Káros az elhúzódó diagnózis
Hazánkban 2018-ban 32500 fő halt meg rosszindulatú daganatos megbetegedés és további 43000 ember pedig valamilyen kardiovaszkuláris probléma miatt. Az Egészségügyi Világszervezet szerint
a leggyakoribb halált okozó betegségek jórészt sikeresen kezelhetők lennének, ha idejében felfedeznék őket.
Ha korán felismerik például a vastagbélrákot, akkor 10 betegből 9 meggyógyul, hasonló a helyzet a mellrák és a petefészekrák esetében is, ahol a hölgyek 90%-a éli túl a betegséget szemben a késői diagnózis esetén tapasztalható 15%-kal. A tüdőrák korai felismerésnél 80%-os gyógyulással bír, későn diagnosztizálva viszont a betegek 15%-a él még 5 éven túl. A korai felfedezésben a szűrőprogramok, ezen belül is a célzott képalkotó vizsgálatok kiemelkedő szerepet játszanak.
"A legtöbb betegségnél valóban káros a késői diagnózis. A rövid időn belül életveszélyes állapothoz vezető problémák - például az agyi érkatasztrófák, tüdőembólia vagy szívinfarktus - azonnali ellátása az állami sürgősségi ellátásban történik. Ugyanakkor a közvetlen életveszélyt nem okozó, de súlyos betegségek, például a rosszindulatú daganatok korai felfedezése is nagyon fontos lenne. Sajnos azonban az emberek nem szívesen vesznek részt szűrővizsgálatokon, és már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor komoly panaszaik vannak. A Covid-helyzet következtében megnövekedett MR/CT várólisták is tovább késleltetik a diagnózist és a kezelést. Ez pedig mind a gyógyulás esélyeire, mind pedig a beteg pszichés állapotára negatívan hat." - mondta az Affidea Mammut II központ és Bank Center Diagnosztikai és Gasztroenterológiai központ orvos-igazgatója, Dr. Barna Krisztina.
Vizsgálat fájdalommentesen
A halogatás hátterében olykor az emberekben élő tévhitek állnak, pedig az MR és CT vizsgálattal fájdalommenetesen és viszonylag minimális kockázattal lehetséges egészen apró szervi elváltozásokat is kimutatni.
"A betegek sokszor félnek az MR és CT vizsgálattól, holott ezek mindenféle kellemetlenség nélkül zajlanak, segítségükkel fájdalommentesen vizsgálhatjuk a különböző szerveket igen részletesen. Az MR berendezések mágneses erőtérrel, míg a modern CT gépek alacsony sugárterhelésű röntgensugár alkalmazásával térképezik fel a vizsgálati régiót, így a kockázat elenyésző. A vizsgálatok során kontrasztanyagok beadására is szükség lehet. Az sem köztudott, hogy a magánegészségügyben beutaló és várakozás nélkül is elérhető az összes MR és CT vizsgálat, így a lehető leghamarabb megszülethet a diagnózis. " - tette hozzá Dr. Barna Krisztina.
A radiológus tippjei
A legtöbb MR és CT vizsgálatra éhgyomorral kell érkezni, ami általában a vizsgálat előtt minimum 4 órás éhezést jelent. Az MR vizsgálat a mágneses erőtér miatt mágnesezhető fémprotézissel, piercinggel vagy nem MR kompatibilis szívritmusszabályozóval rendelkező páciensek esetében csak külön egyeztetés után, nagy körültekintéssel végezhető el.
Bizonyos szervek és panaszok esetén a CT, más esetben azonban az MR a megfelelő vizsgálómódszer. Erről a beküldő szakorvos, beutaló hiányában a vizsgálat előtti konzultáción a radiológus dönt.
A vizsgálatokat radiográfusok végzik, a kiértékelést pedig minden esetben az adott képalkotó módszerre szakosodott radiológus. "A CT/MR berendezésen végzett vizsgálat befejezésével csak a betegek számára ér véget a folyamat, hiszen ezt követően a radiológus elemzi a vizsgálatok során nyert adatokból előállított több száz képet, változás megítélésére összehasonlítja a korábbi vizsgálatok felvételeivel, számos utólagos képfeldolgozást, rekonstrukciót végez, majd véleményt ad, és adott esetben javaslatot tesz további vizsgálatokra, kezelésre, kontroll vizsgálatra. Ebből adódik az, hogy a leleteket nem azonnal, hanem pár nap eltéréssel kapják meg a páciensek." - emelte ki Dr. Barna Krisztina.
