Szlovéniában a vártnál is gyorsabban alakul az új kormány - akár már a héten véglegesíthetik az új miniszterek listáját -, amelyet előreláthatólag Robert Golob, a Gibanje Svoboda (Szabadság Mozgalom) vezetője irányít majd, miután 41 mandátumot szerzett mozgalma az április végi választásokon. A balliberális összefogás a GS-en kívül a hét mandátummal rendelkező szociáldemokratákból (SD) és a szélsőbalról középre mozduló, a voksoláson öt mandátumig jutó Levica (Baloldal) nevű pártból áll majd.
E három párt a kilencven parlamenti mandátumból 53-at szerzett a mostani választásokon, így kényelmes többsége lehet a törvényhozásban. A parlamentbe csak két jobboldali párt jutott be, az eddig együtt kormányzó illiberális SDS, Janez Jansa miniszterelnök pártja, illetve a mérsékeltebb kereszténydemokrata Nova Slovenija (NSi) - összesen 35 mandátummal. (A 90 fős parlamentbe egy-egy képviselőt delegálhat automatikusan az országban hivatalosan elismert két nemzetiség: az olasz és a magyar.)
Kapcsolódó
"A magyar kísérletnek vége" - egy év alatt felépített párt győzte le Orbán szlovén szövetségesét
Az illiberális modellt a szlovén kampányba, médiába és gazdaságba is átültetni próbáló SDS vezetője, Janez Jansa kormányfő elbukott a parlamenti választáson. Utódja nemrég tért vissza a politikába, és egy tavaly létrehozott baloldali zöldpártot vezetett sikerre.
Ily módon a tervek szerint a parlament e hét pénteki alakuló üléséig megszülethet a baloldali koalíciós megállapodás, és június elején megalakulhat az új balliberális-zöld-szociáldemokrata kormány is.
A várhatóan júniusban hatalomra kerülő pártok közül magyar szempontból talán a Levica és annak vezetője, Luka Mesec lehet a legérdekesebb. Az új kormányban várhatóan a szociális ügyeket irányító politikus és pártja már sokszor fogalmazott meg kritikát a magyarok szlovéniai befolyásszerzési kísérleteivel szemben - akár a gazdaságról, akár a politikáról van szó.
Így például erősen támadták már 2018-ban is azt az elképzelést, hogy a magyar állam vagy magyar vállalkozók is részt vehetnének a szlovén adriai vasúti kapcsolat kibővítésében, az úgynevezett Drugi tir-projektben. A Koper és Divaca települése között épített "második vágány" beruházásába való esetleges magyar belépés, és az ezért cserében felmerülő koperi magyar ingatlanszerzés lehetősége ellen a Levica tavaly törvénymódosítási javaslatot is benyújtott a ljubljanai parlamentben.
Mesecnek tavaly nyáron volt egy olyan parlamenti felszólalása is, amelyben Orbán Viktor Magyarországát Hitler Németországa, Mussolini Olaszországa, Salazar Portugáliája és Franco Spanyolországa után említette. Ezt akkor tette, amikor azokat a rendszereket sorolta, amelyeket a tavaly még hatalmon lévő, Orbán Viktor barátjának számító jobboldali kormányfő, azaz Janez Jansa kabinetje szerinte mintának tekintett a kormányzásakor. Mesec autoriter rendszerekről beszélt, amelyek a meglévő bajokért bűnbakokat kerestek, belső ellenség után kutattak, a civil szervezeteket "ötödik hadoszlopnak" (magyarán kémszervezeteknek) nevezték, alkotmányellenesnek tekintették az ellenzéket és polgárháborút szítottak. Mesec szerint ezt a mintát követte az eddigi jobboldali szlovén kormány is.
A Levica vezetője a mostani voksolás után kimondta: a "magyar kísérletnek vége".
Ezzel arra utalhatott, amire tavaly augusztusban is, azaz hogy Jansáék az Orbán-kormány politikáját szlovén viszonyokra akarták átültetni - de hiába. A Levicától tehát sok jót nem várhatnak a magyar cégek és vállalkozók, akik 2020 óta, Jansa kétéves uralma idején tűntek fel Szlovéniában. Igaz, a szélsőbalról most éppen a közép felé tendáló pártnak aligha lesz gazdasági kérdésekben döntő szava. Mesec egyébként is egy olyan pártot irányít, amely választóinak több mint a felét, kilenc mandátumából pedig négyet elvesztett 2018 óta. Maga Mesec le is mondott a mostani választás után, de a párt újra őt bízta meg a vezetői feladatokkal.
