A megkérdezettek 70 százaléka szerint a kormánypárti nyilvánosság túl kedvezőtlenül mutatja be az Európai Uniót, 17 százalékuk látja objektívnak a tájékoztatást
- derül ki az Idea Intézet március végén végzett közvélemény-kutatásából.
A Fidesz-KDNP szavazóinak pontosan fele objektívnek tekinti a kormánypárti nyilvánosságot uniós ügyekben, de, érdekes módon, egyharmaduk úgy véli, hogy a kormánypárti média által bemutatott kép ezzel együtt túl kedvezőtlen az unióról. Az ellenzéket támogató szavazók 90 százaléka szerint nagyon kedvezőtlen az EU bemutatása a kormánypárti nyilvánosságban, és mindössze 4 százalékuk szerint objektív. Az ismeretlen preferenciájúak véleménye az ellenzéki szavazók álláspontjához áll közel, mert egyoldalúnak, elfogultnak tartják a kormánypárti sajtó tájékoztatását.
A kormánykritikus nyilvánosság Európai Uniót bemutató tevékenységét az összes megkérdezett fele értékelte objektívnek, 24 százalékuk szerint túl kedvező képet rajzol az unióról, 12 százalékuk szerint viszont túl kedvezőtlen ez a kép. Míg a Fidesz-KDNP szavazóinak 46 százaléka szerint túl kedvező a kormánykritikus sajtó EU-val kapcsolatos tájékoztatása, addig az ellenzéki pártpreferenciával bírók 65 százaléka objektívnek ítéli meg azt.
A pártpreferenciájukban bizonytalanok, illetve azt azt fel nem vállalók többsége (57%) a kormánykritikus nyilvánosságot objektívnek látja uniós ügyekben.
Az IDEA elemzése szerint a várakozásoknak megfelelően a magyarországi választókra jellemző pártos elköteleződés (pártpreferenciáknak megfelelő vastag szemüveg) egy, az utóbbi években - leginkább a kormánypárti kommunikáció következében - "forró" közéleti-politikai téma esetében is fennáll. Mint írják, a kormánypárti és ellenzéki szavazók véleménye homlokegyenest eltérő, mert egyaránt objektívnek ítélik a hozzájuk, értékeiket illetően közelálló nyilvánosság tájékoztatását az Európai Unióról, és teljesen elfogultnak a másik oldalét.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2019. március 29 - április 1. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb /- 2,2 százalékpont.
