Az elmúlt hónapokban a villamos energia ára példátlan mértékben megemelkedett, amely villamosenergia-árválságot idézett elő - írja közleményében a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség. A sokéves átlaghoz képest az utóbbi időben több mint tízszeresére nőtt az áram ára, ami korábban elképzelhetetlen volt, és ezzel elérte azt a szintet, amely az energiaigényes ipari vállalatok működését, mint a hazai cementiparét is rövid és középtávon teljesen ellehetetleníti.
- Egy tonna cement előállításához átlagosan 110 kWh villamos energia szükséges.
- A fent említett jelentős áremelkedések megduplázzák a cement előállításának összköltségét.
- A rendszeres gyártási költségeken túlmenően ehhez még a megnövekedett üzemanyagköltségek is hozzáadódnak.
A szövetség szerint a meglévő szállítási szerződések gyakran nem lehetnek olyan rövid távúak, vagy nem a szükséges mértékben módosíthatók, hogy azok a jelentősen megnövekedett költségekkel lépést tudjanak tartani. Tovább nehezíti a helyzetet a szakma szerint, hogy az import cementtermékeket nem terheli az iparágunkat sújtó bányajáradék és a 20 ezer forint/tonna árkorlátozás sem vonatkozik rájuk, így azok versenyelőnyt élveznek. A bányajáradék eltörlése megszüntetné ezt az anomáliát, amely egyébként hatásában komoly nemzetgazdasági kárt is okoz, hiszen más adóbevételek elmaradását generálja - írják.
Már ma is megfigyelhető, hogy sok építkezést elhalasztanak, vagy törölnek a rendkívül megnövekedett költségek miatt, mivel ezek már gazdaságilag nem kifizetődőek, vagy nem állnak rendelkezésre a szükséges építőanyagok. Az energiaválság az építőiparra is közvetlen hatással van, és olyan fontos projekteket fékez, mint a lakásépítés és az infrastruktúra bővítése. Szó szerint leállás fenyeget az építkezéseken.
A szövetség fontosnak tartaná, hogy minden rendelkezésre álló áramtermelő kapacitás a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá az áramellátáshoz. Másrészt fontos, hogy a jelenlegi villamosenergia-árképzést a lehető leggyorsabban és ideiglenesen az érdemi sorrend elve szerint módosítsák az illetékes hatóságok és szolgáltatók.
Úgy vélik továbbá, hogy a fentiekben javasolt intézkedések nem valósíthatók meg a központi költségvetésből származó további források nélkül. Véleményük szerint a fenntartható pénzügyi politikának ezekben az időkben mindenekelőtt a hosszú távú érdekekhez kell igazodnia. Elsődleges szempont kell legyen Magyarország ipari helyszínként való megőrzése, amely megfogalmazásuk szerint országunk jólétének központi pillére és a holnap klímasemleges társadalmának alapja.
