Szenzációhajhásznak tűnhet a cikk címe, de egyáltalán nem így van: a Sheffieldi Egyetem kutatói valóban kiszámolták, hogy évente akár 2 milliárd tonnányi szén-dioxidtól is megszabadíthatnánk a légkört, mindehhez pedig csak a mezőgazdasági szektornak kellene egyetlen apró változtatást eszközölnie. A titok a zúzott kőporban van, amivel, ha behintenék a szántóföldet, megsokszorozhatnák a növények széndioxid-elnyelő képességét, ezzel pedig rengeteget segíthetnének a klímaváltozás elleni harcban - írja a Science Alert.
Az egész jelenség hátterében egy teljesen természetes jelenség áll, ami annyiból áll, hogy a kőtörmelékben található ásványi anyagok reakcióba lépnek a földre érkezett esőcseppekbe zárt szén-dioxiddal, megkötik azt, az így keletkező bikarbonát pedig vagy bekerül a talajba, vagy elmosódik, és előbb-utóbb az óceánokba jut.
A brit kutatók kiszámolták, hogy ha világszerte mindenhol alkalmaznák ezt a módszert, akár kétmilliárd tonnányi szén-dioxidtól is megszabadíthatnánk a légkört.
Ez nagyjából akkora mennyiség, mint amennyi a repülés és a szállítóforgalom miatt belekerül.
Persze a kutatók is elismerik, hogy alapvetően a kibocsátás csökkentésére kellene koncentrálni, de ez jó kiegészítő módszer lehet ahhoz, hogy még jobban le tudjuk lassítani a globális felmelegedést. Ráadásul alapvetően egyszerű és könnyen kivitelezhető dologról van szó, amihez nem kell nagy anyagi ráfordítás, sem bármilyen átalakítás. Sőt, a hozzáadott kőtörmelék segíthet, hogy a talaj tápanyagban gazdagabb legyen, így hosszú távon még az élelmiszerellátást is segítheti.
A szakértők egyébként nem aprózták el a számításokat: egy teljes világtérképet vizsgáltak, amelyen szerepeltek a helyi sajátosságok, úgy mint a mezőgazdasági területek méretei és az időjárási jellegzetességek is. Még azt is beleszámolták az eredménybe, hogy mennyi károsanyag-kibocsátással jár a törmeléket szállítani, hiszen nem segítene sokat a légkörön az, ha ugyanannyi szén-dioxid kerülne a levegőbe a kőtörmelék kiszállításával, mint amennyit végül a módszer kivonna a környezetből. A kutatók szerint mindezek figyelembe vételével globális összefogás mellett 2050-re elérhető lenne a kétmilliárdos álomhatár.
A szén-dioxid kivonásán kívül a módszer előnye még, hogy tápanyagban gazdagabbá teszi a talajt, csökkenti az esővíz savasságát (így az óceánok elsavasodását is mérsékelheti), ráadásul a bányászatból fennmaradt szilikát-kőtörmeléket is fel lehetne használni vele, ami még takarékossá is teheti. Más kutatások is évek óta foglalkoznak a módszer lehetőségeivel, főleg, hogy sok helyen már használják is a talaj minőségének javítására, de ez az első ilyen részletes tanulmány a témában.
