Az Amerika-szakértő szerint Kamala Harrist segítette, hogy az újdonság erejével hat, Trump ugyanakkor erősebb volt a gazdaság vagy a határkérdés ügyében. De minden azon múlik, mit gondolnak a csatatér-államokban élő szavazók.
Több mint 67 millióan nézték Donald Trump és Kamala Harris vitáját. A tét nagy volt: a közvéleménykutatásokban fej-fej mellett álló jelöltek számára akár sorsdöntő is lehet, hogy mit gondolnak a látottakról a mindent eldöntő csatatér-államokban élő amerikaiak, vagy hogyan erősítik fel majd az elhangzottakat a későbbi politikai hirdetések. A CNN első felmérése szerint a nézők 63%-a szerint Harris nyerte meg az vi†át, Trumpról 37% gondolja ugyanezt. A volt elnök ugyanakkor rögtön az összecsapás után azt mondta az újságíróknak, ez volt a "valaha volt legjobb" vitája. A műsorvezetőket pedig elfogultnak nevezte, amiért többször is rámutattak, hogy amit mond, tényszerűen nem igaz, például az, hogy a haiti migránsok Springfieldben amerikai kutyákat és macskákat ennének.
Hogyan látták az amerikai választók a vitát, és mekkora súlya lehet mindennek a novemberi választásokon? Magyarics Tamással, Amerika-szakértővel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzorával beszélgettünk.
– Mik voltak a jelöltek erősségei és gyengeségei ebben a vitában?
– Trump természetesen erősebb volt a gazdaság vagy a határkérdés tekintetében. Bár az utóbbi esetében a demokraták és Harris is tagadja, hogy ő lett volna az, aki az úgynevezett határcár szerepét kapta volna. Szerintük ez elsősorban a belbiztonsági miniszter feladata volt, és Harris mindössze egy korlátozott részt kapott: diplomáciai úton elérni, hogy El Salvador, Guetamala és Honduras kevesebb migránst bocsássanak ki. Mindenesetre ez a kérdés ráégett Harrisre, ahogy a gazdaság is. A republikánusok ebben előnyben vannak. Egyrészt
Másodszor pedig a demokraták nagyon kevéssé tudnak az ellen érvelni, hogy például most 20 százalékkal magasabbak az árak, tehát a megélhetési költségek, mint Trump idejében voltak. Ezek voltak elsősorban Trump erősségei. Harris többek között az abortusz kérdésében támadta Trumpot, és nem teljesen valós módon azt állította, Trump szerint a demokraták még a kilencedik hónapban is megengednék az abortuszt. Trump ezt nem mondta. Támadta még a republikánus elnökjelöltet az egészségügy kérdésében is, hogy fel akarja számolni az úgynevezett Obamacare-t, vagyis az általánosabb betegbiztosítást, amit Trump cserélni szeretné egy másik rendszerre. Támadta Trumpot faji kérdésben is. Erről a republikánus jelölt korábban úgy nyilatkozott, hogy nem is nagyon tudja, hogy Harris fekete vagy nem fekete, és azt mondta, nem érdekli, hogy milyen faji háttere van az ellenfelének. Amerikában azonban egy nagyon erős érv, ha valakit burkoltan rasszistának lehet nevezni. Természetesen a legfontosabb dolog az volt, hogy
Gyakorlatilag egy olyan vita volt, amin mindkét fél felsorolta megint azokat a témákat, amelyeket nyerőnek gondol. Trump az ellenfelét megpróbálta egy olyan politikusnak beállítani, aki nem szavahihető, változtatja az álláspontjait, Harris pedig, hogy Trump egy megosztó politikus, aki nem egyesíti az Egyesült Államok társadalmát.
– A CNN felmérése szerint a nézők 63 százaléka Harris szereplését látta jobbnak a vitán. Valóban a demokrata jelölt jött ki győztesként ebből a vitából?
