Normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól (Ab) a kormány a saját maga által benyújtott, az egyik "EU-s pénzszerző" törvénymódosításra, a vádkikényszerítés új intézményét bevezető jogszabályra annak hétfői zárószavazása előtt - tudta meg a hvg.hu.
Jövő hétfőn fogadja el az Országgyűlés az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében megalkotott törvényjavaslatok közül az elsőt, amely a büntetőeljárási törvényt módosítja. Az EU-tól régóta várt pénzek folyósításának érdekében vállalta a kormány egy új jogintézmény, a vádkikényszerítésként közismertté vált felülbírálati indítvány beépítését a törvénybe. Ennek lényege, hogy biztosítják, a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak is.
A hétfői zárószavazáson nem kérdés, hogy legalább a kétharmados kormánypárti többség megszavazza a törvénymódosító-csomagot, ám előtte a hvg.hu értesülései szerint egy meglepő lépés is várható: a kormány még a hétfői zárószavazás előtt határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a maga által benyújtott törvényre.
De miért nyújt be, majd visz végig a kormány egy törvényjavaslatot, ha annyira nem biztos benne, hogy az megfelel az Alaptörvénynek, hogy már az elfogadásával párhuzamosan maga "támadja meg" az Ab-nál?
A hvg.hu szerint azért, mert így egyezett meg a kormány az Európai Bizottsággal: Brüsszelben ragaszkodtak hozzá, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a "vádkikényszerítésről", de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul.
A hvg.hu információi szerint a kormány aggályai főleg a hatóság által "ejtett" ügyek későbbi, széles körű nyilvánosságához kapcsolódnak.
A törvényjavaslatról korábban itt írtunk, ugyanakkor csütörtökön, szintén az uniós egyeztetés nyomán, szinte teljesen újraírta azt a parlament törvényalkotási bizottsága, így például már nem csak természetes személyek kérhetik a bírói jogorvoslatot a nyomozás folytatása érdekében.
