A világ eddigi legősibb DNS-ét nyerték ki, illetve szekvenálták olyan mamutok fogaiból, amelyek nagyjából egymillió éve barangoltak Szibéria északkeleti részén - írja az MTI. A kutatók három példány fogából vontak ki DNS-t, az állatok tetemét jó állapotban konzerválta a permafroszt.
Az Orosz Tudományos Akadémia által őrzött maradványokat évtizedekkel ezelőtt tárták fel, de várni kellett a legújabb tudományos módszerekre, hogy kivonhassák belőlük az örökítőanyagot.
A három mamut közül a legősibb, amelyet a Kresztovka folyó mentén találtak, körülbelül 1,2 millió éves.
Egy másik, amelyet az Adicsa folyó mellett tártak fel, 1-1,2 millió évvel ezelőtt élhetett. A harmadik példány, amely a Csukocsja folyó mellett került elő, 700 ezer éves lehet.
Love Dalén, a stockholmi Paleogenetikai Központ munkatársa és a vizsgálat vezetője szerint messze ez a legősibb DNS, amelyet valaha sikerült kinyerni. Az eddigi rekorder egy 700 ezer éves ló volt, amelyet a kanadai Yukon területén azonosítottak. Dalén kiemelte: a szibériai mamutokból származó DNS nagyon apró darabokra bomlott, ezért ultrarövid DNS-sorok sok milliárdját kellett szekvenálni ahhoz, hogy összerakhassanak egy teljes genomot.
A történelem előtti idők fajaira vonatkozó ismeretek zöme kövületekből származik, de ezek csak korlátozott információt nyújtanak az adott szervezetről. Az ősi DNS nagyban segíthet az ismeretek bővülésében. Ahogy fejlődik a technológia, úgy tudnak a szakértők egyre korábbi DNS-eket kivonni, Dalén szerint ugyanakkor legfeljebb 2-3 millió évig lehet visszamenni.
Az ősi DNS és a később elpusztult példányok adatainak összevetésével a kutatók következtetni tudnak a mamutok evolúciójára és migrációjára. Az utolsó mamutok körülbelül 4000 éve pusztultak el a Jeges-tengeren fekvő Vrangel-szigeten. A most vizsgált három példány közül a legrégebbi, a kresztovkai mamut DNS-e egy ismeretlen genetikai vonalhoz tartozik, amely több mint 2 millió éve különült el a jól ismert gyapjas mamuthoz vezető vonaltól.
Tom van der Valk, a svédországi SciLifeLab genetikusa szerint a kresztovkai ághoz tartozó mamutok vándoroltak be elsőként, mintegy 1,5 millió éve Szibériából Észak-Amerikába egy ma már nem létező szárazföldi összeköttetésen át. A gyapjas mamutok csak 400-500 ezer évvel ezelőtt követték a példájukat. Az új eredmények alapján az adicsai mamut a gyapjas mamut őséhez, a sztyeppei mamuthoz tartozhatott, a csukocsjai mamut pedig már egyike lehetett a gyapjas mamut legelső példányainak.
