Hosszú évtizedek után visszatértek hazánkba őshonos nagyragadozóink, a medve a hiúz és a farkas, utóbbiról immár elmondhatjuk, stabilan megtelepedett az ország területén. Tavaly az ismétlődő medveészlelések okán "nagyragadozó-lázban" égett Magyarország, a télen kissé alábbhagyott az érdeklődés.
Most arra voltunk kíváncsiak, mivel foglalatoskodnak ez idő tájt ezek az állatok, vannak-e friss adatok létszámukat illetően? Dr. Patkó László vadbiológussal, a WWF Magyarország nagyragadozók programvezetőjével beszélgettünk. Kétrészes cikkünk első részében a medvékről volt szó, most jöjjenek a farkasok és a hiúzok.
Újra medvék bukkannak fel hazánkban
Életmódjukból adódóan mostantól egyre több egyed felbukkanására számíthatunk.
Legalább három falkánk van
Az Északi-középhegység területén három farkasok lakta gócpont ismert: a Bükk, a Zemplén és az Aggteleki-karszt területén, illetve hektikusan ugyan, de az utóbbi időben a Börzsönyben is feltűnik egy-két egyed. Idővel talán ott is megtelepszik egy család.
Nem lehet biztosan megállapítani, hogy ez a három »gócpont« három, vagy esetleg több falkát jelent. Az viszont tény, hogy itt »otthont találó«, szaporodó családokról van szó
- mondja a 24.hu-nak a programvezető.
A farkasok nem alszanak téli álmot, és az ellést sem "programozzák", mint azt előző cikkünkben a medvékről írtunk, de ők is mindent megtesznek, hogy a kölykök nevelése az év táplálékban bőséges időszakára essen.
Odúból a randevú helyszínre
A nász ideje náluk a február-áprilisi időszak, az esetenként 4-7, kivételes esetben akár10 kicsi 60-63 napos vemhesség után jön világra. Magyarán, ha a hazai farkasok sikerrel párosodtak, a kölykök már az odúban bújnak, vagy hamarosan megszületnek. A nőstény ilyenkor elvonul, egy biztonságos, megközelíthetetlen odúban hozza világra kölykeit és egyedül neveli, szoptatja őket két-háromhónapos korukig.
Pontosabban nem teljesen egyedül, és el sem szigetelődik társaitól: a falka tagjai eben az időszakban táplálékot visznek az anyának a kotorékhoz.
Ezután egy ugyancsak védett, biztonságos helyre, az úgynevezett randevúhelyszínre, vagy találkahelyre (rendezvous site) viszi őket, bemutatja a falkának, ettől kezdve nevelésük, védelmük közös feladat.
Ezen a videón bébiszitter vigyáz a kicsikre a randevú helyszínen, míg a szülők vadásznak, majd megérkezik az ebéd:
Tíz hónapos korukig maradnak ezen a viszonylag jól behatárolható területen, majd végleg csatlakoznak a falkához, részt vesznek a vadászatokban. A kanok általában három, a szukák kettő éves korukban válnak ivaréretté, addig szüleikkel maradnak: ebből adódóan a farkasfalkákat a szülőpár és különböző korú utódaik alkotják.
Saját döntésük, hogy mennek vagy maradnak
Az ivarérett felnőttek saját "döntése", hogy továbbra is családjukkal maradnak, de akkor nem párosodhatnak, vagy vándorútra kelnek, hogy új családot alapítsanak, netán másik csapathoz próbálnak csatlakozni
- emeli ki Patkó László és hozzáteszi, itt kell egy elterjedt tévhitet megcáfolni.
Jelesül azt, miszerint a falkák élete állandó dominanciaharc, ahol az alfahím és az alfanőstény állandó "terrorban" tartja a többieket, akik viszont folyamatosan próbálnak fölébük kerekedni. Nem. Olyan családokról beszélünk, amelyek önszántukból vannak együtt, véres összecsapások legtöbbször csak rivális falkák között törnek ki.
Jöhetnének a kiscicák is
A hiúzokkal kapcsolatban részben egyszerűbb a helyzet: a Bükk, a Zemplén, Aggtelek és a Börzsöny területén folyamatosan jelen van egy-egy vagy egy-két állat, hazai alomra azonban mindeddig nincs bizonyíték.
Magányos macskákról van szó, a hím és a nőstény csak a február-márciusi nász idején van együtt. A legfeljebb négy kölyök egy az egyben olyan, mint a kiscica, nagyjából 70 napi vemhesség után jön világra. Két-két és fél hónapos korukig szopnak, és egy évig maradnak anyjukkal, a következő párzási szezonban elválnak útjaik.
A Börzsönyben él Európa legnagyobb macskája
Börzsönyi Szilveszter Botondnak hívják, 25-30 kilós lehet, és két farkast még simán felpofoz. Ő a nagyjából 10-15 magyarországi hiúz egyike.
Hazánk északi erdőségei bőséges életteret biztosítanának Európa legtermetesebb macskájának, csak a Börzsönyben elvileg három-négy egyed számára lenne elegendő élettér. Ennek ellenére nem tudunk hazai szaporulatról, aminek több oka lehet. Az állatok vagy nem találkoznak egymással, vagy valami külső körülmény nem elég optimális, hogy párosodjanak és vállalják a kölykök felnevelésével járó nehézségeket.
Ha esetleg idén ez másképp lenne, május elején, június végén jelennének meg az első nagyra nőtt kiscicák valamely jól elrejtett vacokban.
Kiemelt kép: Filip Singer / EPA / MTI
