül tehát lehet, és jelenleg talán ez tűnik a legvalószínűbbnek, hogy soha nem fogjuk megtudni, vajon fekete párduc járta-e a Kiskunságot 2021/2022 telén, vagy csak egy kövér, fekete macska.
