A ChatGPT által írt dolgozatokkal le lehet ugyan bukni, de a csalást lehetetlen bizonyítani - mondja Gerevich András, aki forgatókönyvírást tanít az egyik magyar egyetemen. Új sorozatunkban annak járunk utána, mi is a helyzet ezen a fronton a hazai oktatásban.
A Stanford Egyetem kutatói egy nemrég megjelent tanulmányukban arra jutottak, hogy az amerikai középiskolákban nem nőtt a csalások száma a ChatGPT megjelenése óta. Az általuk vizsgált 40 iskolában a diákok 60-70%-a számolt be arról, hogy valamilyen módon csalt a dolgozataiban az előző egy hónapban, de ez a szám megegyezett a ChatGPT megjelenése előtti értékkel.
A kutatók ugyanakkor nem vizsgálták, mi a helyzet az egyetemeken. Új sorozatunkban magyar oktatókkal beszélgetünk a tapasztalataikról. Elsőként Gerevich Andrással, aki költő, műfordító, forgatókönyvíró, és nem mellesleg egyetemen is tanít.
Találkoztál már ChatGPT-vel írt dolgozatokkal?
– Most futottam bele először. Húsz diákom volt egy szemináriumon, és mindenkinek le kellett adni szemináriumi dolgozatot. Nagyon gyanús volt, hogy néhányat a ChatGPT írt. Én általában kreatív tárgyakat tanítok, forgatókönyvírást, ahol a diákok nem akarják megírni a munkájukat ChatGPT-vel, de ez most elméleti jellegű beadandó volt.
– Hogy lehet ezt kiszúrni?
– Valamennyire én is használom a ChatGPT-t. Igazából én ezt úgy fogom föl, mint Googl egy intelligensebb verzióját. Tehát információforrásként használom, ezért ismerem, hogy milyen típusú szövegeket hoz létre.
Néhány diáknak dolgozatán viszont azt a monoton mondatszerkesztést vettem észre, ami a ChatGPT sajátja. Ők külföldi diákok, angolul írnak, de azért az órai megszólalásaikból nagyjából érzékelem, hogy ki mennyire tud angolul, és ezért feltűnt, hogy sokkal jobb angolsággal van megírva néhány dolgozat, mint amit a diák maga írna. Ezek például jelek.
Ráadásul az is előfordulhat, hogy az ember ír egy szöveget és a ChatGPT-vel csak megszerkeszti. Velem is volt, hogy angolul kellett valakinek ajánlólevelet írnom, és tudom, hogy az amerikai ajánlóleveleknek van egy jellegzetes stílusa. Nekem nagyon kevés időm volt, ezért írtam egy teljesen átlagos ajánlólevelet angolul, majd beraktam a ChatGPT-be, hogy javítsa fel a stílusát. Teljesen jó munkát végzett. Igazából az én levelem volt, de mégis a végeredmény egy MI által generált szöveg volt, amelyben az én tartalmamat ő csupán stilizálta. Tehát a diákot amiatt sem gyanúsíthatom meg, hogy túl jó angolsággal van a szöveg írva, mert lehet, hogy ő is csak a szöveg angolságát, stílusát javította fel a ChatGPT-vel. Ettől még lehet, hogy az ő gondolatai vannak a szövegben, csak a rosszabb angolságát korrigálta így. Mindebből látszik, mennyire nehéz ezzel kapcsolatban egy tanár helyzete.
– Mi lehet a megoldás?
– Valószínűleg az intézménynek kell kiadni egy direktívát, hogy nekem, mint tanárnak ilyenkor mit kell csinálnom. Nem emlékszem, hogy valaha is kaptam volna ilyet, bár ez igazából eléggé friss probléma. Két dolog van, amit az emberek javasolni szoktak ilyenkor.