Sokkal inkább érdemes figyelni Robert Golob nyilatkozatait, aki viszont várhatóan a legnagyobb erőt, a Gibanje Svobodát (GS) képviselheti majd miniszterelnökként az új kormányban. Ő máris megjegyzést tett például a szlovéniai üzemanyagpiacon feltételezhető, "kartellgyanús" összefonódásokra. Ezek magyarázhatják szerinte a május elsején egyszerre szinte minden benzinkútnál hasonló mértékben emelkedő árakat, amikor a Jansa-kormány által márciusban - talán magyar mintára - elrendelt benzinárstop kifutott.
A választáson megbukott kabinet ugyanis a voksolás után nem hosszabbította meg az árszabályozást, és ezt a mulasztást Golob élesen kritizálta. Szerinte a Jansáék most bosszút álltak azokon, akik nem rájuk szavaztak. Golob felvetette, ha ez így megy tovább (mármint az árak emelkedése), akkor lehet, hogy a versenyhatóságot kellene felhívni arra, hogy tegyen valamit a piac védelmére. A leendő miniszterelnök szerint "okos" szabályozásra lesz szükség az olajszármazékok szegmensében, ahol a piac nem működik.
Golob egyébként egy energiaipari céget irányított, mielőtt a választási kampányba belefogott volna. Golob kartellgyanúját cáfolta a legnagyobb szlovén benzinkút-üzemeltető, a Petrol. Elmondták: önállóan döntöttek az emelésekről. Az pedig, hogy hasonlóak az árak, egy informatikai rendszernek köszönhető, amivel a versenytársak megfigyelhetik egymást.
Időközben a leköszönő szlovén kormány ismét rögzítette az üzemanyagok árát, a május 10-én hatályba lépett új rendelet a 95-ös oktánszámú benzinre, valamint a dízelre vonatkozik. 380-as euróárfolyammal számolva ez azt jelenti, hogy a benzin literje most 593 forintba, a dízelé pedig 634 forintba kerül Szlovéniában. A rendelet három hónapra szól.
Céget ugyan nem említett a GS vezére, amikor kartellgyanúról beszélt a töltőállomás-piacon, de különös, hogy éppen a Jansa-kormány idején jelentette be a magyar Mol olajipari társaság, hogy benzinkutakat vásárol az osztrák OMV-től. Így a három meghatározó szereplő közé kerülhet ebben az üzletágban a magyar cég, amely kisebb részesedéssel már a tavaly júniusi bejelentés előtt is képviseltette magát Szlovéniában. Szlovén hírek szerint az OMV, úgy tűnik, még most is maga üzemelteti a szlovéniai kútjait, azaz a Mol-OMV-tranzakció még nem valósult meg. (Az ügyben kerestük a Molt, egyelőre nem kaptunk választ.)
Mindez azért érdekes, mert a magyar közmédia és egyes magyar jobboldali hírportálok, sőt, egy gazdasági portál is úgy számolt be a szlovén benzinárstop eltörléséről, mintha az a baloldal műve lenne, de legalábbis a választási győzelméből következne. Valójában azonban a távozó jobboldali kormány döntött erről, méghozzá az a Zdravko Pocivalsek gazdasági miniszter, aki a magyar és a szlovén lélegeztetőgép-vásárlási botrányok egyik negatív hőse volt, és aki most kibukott a parlamentből egy sikertelenül kampányoló kisebb párt élén állva.
Az új szlovén kormány esetleges következő lépéseire is következtetni lehet tehát Golob és Mesec nyilatkozataiból. Aligha számíthatnak például kedvező környezetre azok a cégek - nem a Molról és az OTP-ről van szó, amelyek már korábban is jelen voltak a szlovén piacokon, de most tovább erősítették a jelenlétüket -, amelyek a 2020 és 2022 között regnáló jobboldali, Orbán-barát szlovén kormány idején tűntek fel politikailag érzékeny területeken. Ilyen például a TV2, amely megvette 2020-ban a Planet TV nevű szlovén televíziót, s ez aztán idén megpróbálta minden eszközzel lejáratni Golobot a választási kampányban.
Akadnak függőben lévő turisztikai beruházások is, tehát van mit félteniük a magyar befektetőknek Szlovéniában, ahol a magyar invesztíciók hússzorosára nőttek az elmúlt években. Ám korábban is érkezett pénz Magyarországról Jansa pártjának, az SDS-nek a médiavállalataihoz, mellyel párhuzamosan a "pannon szakértelem", azaz a Habony-média specialistáinak gyűlöletkampányai is eljutottak Szlovéniába.
Kapcsolódó
Folytatódik a magyar nyomulás Szlovéniában, az ellenzék gyarmatosításról beszél
Meghússzorozódtak a magyar befektetések Szlovéniában: előbb a kormányközeli média szállt be a Fidesz-barát szlovén SDS pártsajtójába, majd az SDS kormányra jutásakor feltűnt a TV2 is. A harmadik hullámban az OTP és a Mol nyomul. Ám a jobbos szlovén koalíció inog, az erősödő ellenzék gyarmatosításról beszél, magyar érdekeltségű médiacégeket fel is jelentettek.
