Paul M. Sutter, a Stony Brook Egyetem munkatársa a Space.comon mutatta be az utóbbi évek egyik legnagyobb csillagászati talányát. Néhány éve egy tanulmányban felvetették, hogy a Neptunusz pályáján túl, a Naprendszer külső régiójában egy eddig azonosítatlan, kilencedik bolygó keringhet.
A Pluto 1930-as véletlenszerű felfedezését leszámítva 1992-ig nem sokat változott a Naprendszerről kialakított tudományos kép, ekkor azonosították a Neptunuszon túl fekvő Kuiper-öv első objektumait. Azóta a kutatók több ezer kisebb égitestet találtak itt, ezek közül a feltételezett kilencedik bolygó szempontjából az extrém transzneptun objektumok, azaz az ETNO-k az érdekesek.
Az egyik legizgalmasabb ilyen égitestet, a Sednát 2003-ban azonosították. A kisbolygó nagyjából fele akkora, mint a Pluto, és igen egyedi pályát ír le: 11 ezer éves keringése során 76-900 csillagászati egységre jár a Naptól. (Egy csillagászati egység nagyjából a Nap-Föld közepes távolságával egyenlő.) Utóbb a szakértők további furcsa pályájú ETNO-kat is észleltek.
Az egészet úgy érdemes elképzelni, mint egy virágot, amelyen bizonyos szirmok egy helyen csoportosulnak. Az ember ilyenkor feltételezi, hogy valami befolyásolta a szirmok növekedését.
Hasonló a helyzet az ETNO-kkal is: egyes kutatók arra gyanakodnak, hogy egy nagyobb égitest, talán egy azonosítatlan bolygó gravitációja hat az objektumokra.
Az elképzelés nem példátlan, az Uránusz különös pályájának köszönhetően találták meg a 19. században a Neptunuszt.
A szakértők évek óta próbálnak a feltételezett kilencedik bolygóra bukkanni, eddig sikertelenül. Amennyiben az égitest valóban létezik, meglehetősen kicsi, ráadásul igen távol fekszik, ami komolyan megnehezíti a megfigyelését. Más szakértők azon az állásponton vannak, hogy a kilencedik bolygó nem létezik, a furcsa ETNO-k pedig valójában ritka kivételek. Elképzelhető, hogy műszereink egyszerűen nagyobb eséllyel észlelik az ilyen objektumokat, míg a többi, normál pályán keringő égitest azonosítatlan marad.