Az MI használata azért is nehezen tetten érhető, mert olyat csak a legügyetlenebb diákok csinálnak, hogy szöveget generálnak, és azt egy az egyben beadják. A diákok nagy része azt csinálja, hogy a GPT-vel írat szövegeket, amiket aztán megszerkeszt, átír, beleírja a saját gondolatait, variál rajta, a végeredmény pedig egy eredetinek tűnő szöveg, amelynek a 80 százalékát mégsem ő alkotta, hanem a mesterséges intelligencia, és csak 20 százaléka a saját szellemi termék. Sajnos sok diák nem olvassa el a munkájához szükséges könyveket, háttértanulmányokat, hanem a ChatGPT-től lekéri a megfelelő információkat a szakirodalomról, az pedig összefoglalja neki tíz mondatban, és ő azt használja fel a dolgozatában. Így nem kellett elolvasni a 120 oldalas tankönyvet. Biztos, hogy sok ilyen dologra lehet használni, ami utólag nem mutatható ki.
– Amióta világ a világ, a diákok egy része minden rendszerben próbálta megúszni a nehéz dolgokat. Elbliccelték, kölcsönkérték, lemásolták. Amikor annak idején bejött a számológép, tűzzel-vassal próbálták tiltani, aztán rájöttek, hogy például a matematika nem számológépes műveletek megoldásából áll, hanem a gondolkodásból.
– A tiltás az tényleg nem fog menni, de a matematikában is az van, hogy te tudod, hogy az adott feladatot milyen módon oldod meg, és tényleg csak a számolásra használod a számológépet. De ha magát a feladatot írod be a ChatGPT-be, és rögtön ott a megoldás, akkor abba nulla gondolat ment bele.
Mert ezzel pont ezt kerülheti el a diák, nem kell gondolkodnia. Csak fölteszi a kérdést, például: írj egy esszét a világháború okairól ilyen, meg olyan szemszögből. Igazából az az egy gondolatnyi erőfeszítés ment bele, hogy a jó kérdést kellett feltenni, hogy a megfelelő választ írja meg a ChatGPT. Ez tartott három percig. Évtizedek óta itt lebeg közöttünk az a félelem, hogy a túl sok tévézés és internethasználat miatt az embereknek egyre tompább az agya, és az okostelefonok, meg az internet miatt az emberek nem tudnak fókuszálni. Régen, száz éve még az emberek regényeket olvastak, és az megtanította őket, hogy fókuszáljanak arra, hogy egy szövegben vannak benne órákon keresztül.
Ez nem egy velünk született adottság, hanem a tanulási folyamat során sajátítható el.
Nekem anyám mesélte, aki most 80 éves, hogy amikor ő egyetemista volt, akkor, tízen voltak egy egyetemi csoportban, és mindenki minden kötelező olvasmányt elolvasott. Ha valaki nem olvasott el valamit, az elég nagy szégyen volt. Amikor én voltam egyetemista, akkor a diákoknak mondjuk a fele olvasta el a kötelező olvasmányokat, de akkor is még mindig voltunk, akik elolvastuk, és tudtunk az órán beszélni róla, volt véleményünk, és ezek jó órák voltak.
Tehát nem arról van szó, hogy mindig is volt, hanem arról van szó, hogy ez fokozódik és erősödik. A magyar oktatás eleve problémás és romlik, és a magyar teszteredmények nagyon romlanak minden területen, középiskolai, egyetemi szinten, mindenhol. Tehát lehet, hogy ezek a problémák az amerikai, meg brit elit egyetemeken nem jelentkeznek, vagy máshogy jelentkeznek, mindenesetre itthon ez egy nagyon nagy probléma.
– Kérdés, mi lesz akkor, ha a mesterséges intelligencia a változatos mondatszerkesztést is tökéletesen elsajátitja.
– Van ez a vicc, amit szoktak mondani, hogy úgy képzeltük el a mesterséges intelligenciát, hogy majd a robotok fognak takarítani, és elvégzik az ócska munkát, az emberek pedig megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy mindenki szellemi munkát, értelmiségi munkát, művészi munkát végezzen. De pont a fordítottját látjuk.
Filmes területen is nagy pánik, hogy majd befotózzák az ember arcát, és megcsinálják nélküle a filmet, úgy, mintha ő játszotta volna el a szerepet, de valójában megszűnik a színészet. Pont ezeket a munkákat veszi át a mesterséges intelligencia, és akkor az emberek meg elmennek takarítani, meg árufeltöltőnek.
