Ha egy nagyhatalom első csapást mérne ellenségére, akkor - például a nukleáris tengeralattjáróktól - olyan válaszcsapást szenvedne el, amit nem élne túl. Emiatt nagyon alacsony a valószínűsége annak, hogy a nagyhatalmak nukleáris fegyvereket vetnének be, mert az egymás kölcsönös elpusztításához vezetne - nyilatkozta a 24.hu-nak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, akit az orosz nukleáris erő készültségi szintjéről is kérdeztünk.
Mi is beszámoltunk arról, hogy Vlagyimir Putyin vasárnap magas fokú készültségbe helyezte a nukleáris elrettentő erőket, amiért a Nyugat és a NATO-tagállamok szerinte agresszív kijelentéseket tettek az oroszokkal szemben. De mit jelent ez pontosan?
Egy kisebb mennyiséget állandó készenlétben tart minden nukleáris hatalom, ez a nukleáris elrettentéshez szükséges. De nem minden nukleáris fegyver van folyamatos készültségben, nincsen mindegyik folyamatosan rákötve az indító rendszerre. Az orosz fenyegetéssel kapcsolatban a feltételezés az, hogy az eszközöknek egy szélesebb körét kötötték rá a rendszerre
- magyarázta Csiki Varga Tamás, aki hozzátette: széles körben az a nézet, hogy ez elsősorban információs nyomásgyakorlás, elrettentés volt Putyin részéről. Szerinte ezt a lépést úgy érdemes nézni, hogy a 4-es fokozatú skálán az egyesről a kettesre léptek az oroszok.
A hármas szint az indítórendszerek és bevetésre szánt fegyverek, hordozóeszközök ellenőrzése lenne, felkészülve akár bevetésükre is. A kubai rakétaválságot teszik erre a szintre a szakértők, ekkor már nagyon konkrét fenyegetések hangzottak el. A 4. szint pedig a fegyverek bevetése. A nukleráis hatalmak vezetői persze nem feltétlenül kommunikálnak átláthatóan a készültség szintjéről, hiszen éppen az az elrettentés a lényege, hogy bizonytalanságot tartsanak fenn, de a hírszerzők azért látják, ha mozgás van az állomásokon - mondta a szakértő. Megjegyezte azt is, hogy a nyugati hírszerzők egyelőre nem látják különösebb nyomát a szintemelkedésnek, és nem érzékelik a magasabb készültséget, pedig nagyon figyelik ezeket a rendszereket.
Csiki Varga Tamást kérdeztük a piros gomb legendájáról is, vagyis arról, hogy Putyin tényleg képes lenne egy gomb megnyomásával atomháborút kirobbantani. Az NKE tudományos munkatársa szerint ezt azért nem úgy kell elképzelni, mint a mesefilmekben, többszörösen biztosított rendszerekről van szó, hogy a véletlen kilövéseket meglehessen akadályozni. Többszöri azonosítás kell a beindításához, ráadásul az amerikaiaknál és az oroszoknál is ez egy nukleáris táska, amihez kódok tartoznak, és nem egy piros gomb.
Az atomfegyverek használatáról a végső döntést valóban az elnök hozza meg, de Csiki megint kihangsúlyozta, hogy nem logikus lépés egy ilyen támadás, mert két nagyhatalom között ennek nem lehet nyertese.
Erre épült a hidegháborúban a kölcsönös elrettentés dinamikája, ezt nevezik kölcsönös biztos megsemmisítésnek.
A legfejlettebb nukleáris hatalmaknak egy úgynevezett hadászati triádja van, vagyis három stratégiai eszközrendszeren alapul a fegyverek bevetése:
- az egyik az interkontinentális ballisztikus rakéták, ezek lehetnek szárazföldről indított rakéták, illetve lehetnek mobileszközökről,
- a másikat repülőgépekről indítják (gravitációs bombák vagy rakéták),
- a harmadik pedig a nukleáris rakétahordozó tengeralattjáró.
Viszont ha valaki első csapást mér, akkor a második csapást az ellenség még akkor is meg tudná valósítani, ha a szárazföldön mindent elpusztítottak.
Elvileg a rakétákat lehetne hatástalanítani is, az Egyesült Államoknak van is korlátozott képességű rakétavédelmi rendszere, és voltak sikeres tesztjeik, viszont a legmodernebb fegyverekben már többszörös robbanófej van a rakétára telepítve.
Ha egy rakétával 6-8 ilyen fejet elindítanak, akkor nem biztos, hogy mindegyiket sikerül lelőni elfogórakétákkal
- nyilatkozta Csiki Varga, aki beszélt arról is, hogy Oroszország 6255, az Egyesült Államoknak 5550 nukleáris robbanófejjel rendelkezik összesen, amiből 1625, illetve 1800 van bevethető állapotban (telepítve). Ezek kiemelkednek a nemzetközi mezőnyből, összehasonlításképpen: Kínának 350, Franciaországnak 290, az Egyesült Királyságnak 225 van.
A töltet erősségétől függ, hogy mekkora pusztítást tudnak okozni ezek a fegyverek, vagyis attól, hány tonna TNT-nek a robbanóerejével egyenértékű nukleáris robbanást jelentene egy detonáció.
Hirosimában például egy 15 kilotonnás bombát dobtak le,
miközben jelenleg vannak hadrendben megatonnás erősségű robbanófejek. Ez egy ezres szorzó. Mondjuk azt, hogy egy-egy ilyen robbanófejjel egy nagyvárost ki lehet söpörni, és a sugárzás szintén egy több kilométeres körben lakhatatlanná tenné a vidéket
- nyilatkozta Varga Csiki, aki ismét hangsúlyozta, hogy egy ilyen támadásnak minimális a valószínűsége.
