A Klubrádióban Falus András érzékletes példákat hozott arra, miért nem választható el egymástól alapkutatás és alkalmazott kutatás. Az immunológus, egyetemi tanár azt mondta, ha az alkalmazott helyett célzott kutatásról beszélünk, ott már van különbség, mert a vizsgálat egy cég vagy politikai döntéshozó felvetésére indul adott területen.
A professzor szerint az alapkutatás csak annak unalmas, aki nem ismeri.
Az atomfizikától a földmozgásig, a vulkánoktól az űrkutatásig nagyon sok minden motiválja. Hasznosítása társadalmi érdek. Példaként elmondta, hogy a martonvásári kutatók a minap, a világon elsőként kidolgoztak egy poloskacsapdát, miután volt egy feromonokkal kapcsolatos alapkutatás, amely a párzási hívójeleket vizsgálja szagokon keresztül. 2004-ben orvosi Nobel-díjat ért a szaglóreceptorok felfedezése, ma már ízeltlábúak szaglását is vizsgálják, akár súlyos mezőgazdasági károkat okozó rovarok irtását is lehet végezni.
Itt a poloskainvázió, még több kártevő lepi el az országot
A szokatlan meleg kedvez a kártékony jószágoknak.
A Széchenyi-díjas akadémikus példaként említette Szent-Györgyi Albertet és azt, amikor a Wigner Fizikai Kutatóközpontban egy űrből érkező részecskével dolgoztak, amikor kiderült, hogy a mérést felhasználva a vulkánok belseje is vizsgálható soha nem látott módon. Egy japán munkacsoport azonnal be is jelentkezett. A professzor ezek alapján az MTA készülő államosítását olyan őrültségnek nevezte, amely évtizedekre tönkreteszi a magyar tudományt.
Elnapolták a fideszes képviselők a napirendet, nehogy vitatkozniuk kelljen az MTA elnökével
Szabó Szabolcs szerint ennyire érdekli a Fidesz-kormányt a magyar tudományos élet sorsa.
"A vírus nem ismeri a politikát"- interjú Falus Andrással
Miért pont a kismamák és a fiatalok a kiemelten veszélyeztetettek? Cáfolhatók-e az oltással szembeni ellenérvek? Túllihegett, hiszterizált, fölfújt téma? Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Magyar Tudományos Akadémia tagját kérdeztük a H1N1-vírusról. Videó!
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
