Szeptemberben az ipari termelés volumene 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten - jelentette a KSH. (Az első becslésükben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
- Az ipari export volumene 0,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 27, a 16 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 12,0 százalékkal esett vissza.
- Az ipar belföldi értékesítése 7,0, a feldolgozóiparé 5,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 3,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 19,1, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 15,0 százalékkal nőtt.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23 százalékát képviselő járműgyártás az alágak közül a leginkább, 26 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A visszaesést a KSH szerint nagyrészt a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások okozták.
- A közúti gépjármű gyártásának volumene 29, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 26 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is visszaesett, 11,4 százalékkal. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 10,2, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 23 százalékkal csökkent.
A feldolgozóiparból mintegy 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 11,1 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (23%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17,4, a második legjelentősebb italgyártás pedig 13,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Mindössze két alágazatban mérséklődött a kibocsátás: a halfeldolgozás, -tartósítás 5,9, a növényi, állati olaj gyártása 1,1 százalékkal csökkent.
A legnagyobb mértékben, 28 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, elsősorban a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása eredményeként. A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 6,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,3 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. Folytatódott a növekedés a kisebb súlyú gép, gépi berendezés gyártásában is. A termelés volumene 13,3 százalékkal nagyobb volt a 2020. szeptemberinél, és szinte mindegyik szakágazatban bővülést mértünk.
A vegyi anyag, termék gyártásában megállt a hónapok óta tartó növekedés. Szeptemberben a kibocsátás 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, főként a meghatározó súlyú műanyagalapanyag-gyártás visszaesése miatt.
Az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (17,6%), Észak-Magyarországon (8,6%) és Közép-Dunántúlon (8,2%) csökkent. A többi régióban 1,0 és 14,1% közötti volumennövekedést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Budapesten.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 6,8 százalékkal volt kisebb a 2020. szeptemberinél. Az új belföldi rendelések 5,5, míg az új exportrendelések 7,0 százalékkal estek vissza. Az összes rendelésállomány szeptember végén 12,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
2021. január-szeptemberben az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 12,8 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 13,5, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 12,6 százalékkal emelkedett. Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 6,4 százalékkal Dél-Alföldön.
