A szakértő szerint valójában soha senki sem kérte Magyarországtól, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, Jens Stoltenberg pedig megkapta, amiért jött. A valódi tét az, hogy Ukrajna támogatása akkor is folytatódhasson, ha Donald Trump nyer.
Miután Orbán Viktor hónapokon át szinte kizárólag arról beszélt, hogy háborús veszély fenyeget, egy világháború, sőt, egy atomháború sem kizárt, és a Európai Parlamenti választások valódi kérdése, hogy a háborút vagy a békét választjuk,
Szerdán pedig Magyarországra érkezett Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, és Orbán Viktor két fontos kijelentést is tett. Egyrészt azt, hogy a magyar kormány nem blokkolja többé az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket, másrészt azt, hogy a NATO főitikára megerősítette, ami a szervezet alapokmányában amúgy is szerepel: a NATO területén kívül minden katonai akcióban önkéntes a részvétel. Volt-e valójában háborús veszély? Mit kaphatott Magyarország cserébe azért, hogy elállt az elmúlt időszakban sűrűn alkalmazott vétóktól? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársával.
- Miért pont most jött Budapestre a NATO-főtitkár?