– Az amerikai társadalomban azért olyan óriási hullámokat nem ver fel egy ilyen vita. Volt olyan gyors felmérés is, ami szerint az emberek több mint négyötöde úgy gondolta, hogy a vita nem változtat az álláspontjukon. Tehát már eleve tudják, hogy kire fognak szavazni, teljesen független attól, hogy egyik vagy másik jelölt, mit mond vagy mit csinál. Főleg a demokraták és a republikánusok: ott mindkét jelöltnek 80-90 százalékos támogatottsága van, függetlenül attól, hogy éppen mi történik.
Majd meglátjuk, milyen eredményeket hoznak a közvélemény kutatások egy-két nap múlva, amikor már leülepszik ez a vita. Az embereknek tehát csekély része változtatna az álláspontján, a kérdés az, hogy ők hol vannak. Mert az úgynevezett csatatér államokban pár tízezer, vagy akár pár ezer szavazat is dönthet. Ha viszont döntően nem ott élnek, akkor teljesen mindegy.
Persze lehetséges, hogy a kontrasztok miatt érzi ezt az embert. Mert a Trump-Biden vitát egyértelműen Trump dominálta, viszont Biden nagyon gyenge volt. Harris azonban nem volt nagyon gyenge, érvelt. Ennek megfelelően elképzelhető, hogy az embereknek az volt a benyomása, hogy Harris jobban szerepelt, mint Trump. Ennek részben az is lehet az oka, hogy Trump egy megszokott jelenség, ő nem nagyon tud újat mondani, se gesztusokban, se belpolitikájában, hiszen annyiszor elmondta az érveit. Viszont Harris az újdonság erejével hat, ez lendítette előre eddig is az utóbbi egy-két hétben.
– Mennyire sikerült most megmutatnia magát ezen a vitán?
– Többet tudott megmutatni magáról, mert eddig abszolút kontrollált környezetben szerepelt. Csak előre megírt beszédeket olvasott fel és egyetlen interjút adott a CNN-nek, ami gyakorlatilag egy alákérdezős interjú volt. Most is egy baráti légkörben lépett föl, viszont nyilvánvalóan többet kellett mondania a különböző kérdésekről, mint eddig, és aránylag spontán. Sok konkrétumot azért nem említett, amit mondott, az pedig nem tudom, hogy mennyire megvalósítható. Biden két nagy programját - az inflációcsökkentő programot, illetve az infrastrukturális beruházási programot – vinné tovább.
– Sor kerülhet kettőjük között újabb vitára még a kampány során?
– A demokraták rögtön azt javasolták, hogy legyen még egy vita októberben. Ezt kétféleképpen lehet értelmezni. Az egyik, hogy a demokraták úgy gondolják, Harris most győzött, tehát egy újabb vitán még inkább meg tudná erősíteni az emberekben azt a benyomást, hogy ő felkészültebb Trumpnál, és biztos kezekben lenne az Egyesült Államok az elnöksége alatt. A másik olvasat pedig, hogy Harris nem úgy szerepelt, mint ahogy szerették volna, és ezért akarnak egy második vitát, ahol javíthatnák a pozícióit, vagy akár „revansot” is vehetne. A republikánusok eddig nem nagyon lelkesek egy újabb vitát illetően. Feltehetően komoly közvélemény kutatások és felmérések lesznek, hogy egy esetleges második összecsapás kinek jönne jobban.
– A vita során talán sokan felkapták a fejüket Magyarországon, amikor Trump megemlítette Orbán Viktort. Amerikában is felkapják a fejüket, ha megemlítik a magyar kormányfőt? Mennyit mondhat az ő neve egy átlagos amerikai választópolgárnak?
– Orbán Viktor neve azért ismertebb más külföldi politikusokénál Amerikában. Akár azért is, mert korábban ő volt gyakorlatilag az egyetlen külföldi kormányfő, aki kiállt Trump mellett, és most is ő az egyetlen ilyen Európában.
– Biden kiesése óta a felmérések szerint nagyon szorossá vált a küzdelem. Honnan táplálkozhat a demokraták lendülete, kiket tudott megszólítani Harris?
