Két hét múlva megalakulhat az új német kormány, legalábbis ez a terve az Angela Merkel kabinetjében pénzügyminiszterként és kancellárhelyettesként dolgozó Olaf Scholznak és vezetésével annak a három pártnak, amelyek a szeptemberi választás után koalíciós tárgyalásokba kezdtek.
A szociáldemokrata SPD, a liberális FDP és a Zöldek megállapodása egyre sürgetőbb, nem azért, mert lassan két hónap telt el a választás óta, hanem a súlyossá vált koronavírus-helyzet miatt. Főként a Zöldek (kisebb részben a liberálisok) nem sürgették volna annyira a végleges megegyezést, de most úgy néz ki, a pártok a hétvégén tényleg bemutatják a megállapodásukat, ahogyan azt tervezték, de ehhez még a hétvégén is tárgyaltak, és ezen a héten is folytatják az egyezkedést.
Annyi máris biztos, hogy nem lesz vitamentes a következő négy év, Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke (a választás előtt kancellárjelöltje) a hétvégén azt nyilatkozta:
Torkig vagyunk azzal, hogy azt érezzük, a klímavédelemért csak a Zöldek a felelősek.
A kezdeti, szelfikkel teletűzdelt barátságos hangulat után, november közepén a zöldpárt másik társelnöke, Robert Habeck pedig egy olyan "régi rágóhoz" hasonlította a tárgyalásokat, amit már nehéz rágni.
Ami a klímavédelmet illeti, kiemelt ügy lesz: a Zöldek keveslik az eddig elért eredményeket, és Németországban amúgy is fontos téma a karbonsemlegesség. Azt beszélik, hogy a Zöldek egy környezetvédelemmel foglalkozó csúcsminisztérium vezetését kaphatják meg. Cserébe az FDP elnöke, Christian Lindner töltheti be a pénzügyminiszteri posztot.
Sürget a vírus
Megosztó téma a koronavírus elleni védekezés. A koalíciós tárgyalásokat 22 munkacsoportban háromszáz szakpolitikus részvételével vezénylik le, részletesen lefektettek mindent előre, de a 22-ből egy sincs, amelyik kizárólag a járvány elleni védekezéssel foglalkozna. Noha Merkel ügyvezető kancellárként már nem akar komoly kérdésekben dönteni, Scholz még nem nagyon törekszik az ország vezetésére, emiatt hatalmi vákuum alakult ki.
Közben Németország bizonyos részein soha nem tapasztalt ütemben terjed a fertőzés, és az intenzív osztályok túlterheltsége is újra reális veszéllyé vált. Számítások szerint karácsonykor éri el a negyedik hullám a tetejét, tehát már az új kormány vezetése alatt.
Ráadásul amíg a liberális FDP az alapvető jogok korlátozása és így egy újabb lezárás ellen van, a Zöldek szigorúbb intézkedéseket tartanának megfelelőnek. Az SPD próbál csendben maradni, hogy mielőbb és minél kevesebb zökkenővel megegyezzenek a koalícióról. Ugyanakkor Karl Lauterbach, a szocdemek parlamenti képviselője, egészségügyi szakértője, a járvány egyik legtöbbet megszólaltatott szakembere, a lehető legtöbb helyen bevezetett 2G mellett kardoskodik.
Németországban (és a német nyelvterületeken) a 3G és a 2G két kulcsfogalom a pandémiával kapcsolatban, a "geimpft, genesen, getestet" (oltott, felépült, tesztelt) szavak rövidítése. Arra utalnak, hogy milyen korlátozásokhoz kötik a szolgáltatások igénybevételét, a létesítményekbe vagy akár az országba való belépést. A 3G azt jelenti, hogy negatív teszt is elegendő, a 2G esetében viszont csak azok mehetnek be például bizonyos üzletekbe, vendéglátóhelyekre, kulturális- és sportrendezvényekre, illetve vehetnek igénybe szolgáltatásokat, akik felépültek a vírusból, vagy oltottak.
Indirekt oltási kötelezettség ez, de az oltás kötelezővé tétele szintén téma, erről viszont még a pártokon belül is megoszlanak a vélemények.
A hétvégén is csörtézett erről a jelenleg külügyminiszter Heiko Maas és párttársa, az SPD egyik helyi szervezetének vezetője, Florian Ritter. Míg előbbi kategorikusan kizárta a kötelező oltás bevezetését, utóbbi szerint nem lehet arra várni, amíg lassan mindenki beoltatja magát.
Noha a múlt héten a pártok megegyeztek az új fertőzésvédelmi törvényről, arról még nem a koalíciós tárgyalásokon döntöttek, hanem a parlamenti frakciók egyezkedtek egymással.
Csend
Sok minden egyébként nem szivárgott ki a tárgyalásokról, nagy a fegyelem a korábbi ciklusok egyeztetéseihez képest, már csak azért is, mert nem nagyon van más koalíciós alternatíva. A fontos, de kevésbé látványos témák, amikben már megegyezhettek: a nyugdíjrendszer átalakítása és egy lakásépítési program.
