Bánki Erik nem akárki, a kormánypárt sportügyekben aktív képviselője, a parlament gazdasági bizottságának az elnöke, de volt a sportbizottságnak és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének is a tagja, így aztán érdemes komolyan venni, hogy milyen törvénymódosítást kezdeményez. Egy nemrég benyújtott javaslata is fajsúlyos, amelynek a lényegét a Népszava világítja meg.
Az 1990-es években gyakran előfordult, hogy az első osztályú futball-bajnokságban zavaros hátterű kft-k nevében kereskedtek az induláshoz szükséges joggal. Ha például valahol egy csapat anyagilag bajba került, de az ország másik végében akadt egy tehetős vállalkozó, aki szívesen látta volna saját egyesületét az NB I-ben, akkor a felek hamar egymásra találtak és az üzlet megköttetett.
A zavaros helyzetnek a sporttörvény módosítása vetett véget, amely megtiltotta ezt a gyakorlatot és kimondta: minden olyan szerződés semmis, amely arra irányul, hogy a "vevő" valamelyik bajnokságban indulhasson el. A parlament előtt lévő, Bánki-féle módosító javaslat ezt a törvényszakaszt egészítené ki egy kivétellel, miszerint egy sportvállalkozás "azonos vagy magasabb bajnoki osztályban való részvétel céljából" gazdasági társaságot alapíthat, vagy beszállhat ilyenbe és az indulási jogot erre átruházhatja. Ehhez csak az szükséges, hogy a sportvállalkozásnak ne legyen köztartozása - írja a lap.
Ha tehát elfogadják a kormánypárti módosító javaslatot és a jövőben is kereskedni lehet az indulási jogokkal, akkor nem feltétlenül a valós teljesítmény határozza meg egy klub sorsát, hanem az, hogy a tulajdonosa milyen anyagi forrásokkal és kapcsolatokkal rendelkezik.
Bánki állította a lapnak, hogy nem egy konkrét klub, csapat érdekében fogalmazták meg a módosítást. A lap cikkében Bánki több példát is említ (nehéz helyzetbe került érdi kézicsapat vagy egri vízilabdacsapat, kézi utánpótlás-válogatott, pécsi futballcsapat), ahol jól jöhet az új szabály.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Bielik István / 24.hu