Így megjelent a sorosozás (2018-ban), a migránsozás, idén pedig a "Szlovéniára igazított" gyurcsányozás és az anonymusozás is a szomszédban. A magyar módszereket az SDS és Jansa átvette ugyan, de meg kell állapítanunk, hogy ami Magyarországon működött, az a nálunk fejlettebb, gazdagabb és tagoltabb társadalommal rendelkező, illetve nálunk sokkal inkább polgárosodott Szlovéniában nem volt elég hatékony.
Robert Golob egyébként a most zajló koalíciós tárgyalások során kifejtette: nem egy, hanem két ciklusra készül a kormányalakításkor. Mindez azért érdekes, mert a médiaháborút folytató Jansa-barát sajtó egyik vezető alakja, a Siol.net szerkesztője azt írta éppen, hogy a mostani választás a Kucan-generáció utolsó győzelme volt.
A "kucanozás" az idei szlovén választási kampányban erősödött fel, egyfajta szlovén "gyurcsányozásként" - amint már említettük. "Összekucanozni" akarták ugyanis Golobot a Jansáékkal rokonszenvező médiában. Azaz a volt baloldali köztársasági elnök, Milan Kucan emberének akarták Jansáék propagandistái beállítani Golobot is, akárcsak Alenka Bratusek, Miro Cerar és Marjan Sarec exkormányfőket. Ám Kucannal nem jártak olyan jól Jansáék, mint Gyurcsány Ferenccel a Fidesz: Szlovéniában ugyanis Kucan a függetlenség kivívásának egyik legendás alakja, így vele összemosni valakit nem olyan tehertétel, mint amikor nálunk valakit Gyurcsány "Mini Ferijének" neveznek.
Így most a balliberális és zöld programot hirdető GS akkora fölénnyel nyert a választásokon Jansáékkal szemben, hogy még a mandátumok kiosztását is újra kellett számolni. A szlovén köztévének nyilatkozó matematikus szerint a választás lebonyolításáért felelős informatikai rendszer és a választást lebonyolító szakemberek sem voltak "hozzászokva" ugyanis ahhoz, hogy egy párt ekkora fölénnyel nyerjen. Az is megzavarta állítólag a számítógépeket, hogy kevés, csupán öt párt jutott be a parlamentbe. Így az eredetileg választókörzetenként megállapított mandátumokat végül országosan felülvizsgálták, és kiderült, hogy másoknak kell beülniük féltucatnyi helyen a parlamentbe, mint azt eredetileg hitték.
A példátlan blamázs egy tényleg szokatlan győzelem terméke: amióta létezik Szlovénia (bő harminc éve) nem fordult elő, hogy egy párt negyvennél több mandátumot nyerjen. Az eddigi mandátumarányok - mármint azok, amelyek az április végi választáson kialakultak - nem változnak Ljubljanában, azaz a 90 parlamenti képviselőből továbbra is messze a legtöbbet, negyvenegyet a Gibanje Svoboda fog a parlamentbe küldeni. Ám két jelöltjük hiába érezte magát az új parlament tagjának: kiderült, hogy másik két GS-politikus jutott be helyettük a szlovén törvényhozásba.
A második helyen végzett eddigi kormánypárt, az SDS 27 mandátummal rendelkezik majd. (Az SDS hiába növelte kettővel frakciója létszámát a 2022-es választásokon, ugyanis szövetségesei kiestek a parlamentből, ezért összességében megbukott a jobboldali kormányzat.) Ám az SDS-nél is két személycserét kell majd végrehajtani, az idei választási eredmények téves kalkulálása miatt.
A GS hatalmas arányú győzelme nemcsak a közvélemény-kutatókat és a választás lebonyolítóit lepte meg, hanem alapvetően átalakította a szlovén közéleti erőviszonyokat is. A legnagyobb kormányzó erő ugyanis még sosem volt olyan erős, mint amilyen most lehet a Golob-féle Szabadság Mozgalom, a kisebb pártok pedig soha nem voltak gyengébbek, mint jelenleg. Így aztán folynak most is a koalíciós tárgyalások Ljubljanában, de ezek nem hasonlíthatók például a két évvel ezelőtti patthelyzethez, amikor a kispártok egyaránt zsarolták és sakkban tartották a bal- és a jobboldal vezető pártjait. A most megbukott jobboldali koalíciót, a Fidesz szlovén szövetségese, Janez Jansa miniszterelnök által összetákolt kabinetet is egy szélsőséges jobbos párt, illetve a magyar kisebbség képviselője, Horváth Ferenc tartotta életben az utolsó hónapokban. Horváth újra bejutott egyébként a szlovén parlamentbe a mostani választásokon, a szélsőjobbos párt, az SNS (Szlovén Nemzeti Párt) viszont nem.