– Elsősorban a fiatalokat. Harris 59 éves, és korábban a felmérések szerint az emberek többsége nem volt megelégedve azzal, hogy két idős jelölt közül kell választaniuk. Legtöbbször Biden koráról volt szó, de Trump is 78 éves. A fiatalok mellett a színesbőrűek körében lehetett egy felívelés. A fekete férfiak egyötöde már Trumpra szavazna, elképzelhető, hogy itt volt némi visszarendeződés a demokraták javára. És természetesen a nőket, elsősorban a külvárosi nőket tudta megszólítani. Amerikában nagyon sok embernek nagyon pozitív lenne, ha az ország történetében először nem csak egy nőt, hanem egy színesbőrű nőt választanának elnöknek, demonstrálva, hogy ez egy elfogadó társadalom.
– Ha már előkerült Trump életkora: mennyire befolyásolhatja majd ez a választás eredményét?
– Most nyilvánvalóan megfordult a helyzet. A republikánusok korábban azzal érveltek, hogy Biden túl öreg. Persze nála nem csak a korról volt szó, fizikai és szellemi hanyatlás is megfigyelhető volt. Trumpnál ilyen nincs, ő abszolút jó fizikai és szellemi állapotban van. A demokraták azonban most megfordították ezt a dolgot, és azzal érvelnek, hogy Trump már idős és a legöregebb elnök lenne. Ez azonban nem egy központi kampánytéma.
– Trump büntetőügyeinek lehet hatása? Lehet egyáltalán ítélet ezekben a perekben még a választás előtt?
– Harris utalt rá a vita során, hogy milyen ellenféllel áll szemben, amire Trump azzal vágott vissza, hogy ez a demokrata kormányzat boszorkányüldözése. Eddigi tapasztalatok alapján nem nagyon csökkent a népszerűsége, sőt egyes eseteknél még nőtt is. Ítéletek pedig nem nagyon várhatóak a választások előtt. Az egyik esetben a bíró ki is jelentette, hogy november 4-e előtt már nem lesz döntés, egy másik ügyben pedig a jogász csapat kérte ezt a bírótól.
– Mi lesz, ha Trump nyer, és ezután elítélik valamelyik ügyben?
– Az elnöknek van kegyelmi joga, de csak szövetségi ügyekben. Ha a hivatalos iratokkal vagy a captitoliumi eseményekkel kapcsolatos ügyekben elítélik, akkor kegyelmet adhat magának.
– Ez azért ez elég furán nézne ki. Volt már erre példa korábban?
– Furán nézne ki, de jogilag lehetséges lenne. Arra már volt példa, hogy az elnök a családtagjainak adott kegyelmet, például Bill Clinton a testvérének. Arra még nem volt példa, hogy az elnök magának adjon kegyelmet, de ahogy mondani szokták: minden számsor egyessel kezdődik. A másik két ügyben viszont nem adhatna kegyelmet magának. Tehát ha ezekben elítélik, akkor ad absurdum, be kell vonulnia a börtönbe. Akkor az amerikai elnök címe nem a Fehér Ház lenne, hanem valamelyik büntetőintézet.
Jogilag azonban ez is elképzelhető.
– Kamala Harris alelnök-jelöltje Tim Walz, Trumpé pedig J. D. Vance. Mit fejezhet ki az, hogy pont erre két személyre esett a jelöltek választása, milyen üzenete lehet ennek?
– A demokraták esetében, hogy még inkább elmennek a progresszív irányba. Hiszen Tim Walz még progresszívabb, és messze balra áll a főáramtól. Ahogy Harris is balra áll Bidentől, egy San Fransisco-i liberális – és ez azért Amerikában sokat mond. A republikánusok pedig a másik irányba mennek: Vance jelölése azt mutatja, hogy a párt még inkább jobbra tolódik. A kérdés az, hogy a középen állók mit tesznek. Ők is nyilvánvalóan szavazni fognak, csak szerintem mindkét esetben befogott orral, és inkább valaki ellen.
