Tetézte az emberek anyagi gondjait a járvány, a koronavírus magyarországi megjelenése óta a megkérdezettek negyede kevesebb pénzből kénytelen megélni, 8 százaléknak pedig sokkal kisebb lett a bevétele - derül ki a Publicus Intézet április végén, a Népszava felkérésére, több mint ezer fős mintán végzett felméréséből. Ez azt jelenti, két és félmillió embernek kevesebb pénze van, mint egy éve.
És ez még egy relatíve kedvező kép, ugyanis "a Publicus eredményei összességében még jobb helyzetet is mutatnak, mint például a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung néhány héttel korábban végzett közös kutatása: e szerint tízből négy magyar - főként az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, egyébként is nehezebben élők köre - úgy érzi, hogy az utóbbi egy évben romlott a háztartása anyagi helyzete", írja a lap.
Úgy fest, a politikai szimpátia azt is befolyásolja, érez-e valaki romlást a saját helyzetében. "A mostani felmérés szerint a kormánypárti szavazók kevésbé érzékelnek anyagi romlást, az ellenzéki összefogás pártjainak szavazótáborában viszont 50 százalék fölötti a rosszabbul élők aránya. A legkisebb változásról a nyugdíjasok számoltak be, a leginkább a 45 év fölötti aktív korosztály keresete csökkent a kutatás szerint."
Mi az oka elsősorban, hogy sokan rosszabb anyagi helyzetben vannak?
A válaszadók túlnyomó többsége (65 százaléka) a magas inflációt nevezte meg okként, különösen az élelmiszerárak emelkedését érzi meg a lakosság pénztárcája. A többi magyarázó tényező ereje ettől lényegesen eltér, mégsem elhanyagolható.
A megkérdezettek
- 17 százaléka felelte azt, hogy a járvány kitörése óta nem működik a munkahelye, kevesebb fizetést kap, vagy egyáltalán nem jut keresethez,
- 8 százalék maga,
- 15 százaléknak pedig valamelyik családtagja elvesztette a munkáját.
A vírus vagy más okozta betegség miatt 16 százaléknak csökkentek a bevételei és 5 százalékra tehető azok aránya, akik azért kerestek kevesebbet az utóbbi hónapokban, mert a gyerekükkel otthon kellett maradniuk az iskolai, óvodai és bölcsődei szünetek ideje alatt, ismerteti a Népszava a felmérés eredményét.
Aki megszorult, azok nagy része mégsem kért segítséget, sem barátoktól, rokonoktól, banktól sem.
Csupán egyötödük kért kölcsön pénzt valahonnan, hat százalékuk a magas kamattal ketyegő gyorskölcsönhöz nyúlt, a hitelmoratórium lehetőségével csupán 5 százalék élt.