Kapcsolódó
Orbán Viktor szlovéniai magyar híve tartja életben Janez Jansa kormányát
A magyar kormányfő támogatását is élvező Horváth Ferenc a Fidesz-barát szlovén miniszterelnök, Janez Jansa és SDS nevű pártja egyik legfontosabb politikai támaszává vált az elmúlt két évben a ljubljanai parlamentben.
A kispártok alkupozíciója drasztikusan romlott tehát az előző évtizedekhez képest Ljubljanában, ami viszont jelentősen felgyorsította a kormánykoalíció összekovácsolásáról szóló tárgyalásokat. Golobnak most tényleg könnyebb dolga van, mint elődeinek: mindössze két párt jöhet szóba lehetséges szövetségeseként, és ezek most nem is gördítenek akadályt a koalíció létrejötte elé. Golob szerint négy új minisztérium is alakulhat a koalíciós tárgyalások nyomán. A fontos új területek között van a digitalizáció, a klímaváltozás és a regionális fejlesztés is, de ezek nem mindegyike kap majd önálló tárcát. Ezt környezetvédők máris bírálják, ugyanis Golob - jóllehet zöldprogrammal választották meg - nem önálló környezetvédelmi minisztériumot akar, hanem ezt a területet összevonná az infrastruktúráért felelős kormányzati intézményekkel.
A hírek szerint a szocdemek négy, a Levica három minisztériumot kaphat az új kormányban, amely 17 vagy 18 tárcából állhat majd. A szociáldemokraták (SD) vezetője, Tanja Fajon a külügyminiszteri posztra esélyes az eddigi hírek szerint, és ő sem nevezhető fanatikus Orbán-rajongónak. A pályáját újságíróként kezdő Fajon azért támadta például európai parlamenti képviselőként Janez Jansát, mert az átvenni látszott az orbáni módszereket a médiapolitikában.
Jansa valóban megpróbálta bedarálni az állami hírügynökséget, de az STA munkatársai ellenálltak, így ez az akciója nem sikerült. A közmédiában viszont a jobboldali SDS-hez lojális szerkesztők és vezetők elhelyezése több eredménnyel járt az illiberális párt számára. Jansáék elvesztették ugyan most a választást, de a szlovén köztévében éppen tisztogatást rendeznek híveik.
Átalakítják a választások után a Jansáékkal eddig kőkemény kritikát megfogalmazó műsort, a Studio Cityt, amelyet korábban Marcel Stefancic vezetett. A műsort a választások előtt már felfüggesztették (többek között ez ellen 40 ezer szlovén, azaz a lakosság 2 százaléka tiltakozott), de a köztévé most megszüntetné Stefancic szerződését, és átformálná a műsort. Ez ellen most éppen a szlovén újságíró szakszervezet tiltakozik, egyelőre nem sok sikerrel. A politikai nyomásgyakorlás vádját ugyanis visszautasította a szlovén köztévé, sőt, még bocsánatkérést is vár.
A médiaháború tehát tovább zajlik Ljubljanában, Jansáék ugyanis nem adják fel: szerintük a média kilencven százalékát a baloldal sajátítja ki, nekik csak 10 százalék jutott. Ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a köztévében és a legnagyobb internetes újságban (Siol.net), továbbá a magyar tulajdonú Planet TV-ben is erős jobbratolódás volt megfigyelhető az utóbbi években. És akkor még nem beszéltünk az SDS pártmédiájáról, amelybe korábban sokmillió eurónyi magyar pénz áramlott.
Mindebből látszik, hogy az idei választás komoly kihívás elé állítja a szlovén baloldalt: a jobboldalon folytatódik a "kucanozás-gyurcsányozás", a mélyállamról való összeesküvés-elméleteket is hangoztatják a jobboldali propagandisták, akik szerint ez a "mélyállam" nem hagyja őket hatalmon. Ráadásul a médiaháború sem állt le.
Mindeközben számos tényleges problémával kell szembenéznie Szlovéniának: a koronavírus-válság és az Ukrajna elleni orosz támadás okozta nemzetközi gazdasági krízissel, a benzinárak ügyével és az inflációval vagy éppen az energiafüggőség gondjaival. Golobék most nagy elánnal fognak neki a kormányzásnak - ígéreteik szerint. Ám egy volt miniszterelnök, Miro Cerar figyelmeztette utódját: a rá leselkedő legfőbb veszély az lesz, hogy mennyire tudja egyben tartani a pártját, amely alig egy éve jött létre, és aminek az élére Golob is csak pár hónapja került.
