Egészen simán csúszott át Várhelyi Olivér magyar uniós biztosjelölt azon az akadályon, amely az előző magyar jelöltet, Trócsányi Lászlót megbuktatta. Várhelyit ellenszavazat nélkül engedte át az Európai Parlament jogi bizottsága. Ennek a testületnek az a feladata, hogy a jelöltek összeférhetetlenségét vizsgálja, és pontosan ezen bukott meg Trócsányi László is korábbi igazságügyi miniszter is.
Trócsányival szemben négy kritika merült itt fel:
- A volt miniszter részvétele a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenységében;
- Oroszországhoz fűződő kapcsolata, különös tekintettel igazságügyi miniszterként betöltött szerepére orosz gyanúsítottak Oroszországnak történő kiadatásában,
- igazságügyi miniszterként vállalt szerepe abban, hogy a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodáé lehetett a Paks II-vel kapcsolatos 2018. évi szerződés, az összeférhetetlenségi záradék ellenére;
- a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda társtulajdonosának kinevezése az igazságügyi miniszter személyi tanácsadójának akkor, amikor Trócsányi még a cég 12,6 százalékát birtokolta.
Várhelyi sokkal könnyebb helyzetben volt, és részben ennek is lehet köszönhető, hogy Orbán Viktor őt jelölte. Az új jelölt ugyanis egészen eddig Magyarország EU-ba akkreditált nagykövete volt, és mivel évtizedek óta karrierdiplomata, nem is nagyon kerülhetett szóba olyan ügy, ami miatt összeférhetetlen lenne.
Bevallotta
Azért így is derültek ki érdekességek. A jogi bizottság előtt csak olyan ingatlanokat kell bevallani, amelyek nem kizárólag családi használatban vannak. Várhelyi ezek közül bevallott egy házat, majdnem hatszáz négyzetméteres kerttel, egy budapesti lakást, több vidéki földet, és mint kiderült, az új biztosnak remek ízlése van, ha autókról van szó: bevallott a telkek mellett egy 1992-es sötétkék, 320-as BMW kabriót is.
De nem sikerült mindenkinek olyan könnyedén a meghallgatás, mint Várhelyinek, és ennek következményei is lehetnek. Ugyan az új román jelöltet is ellenszavazat nélkül fogadták el, a franciának már nem volt ekkora szerencséje. Thierry Breton csak egy szavazattal jutott át a mostani szavazáson.
Emmanuel Macron francia elnök jelöltjeinek nem megy könnyen ez a meghallgatás. Sylvie Goulardot sokáig építette Macron, mégis elhasalt a saját meghallgatásán. Ekkor jött a képbe Thierry Breton, aki sokkal nem integratívabb személyiség az előző jelöltnél. A 64 éves üzletember kifejezetten ismertnek számít Franciaországban, hiszen nem csak Jacques Chirac pénzügyminisztere volt, de tanított a Harvard Business Schoolon is, és több technológiai befektetése is van, a gazdagabb franciák közé tartozik.
A problémák is ebből fakadnak. Breton cége, az Atos, amelynek vezérigazgatói posztjáról csak október 31-én mondott le, több olyan üzletágban is érintett, amelyeket a francia biztos szabályozhat a jövőben. Az, hogy a bizottság most átengedte, csak annak köszönhető, hogy Breton minden részvényét eladta a technológiai cégeiben, és azt is megígérte, hogy nem fog részt venni a döntéshozatalban, ha olyan cégek is érintettek, amelyekkel korábban dolgozott.
Szuperbiztos
Ez azért is érdekes, mert elég sok ilyen cég van, és több EP-képviselő felvetette, hogy miért is alkalmaznak részmunkaidős biztost, amikor lehetne találni másikat is. De önmagában az is probléma, hogy Macron irgalmatlan méretű szupercsomagot rakott össze a francia jelöltnek, ami része volt az Ursula von der Leyent bizottsági elnökké emelő megegyezésnek is.
Ebbe tartozik a digitális piac, a belső piac ellenőrzése, az új szerzői jogi törvény implementálása, sőt az űrkutatás és a védelempolitika is. Ez brutális mennyiségű hatalom, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a román jelölt például egyedül a közlekedést kapja, és messze nem ez a legkisebb portfólió.
Pont ezért eleve konfliktusokkal terhelt három óra elé néz Breton, és a jogi bizottság megosztottsága alapján úgy tűnik, simán lehet, hogy őt is megbuktatják. Az eleve nem biztos, hogy az Európai Néppárt támogatni fogja, hiába volt korábban az ő emberük is. Macronnal a Néppártnak nincs jó kapcsolata, de ha az ő szavazatuk meg is lesz, akkor sincs olyan forgatókönyv, amelyben a szocialisták szavazatai nélkül átmenne a biztosjelölt. Itt két szakbizottság dönt majd, és a szakbizottságokban ülő pártcsaládok koordinátorainak kétharmados többséggel kell jóváhagyniuk a jelölteket, így viszonylag könnyű buktató kisebbséget összehozni. Bretonnak tehát nagyon meggyőzőnek kell lennie ahhoz, hogy mindenki elégedett legyen vele.
Szerencse, hogy Várhelyi Olivér meghallgatása hamarabb lesz, mint Bretoné, mert a bukásra is esélyes francia jelöltért esetleg még bosszút is állhat a liberális Renew Europe. Korábban egyébként a belső ügyeket ismerők szerint volt egy olyan megegyezés, amelyben a liberális frakció nem problémázott Margaritis Schinas görög biztosnál, aki a vitás Európai életmód védelme portfóliót kapta, cserébe azt várták a liberálisok, hogy a Néppárt is átengedi Macron jelöltjét. Nem ez történt, Goulard elbukott, ezért lehet, hogy most további problémákra is számíthatunk.
Lojális
Várhelyivel kapcsolatban a legkomolyabb viták abból lehetnek, hogy túl lojális az Orbán-kormányhoz. A biztosok törvény szerint függetlenek a jelölő tagállamtól, az semmilyen módon nem befolyásolhatja őket. Ehhez képest Várhelyit már diplomataként is úgy tartották számon, mint aki agresszívan lojális Orbánhoz és kormányához.
Orbán Viktor pedig nem csak Oroszországgal és Törökországgal van jóban azok közül, akik érintettek a bővítési ügyekben, de a Türk Tanácsban még Kazahsztán számára is felajánlotta a segítséget, ami legalábbis udvariatlan a bizottsággal szemben.
És ott vannak azok a kritikák is, amelyek szerint Várhelyi ugyan nagyon felkészült ember, de rendkívül udvariatlan, és érzelmi terrorban tartja az alá tartozó embereket. Von der Leyen ehhez képest korábban azt mondta, ennek egy befogadó, együttműködő bizottságnak kell lennie, amely szereti meghallgatni az embereket. Ennek ellenére az a valószínű, hogy órákig tartó folyamatos kérdezés után Várhelyi Olivért mégis megszavazza majd a két szakbizottság a meghallgatáson.
