Egy bohózat volt - így jellemezte egy borász a 24.hu-nak az Ital Magyarország Kft. múlt pénteki budapesti csődegyezségi tárgyalását. Az eseményre azt követően került sor, hogy az italforgalmazó cég becsődölt és - mint korábban megírtuk - milliókkal tartozik a legjelentősebb hazai borászatoknak. A Lurdy Házba szervezett találkozón megjelent a hitelezők - szavazati arány alapján számított - 84 százaléka és az Ital Magyarország Kft. tulajdonosa, Bognár Gábor Andor is. Csalódást csak azért nem keltett a csődegyezségi ajánlat, mert előzetesen megkapták a hitelezők. Az ajánlat lényege:
az italforgalmazó a tartozás 12 százalékát hajlandó kifizetni, két részletben.
Kicsit bővebben: a cég az egyezséget jóváhagyó és a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés jogerőre emelkedése napjától, felülvizsgálat esetén a Kúria döntésétől számított hat hónapon belül a tartozás nyolc százalékát kifizeti, majd további négy százalékot legkésőbb 2025. december 31-ig.
A találkozón erre az ajánlatra kellett igent vagy nemet mondani. Bognár Gábor Andor az IMO tulajdonosa egy jelenlévő borász szerint bűnbánóan, de meglehetősen összefüggéstelenül beszélt. A borász beszámolója szerint a cég vezetője megtörtnek tűnt. Egy másik forrásunk azt mondta, "Bognár az exportcélokról beszélt, a konszolidáció az volna, hogy nem Magyarországon, hanem külföldön adnak majd el".
A hitelezők végül nem fogadták el a cég javaslatát, de talán a vártnál kisebb különbséggel utasították el. Úgy tudjuk, 61 százalék mondott nemet a cég ajánlatára, miközben 39 százalék elfogadta volna azt. Arról viszont megállapodás született, hogy az IMO átdolgozza a csődegyezségi ajánlatát és újabb egyeztetésre hívja a hitelezőket.
Sörfőzdéknek is milliókkal tartoznak
Nemcsak a pórul járt borászokhoz, a 24.hu-hoz is eljutott az IMO fizetőképesség helyreállítását és adósságrendezését célzó programja, és az előzetes egyezségi javaslata. Ebben írnak arról is, hogy megítélésük szerint mi vezetett a csődeljárásig.
Megemlítik a hitelnyújtó pénzintézet, a Citibank Magyarországról való részleges kivonulását, ami "likviditási problémákhoz vezetett". Az IMO nemcsak a Citibank bürokratikus rendszerét, hanem a borászatokat is hibáztatta a helyzet kialakulásáért. Mint írják, az IMO egyfajta ügynökségként szerette volna segíteni a borászatok munkáját. Ez kizárólagos partnerségként működhetett volna az IMO és a borászok között, "ami sajnálatos módon a legtöbb borászattal nem jött létre. Hiába voltak közös fejlesztések, az IMO csak bizonyos láncokra kapta meg a forgalmazás jogát". Az IMO szerint sok borász direktbe kötötte be tételeit olyan láncokba, ahova könnyű volt bekerülni, de a problematikus láncok az IMO-ra maradtak.
Természetesen írnak a covid hatásairól is, ami alapjaiban rázta meg a borágazatot. Hozzáteszik: az IMO határozott lépeseket tett a költségek lefaragására, több marketinges munkatárstól megváltak, "a problémás termelői márkák helyett saját bormárkák kifejlesztésére fókuszáltak".
Arról viszont nincs említés a szövegben, hogy a családtagok között elvileg az elmúlt időszakban megromlott a viszony. Pedig ez nem elhanyagolható szempont, hiszen a 24.hu-hoz eljutott csődegyezségi javaslat szerint a két legjelentősebb tartozása két családi céggel szemben áll fenn az IMO-nak. Közel 320 millió forinttal tartoznak a Parador Sörmester Kft.-nek, és 274 millióval a Bognár-Vin Kft.-nek. A szintén Bognárékhoz tartozó Ági Szörp Kft.-nek papíron 75 millióval tartoznak. A családi cégek oda-vissza tartoznak egymásnak: az IMO-nak 250 millió forintos követelése van, de ez szinte kizárólag a családi cégek tartozásából áll össze.