A környezetvédelmet illetően főként a Zöldek és az FDP között van ellentét, az előbbiek 50 milliárd euróval többet költenének klímavédelemre és infrastrukturális fejlesztésekre, ehhez viszont több bevételre lenne szükség, csakhogy a liberálisok elutasítják az adóemelést és az adósságféken való enyhítést is.
A legnagyobb kérdés - elvileg - a tárgyalássorozat utolsó hetére maradt: az, hogy ki melyik minisztériumot kapja meg.
Egyelőre nemcsak a miniszterek személyéről nincs döntés, hanem arról sem, hogy melyik párt melyik misztériumot vezesse. Ez attól is függ, hogy milyen feladatokat csoportosítanak egy minisztérium alá, például a gazdasági minisztérium a Zöldeké vagy a szocdemeké is lehet ettől függően.
Az is lehet, hogy a miniszterek kiléte a megállapodás után derül csak ki, Scholz ugyanis kivárhat; ez volt a stratégiája 2018-ban, az előző választás után is. Akkor a konzervatív CDU/CSU-val egy hónapja megállapodtak már a nagykoalícióról, amikor bejelentették az SPD-s kormánytagokat. A pártvezetés biztosra akart menni, hogy a balos képviselők megszavazzák a koalíciót, és nem akarták ezt veszélyeztetni a személyes érdekek által kiváltott párton belüli viszályokkal.
A legvalószínűbb az, hogy az új kormány a Mikulással együtt érkezik, azaz két hét múlva.
Kik lesznek a miniszterek?
Úgy tűnik, az egyetlen szocdem tárcavezető, aki megtarthatja a posztját, Hubertus Heil munkaügyi miniszter lesz. Svenja Schulze a Zöldekhez kerülő környezetvédelem helyett a tudományért felelhet - esetleg a közlekedésért és az építésügyért -, Christine Lambrecht pedig az igazságügyi helyett várhatóan a belügyi tárcát kapja meg. Ha paritásos alapon oszlik meg a kabinet, ahogyan azt Scholz ígérte, akkor még egy tárca lehet az SPD-é: a képzési és kutatási, a fejlesztési, illetve a védelmi közül az egyik - írta a Spiegel.
A bizonytalanságot növeli, hogy a FOCUS Online a hétvégén közölt egy lehetséges miniszteri listát, és bár Heil és Lambrecht e szerint is a fent említett feladatokat kapják, viszont mást Schulze, és még két minisztériumot jósolnak a szociáldemokratáknak.
Még a választást sem tartották meg, az FDP elnöke, Christian Lindner máris bejelentkezett a mostanáig Scholz által irányított pénzügyminisztériumért. Most ő is tűnik favoritnak, noha a posztot a Zöldek társelnöke, Habeck is magának akarta tudni. Ezen kívül két minisztérium kerülhet a liberálisokhoz, de egyelőre még öt politikusuk és hat minisztérium neve olvasható a Spiegelben a lehetőségek listáján. A FOCUS három minisztériumot említ, a két forrás alapján az igazságügy és a honvédelem megszerzése tűnik esélyesnek az FDP számára.
A Zöldeknél mindkét pártelnök miniszter lenne. Amennyiben Lindneré lesz a pénzügy, akkor Baerbock a külügyi, Habeck pedig környezetvédelmi tárca élére kerülhet. Az utóbbi egy zöldügyekkel kibővítetett gazdasági csúcsminisztérium vagy az energiaüggyel megtoldot környezetvédelmi minisztérium lehet, tehát mindenképp fajsúlyos feladat.
Az az esehetőség, hogy a Zöldeké lehet a külügyminisztérium, nem túl szívderítő az Orbán-kormánynak, ők ugyanis a leendő koalíciós partnerek közül a leghangosabb kritikusai a magyar vezetésnek. Baerbock kancellárjelöltként erélyesebb uniós fellépést követelt Magyarországgal szemben, és a migrációs politikájuk is fényévekre van Orbánétól.
Egyébként mivel mindkét zöld pártvezető a reálpolitikai szárny tagja, a másik két a Zöldneknek járó minisztériumot a Fundi, a balos szárny kaphatja meg, várhatóan a közlekedési, az agrár- és a családügyi tárca közül. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a beharangozott lakásépítési program miatt építkezési minisztérium is alakul, ami 1990-ig már működött Németországban, ez az SPD-é lehet.
Jól látható, hogy sok mindenről kell még megállapodniuk a feleknek, a napok pedig egyre fogynak december 6-a előtt, noha addig nemcsak egymással kellene megegyezniük a koalíciós tárgyalások résztvevőinek, hanem a párttestülteknek - a Zöldek esetében a párttagoknak - is rá kell bólítaniuk az alkura. Az SPD-nél azt azonban mindenképp el akarják érni, hogy a december 16-17-i Európai Tanács-ülésen már Scholz kancellár vehessen részt.
