A Dél-Ausztráliában élő dhauwurd wurrung őslakosok régóta óta ismernek egy történetet egy hatalmas vulkánkitörésről. Szakértők egy csoportja a közelmúltban azt a lávát vizsgálta, amely feltételezhetően a mesében is szereplő eseményből maradt hátra - írja az IFLScience.
Az adatok alapján a tűzhányó mintegy 37 ezer éve törhetett ki, ez azt jelenti, hogy a helyi őslakosok története lehet a világ legősibb meséje.
A dhauwurd wurrungok legendája szerint a földnek négy óriás adott életet és törvényeket. A mítosz alapján az idők kezdetén egy ősi lény, Budj Bim emelkedett ki a felszínből, kupolás, tüzet kopő dombot hozva létre. Az esemény során a föld és a fák is táncoltak.
Az antropológusok régóta feltételezik, hogy az őslakosok egy tűzhányó aktivitását írták körül, és hogy a népcsoport a legutóbbi kitörés idején már a régióban élt. Ezt a hipotézist egy fejsze is igazolja, melyet az utolsó vulkáni réteg alatt találtak meg az 1940-es években.
Erin Matchan, a Melbourne-i Egyetem munkatársa kollégáival a helyi Budj Bim és Tower Hill tűzhányók utolsó aktivitásából származó kőzeteket datálta. A szakértő arra jutott, hogy a magma 37 ezer éves lehet. Amennyiben a dhauwurd wurrungok valóban ezt az eseményt örökítették meg történetükben, úgy az övék a világ legősibb ismert eredetű meséje.
Elképzelhető természetesen, hogy az őslakosok mítosza nem egy kitörésről szól, ahogy az is, hogy a történet nem a térségben született meg, hanem egy másik, fiatalabb vulkánkitörés helyszínén.