A csődeljárási kérelem szerint az Ital Magyarország Kft.-nek az évek során összesen másfél milliárd forint tartozása gyűlt össze. A cégnek egyébként nemcsak borászatok felé van tartozása, hanem az ismertebb hazai sörfőzdék felé is elmaradt a fizetés.
A Monyo Brewing Kft. sörfőzde 15 millió forintot vár hiába, a Hübris több mint 8 milliót, a Hedon több mint 6 milliót, a HopTop szintén 6 millió körüli összeget.
A fizetési kultúrájuk az elejétől ilyen volt. A tartozási állomány mindig ekörül az összeg körül mozgott
- ezt Csernyánszki Áron, a Hübris operatív vezetője nyilatkozta. Meglepte őket a csőd, és habár a működésüket nem veszélyezteti, természetesen érzékenyen érinti őket. Aminek a jelenlegi helyzetben örülni tudnak, hogy a csőd előtt két hónappal kétszer ekkora volt az IMO tartozása feléjük, és azt is pozitív kimenetelnek lehet nevezni, hogy az IMO raktárából "ki tudták mozgatni" a termékeik nagy részét.
Látták, hogy problémák vannak, de erre nem gondoltak - erről már Ali Rawech Szami, a HopTop egyik ügyvezető-tulajdonosa számolt be. A fent említett eseményen ők is részt vettek, a felajánlott 12 százalékot pedig elfogadhatatlannak nevezte Szami. Szerinte ennél még akkor is jobban járnak, hogy ha az áfát visszaigénylik.
Az egyik legnagyobb problémának azt tartja a sörfőzde-tulajdonos, hogy az IMO csődjével termékeik átmenetileg lekerültek a legnagyobb hazai multik polcairól.
Most próbálnak saját erőből visszakerülni ezekre a helyekre, illetve tárgyalnak italforgalmazóval is.
Az IMO tartozásainál jóval kisebb a szóba jöhető vagyon, amiből a hitelezőket ki lehetne fizetni. A csődegyezségre készült listából például az derül ki, hogy a cég legértékesebb tárgyi eszköze egy 25 millió forintos Audi terepjáró. A februárban készült mérlegben amúgy összesen 529 millió forintnyi eszköz (gépek, berendezések, járművek és pár ingatlan) szerepel, 167 millió forintnyi árukészletet, és 546 millió forint követelést tartottak nyilván. Hogy utóbbiból mennyi folyhat be, azt nem részletezték a csődegyezségi javaslatban, de az biztos, hogyha felszámolásra kerülne a sor, akkor a borászok nem sok jóra számíthatnának. Az IMO saját tőkéje, azaz a cég vagyona mínuszba csúszott, de nagyon: mínusz 363 millió forint volt a csőd bejelentésekor, az összes kötelezettsége pedig közelíti az 1,7 milliárd forintot.
A sörfőzdék is segítséget kérnének az államtól
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a hazai borászok színe-java azt kéri Palkovics Lászlótól mint az iparügyekért és a kereskedelemért is felelős minisztertől, hogy kezdeményezze az Ital Magyarország Kft. stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítését. Egy forrásunk szerint "a kormánydöntés erről már meg is született, csak nincs, aki aláírja, miután a kormányátalakítás miatt minisztériumi stop van".
Ali Rawech Szami a 24.hu-nak azt is mondta, hogy ők is igényt tartanának az állam segítségére, így a jövőben tervezik felvenni a kapcsolatot a borászokkal. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium három hete nem válaszol a 24.hu Ital Magyarországgal kapcsolatos kérdéseire.
Kapcsolódó podcastunk:
Csődölhet-e be valakinek hét év alatt két milliárdos bornagykereskedése?
És miben bízik az a harminc magyar borászat, amely százmilliókat szeretne kimenteni a cég romjai alól? Első kézből podcast.
