A magyar hatóságok megsértették két menedékkérő jogait visszaküldésükkel, ám tartózkodásuk a röszkei tranzitzónában a korábbi ítélettel szemben nem számít jogellenes fogva tartásnak - mondta ki másodfokon a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön.
Két bangladesi férfi 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.
A strasbourgi bíróság 2017-ben elsőfokon a felpereseknek adott igazat, s kimondta, hogy szabadságvesztéssel ért fel az elzárásuk. A magyar kormány fellebbezett, az ügyet így a nagykamara elé utalták. A fellebbviteli testület csütörtöki jogerős ítéletében megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és embertelen bánásmód tilalmáról szóló cikkét a visszatoloncolás vonatkozásában, mivel nem vizsgálták annak a kockázatait, ami pedig kötelességük lett volna, azonban jogellenes fogva tartás nem történt.
Rámutattak, hogy az érintetteket de facto nem fosztották meg a szabadságuktól a tranzitzónában, ugyanis oda önként léptek be, és vissza is térhettek volna Szerbiába, ahol nem voltak veszélynek kitéve. Attól való félelmük önmagában nem tette kényszerűvé a tartózkodásukat, hogy Szerbiában nem nyújthatják be a menedékkérelmüket, illetve hogy visszaküldhetik őket Görögországba. Emellett a bírói fórum elutasította a tranzitzónában uralkodó körülményekkel és a hatékony jogorvoslat hiányával kapcsolatos panaszokat.
Az ítélet alapján a magyar államnak összesen 28 ezer euró (mintegy 9,3 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a két felperesnek.
Kiemelt kép: MTI Fotó / Kelemen Zoltán Gergely
