Szakértők egy csoportja Európa legősibb csonteszközeire bukkant a dél-angliai Boxgrove-nál - írja a BBC. A leleteket egy ló maradványai mellett fedezték fel, az állatot a neandervölgyiek és a modern emberek közös ősei, a heidelbergi emberek ejtették el. A korszakban a terület egy tengerhez közeli lápvidék volt.
A kutatók szerint egy 30-40 fős csoport ehetett a ló húsából, még az állat csontvelőjét is elfogyasztották. A tetem egy patakban feküdhetett, a dagály pedig utóbb agyaggal fedte be a lovat az otthagyott eszközökkel együtt. Matthew Pope, a University College London munkatársa és csapata a felfedezett kődarabok alapján azt feltételezi, hogy egy nyolcfős csoport dolgozta fel a húst, míg a többiek, a gyermekek és az idősebbek távolabb várakoztak.
A leletegyüttes különlegessége, hogy tartalmazza Európa legkorábbi csonteszközeit, illetve a korabeliek szociális életébe is bepillantást enged.
Boxgrove-nál az 1980-as években kezdődtek meg az ásatások, az 500 ezer éves lelőhelynél az évek során számos maradvány került elő. A mostani felfedezés azt sugallja, hogy már a heidelbergi emberek is különbséget tudtak tenni az eltérő anyagok között, és azt is tudták, hogy az egyes alapanyagokat miként érdemes hasznosítani.
